Február 29-én zajlott szövetségünk Drinks & Links rendezvénysorozatának legutóbbi eseménye, amelynek a fő témáját a zöldmezős nagyberuházásokkal kapcsolatos kommunikáció, valamint a transzparencia adta.

Sztaniszláv András, a Magyar PR Szövetség elnöke köszöntötte a vendégeket az eseményen, amelynek helyszínéül a Mad Dog Coffee Hangár szolgált. A szokásos szakmai networking-programot a hagyományoknak megfelelően megelőzte egy kerekasztal-beszélgetés, amelyet ezúttal Bőhm Kornél, kríziskommunikációs szakértő moderált.

A panelbeszélgetés során Falyuna Nóra tudománykommunikációs szakértő, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem adjunktusa, Zubán Zoltán, a FERLING vezetője, valamint Béres Máté, a Magyar Narancs újságírója fejtette ki véleményét a témában.

A szakértők egyetértettek abban, hogy az építési beruházások esetén kulcsszerepet tölt be a lakossági kommunikáció, valamint a befektetők transzparens megközelítése. Elhangzott, hogy amennyiben nincs megfelelően felépítve a kommunikációs stratégia, az bizalmatlansághoz vezethet és teret adhat a tévhiteknek és álhíreknek. Az információhiány pedig hozzájárulhat ahhoz, hogy a lakosság ellenállást mutasson az adott projekttel szemben.

Falyuna Nóra kiemelte a helyi közösségek esetében a szakértői tájékoztatás, valamint a helyi attitűd megértésének fontosságát. Zubán Zoltán hozzátette, hogy átlátható kommunikációval, valamint észérvekkel etikus és hatékony módon lehet javítani a közvéleményt. Béres Máté szintén az átláthatóságra hívta fel a figyelmet; emellett hangsúlyozta: a transzparencia része a rendelkezésre állás is, az érintettek és a sajtó kérdéseinek korrekt megválaszolása.

Megnézem az összes fotót

Szövetségünk minden hónap utolsó csütörtökén rendez Drinks&Links eseményt, a következő esemény március 28-án lesz. Az eseményre itt tudsz regisztrálni.

Sztaniszláv Andrást, a Magyar Public Relations Szövetség elnökét nevezték ki a londoni székhelyű ICCO interim vezérigazgatójává 2024. január 1-től. A kinevezéssel az ICCO célja a szervezet megerősítése, a PR-ügynökségek láthatóbb és eredményesebb képviselete nemzetközi szinten.

Sztaniszláv András több mint másfél évtizedes szakmai karrierjét szabadúszó újságíróként, szerkesztőként kezdte. 2005 óta foglalkozik stratégiai kommunikációs tanácsadással, eleinte főleg nagyvállalati ügyfelekkel dolgozott, mára széles portfolióval rendelkezik, dolgozik non-profit, startup, kisvállalati és kormányzati ügyfelekkel. Évekig élt az Egyesült Királyságban, 2015 óta az angol Chartered Institute of Public Relations (CIPR) tagja. Az első magyar, aki megszerezte a Chartered PR professional képesítést, több évig volt a nemzetközi tagozat elnöke, évekig a szakmafejlesztési bizottságban és a tanácsban segítette a szervezet munkáját.  Akkreditált CMS auditor és PRO.PR díjjal elismert szakember. 2016 óta képviseli Magyarországot az ICCO-ban, 2022 októbere óta a szervezet pénztárnoka. 2019 óta a Magyar Public Relations Szövetség elnöke.

Francis Ingham 2023 márciusában bekövetkezett halála óta nem töltötték be az ICCO vezérigazgatói pozícióját, Andrást az ICCO igazgatótanácsa tavaly kérte fel a posztra. Új megbízatása elfogadásával egyidőben Sztaniszláv András lemondott az ICCO pénztárnoki pozíciójáról, amelyet Alison Clarke, a szervezet korábbi pénztárnoka vett át.

Sztaniszláv András elmondta:

“Nagyon izgatott vagyok, mert ez egy egészen más feladat az ICCO-ban. Az MPRSZ évek óta a szervezet tagja és számos programot átvettünk tőlük: az ügynökségi minősítést, a NextGen és az egyetemi versenyeket, white-papereket, emellett kedvezményesen elérhető tagjainknak a Global Awards.

Elég közelről láttam a működést és nagy megtiszteltetés volt, hogy operatív vezetőnek kértek fel. A változást itt is három területen javasoltam: szakmafejlesztés, szolgáltatásfejlesztés és szervezetfejlesztés. Több projektünk is van, amelyikbe a világ számos pontjáról csatlakoznak szakemberek, nagy eseményünk lesz az októberi Global PR Summit Isztambulban, egy tavaszi közös kampány a UNDP-vel.

Az én munkám a szervezet operatív vezetése lesz, néhány fős csapattal segítjük a tagsági szolgáltatások és a nagyobb projektek sikeres megvalósítását. Bízom benne, hogy az ICCO még láthatóbb, befolyásosabb nemzetközi szervezetté válik.

Természetesen nem fogom elhanyagolni a Magyar Public Relations Szövetséget sem, örülök, hogy a munkánk immár két ciklus óta sikeres. Megerősítettük az irodát, amely önállóan is képes dolgozni és a jelenlegi elnökség is rengeteggel ötlettel, komoly ambíciókkal támogatja a Szövetséget. Az MPRSZ-ért végzett önkéntes munkám nem változik a mostani kinevezéssel.”

Az ICCO elnöke, Grzegorz Szczepanski elmondta:

“András nagy érték a szervezet számára. Eddig is kiváló eredményeket mutatott fel, ezért tudom, hogy vezetése, jövőképe és energiája szavatolja majd az ICCO tagjai által elvárt projektek, szolgáltatások szakmai minőségét és eredményeit. A Magyar Public Relations Szövetséggel nagy átalakulást és növekedést ért el, és alig várom, hogy ezt globális szinten is megismételje.”

Az ESG területére várják a legtöbb befektetést 2024-ben, emellett a mesterséges intelligenciával kapcsolatos képességek elsajátítását tartják a legfontosabbnak a globális PR-iparág vezető szakértői a jövőre nézve – derült ki az ICCO „World PR Report 2023-2024” című új jelentéséből.  

A World PR Report egy iparági vezetők és igazgatók körében végzett globális felmérés, amelyet az ICCO minden évben megjelentet. A kutatás a növekedéssel, a beruházásokkal, a technológiával, az etikával, a mentális egészséggel, a sokszínűséggel, a mérési folyamatokkal, valamint a közösségi médiával kapcsolatos trendekről, gyakorlatokról nyújt betekintést, hét földrajzi régió szerinti bontásban. 

A mesterséges intelligencia hatásával kapcsolatos véleményváltozást jól érzékelteti, hogy a válaszadókban átrendeződött a jövő három legfontosabb technológiájának rangsora: idén 86%-uk sorolta az MI-t a három legfontosabb technológia közé – 2022-ben ez az arány csak 40% volt. Az adattudomány a második helyre szorult vissza (41%). Emellett a megkérdezettek 45%-a sorolta az “MI-eszközök használatának elsajátítását” a három legfontosabb jövőbeli készség közé; az idén hozzáadott válaszlehetőség ezzel meg is előzte a stratégiai tanácsadást (42%).  

Az új technológiák legfontosabb alkalmazási területeként a működési hatékonyság javítását jelölték meg a legtöbben (55%), amely 2022-ben még csak a negyedik helyet foglalta el. Az online közösségek építése került a második helyre (47%), a harmadik helyet pedig a munkavállalói elkötelezettség (38%) kapta.  

A kutatásból az is kiderült, hogy az ügynökségek a legtöbb befektetést az ESG területére várják (49%, a 2022-es 44% és a 2021-es 32% mellett). Az első háromba került már második éve az influencer-kommunikáció, valamint a stratégiai tanácsadás is.  Az eredmények alapján az ügyfelek a jövő évben ismét a fenntarthatóságot és a környezetvédelmet helyezik majd előtérbe (69%), ugyanis az idei felmérésben első alkalommal mind a hét régióban ezt azonosították a legfontosabb társadalmi kérdésként az ügyfelek szempontjából.  

A top 3 kihívás között legtöbbször az általános gazdasági körülményeket említették (42%), az ügyféloldali forráshiány (szintén 42%) mellett.  

A fennálló kihívások ellenére a globális PR-szervezetek 96%-a számít növekedésre öt éven belül. A szereplők a PR-piac helyzetét is pozitívan ítélték meg, 2024-re a növekedési esélyt tízes skálán átlagosan 7,0-ra értékelték. A megkérdezett vezetők szintén jövedelmező évre számítanak (6,2), bár ez a 2022-es 7,0-s előrejelzéshez képest érzékelhető visszaesést jelent. 

Rob Morbin, az ICCO ügyvezetője elmondta:  “Az idei jelentés határozottan emlékeztet iparágunk növekedési, alkalmazkodási és beruházási képességeire ebben a folyamatosan átalakuló üzleti környezetben. Elfogadjuk az új technológiákat, képzettségi követelményeket, valamint a munkavállalók jólétének, sokszínűségének és egyenlőségének szükségességét is. Mindezt az uralkodó geopolitikai válságok és a fennálló gazdasági bizonytalanság mellett tesszük. A mesterséges intelligenciával, a félretájékoztatással és az éghajlati kihívásokkal való megküzdés mellett kreatív és tehetséges csapatokat is fenn kell tartanunk – mindez nem kis feladat. Ezekkel a kihívásokkal együtt azonban olyan lehetőségek is járnak, amelyekkel óriási hatást érhetünk el a jó ügyek érdekében, és nincs kétségem afelől, hogy iparágunk tovább fog fejlődni és virágozni, ahogyan az már számtalanszor történt”.  

Sztaniszláv András, az MPRSZ elnöke hozzátette: „A kommunikációs iparág globalizálódása miatt kulcsfontosságú, hogy hiteles forrásokból és időben szerezzünk tudomást a világszintű trendekről és az újonnan elérhető információkról, hiszen ez segíthet a versenyképesség megtartásában. Az ICCO World PR Report az egyik legfontosabb, évente kiadott benchmark elemzés az iparágunkban, amely a szakmánkat érintő témákat, fejleményeket mutatja be. A mostani jelentés is megerősítése, hogy mind a fenntarthatóság, mind a mesterséges intelligencia meghatározó szerepet kap az iparágunk jövőjének alakításában. Az MPRSZ szakmai szervezetként azért dolgozik, hogy a nemzetközi trendek minél gyorsabban megismerhetők legyenek az itthoni szereplők számára és ez ne csak tudásátadás, hanem párbeszéd, rendezvények, konferenciák, beszélgetések keretében

A jelentésben megtalálhatók szakértői elemzések is, amelyek régiókra (Egyesült Királyság, Kelet-Európa, Nyugat-Európa, Afrika, Közel-Kelet, Ázsia és a csendes-óceáni térség, Észak-Amerika és Dél-Amerika), valamint témákra (tehetség, mérés és értékelés, sokszínűség és befogadás, etika) lettek bontva.

A teljes ICCO World PR Report elérhető itt: https://iccopr.com/world-pr-report-2023-2024/

Az Egyesült Nemzetek Fejlesztési Programja (UNDP) nyilatkozatot írt alá a PR-ügynökségeket tömörítő globális szövetséggel, az International Communications Consultancy Organisation-nel (ICCO) a klímaválság elleni harcról és a fennálló kommunikációs kihívások kezeléséről.

A UNDP az Egyesült Nemzetek legnagyobb ügynöksége, amely 170 ország 6 000 projektjével irányítja az éghajlatváltozás elleni küzdelmet. Az ICCO az országos PR-szervezeteket tömörítő szövetség, 40+ országban több mint 3000 ügynökségi taggal.

A UNDP és az ICCO közötti partnerség keretein belül létrejön az éghajlatváltozást érintő kommunikációval foglalkozó munkacsoport (Climate Comms Taskforce – CCT). A munkacsoport élén Chris Pratt, a PRCA (az Egyesült Királyság PR- és kommunikációs szövetsége) éghajlatvédelmi kommunikációs csoportjának tagja és Boaz Paldi, a UNDP kreatív igazgatója áll.

A Magyar PR Szövetség (MPRSZ) az ICCO teljes jogú tagjaként részt vett az előkészítő beszélgetéseken, és a kampányprogramok megvalósításában is szerepet fog kapni.

A most létrejött munkacsoport új tagjait az ICCO az elkövetkező hetekben fogja bemutatni. A partnerség létrehozása jelentős jelzés az UNDP arra vonatkozó szándékáról, hogy a kreatív PR-szakemberek készségeire és szakértelmére támaszkodva éghajlatváltozással kapcsolatos, hatékony üzeneteket juttasson el a közösségekhez világszerte.

A munkacsoport a világ legjobb éghajlatvédelem-politikai kommunikátorait és PR-stratégáit igyekszik majd felhasználni egy sor kampány és aktivitás megvalósításához, amellyel célja, hogy több kulcsfontosságú, globális piacot ösztönözzön cselekvésre. Ennek a célnak megfelelően a PR szakemberek következő generációjának szóló, az ICCO által rendezett Next Generation PR World Cup témáját is az együttműködés mentén határozták meg.

Grzegorz Szczepanski, az ICCO elnöke elmondta:

“Az éghajlatváltozás korunk egyik legkritikusabb ügye globális szinten – és úgy hisszük, hogy a probléma megoldása iparágunk feladata. Az ICCO régóta támogatja a Fenntartható Fejlődési Célokat (SDG), és elismeri azok jelentőségét. A meghatározó üzeneteknek a legkülönbözőbb földrajzi és demográfiai területeken kell hatnia az emberekre. A partnerséggel a UNDP elismeri, hogy a PR-kommunikációs szakértelem központi szerepet tölt be a szervezet céljainak elérésében. Az ICCO tagjai részéről pedig megerősítés – arról, hogy milyen erővel rendelkezünk a valódi változás eléréséhez. Büszkék vagyunk arra, hogy támogathatjuk ezt az ügyet.”

Boaz Paldi, a UNDP kreatív igazgatója elmondta:

“A PR szerves részét képezi az éghajlatváltozás elleni küzdelemnek, ezt elismerik a tudósok és az olyan globális intézmények is, mint a UNDP. Az ICCO-val való partnerség hozzájárul a globális médiafigyelem és a kampányaink iránti elkötelezettség növeléséhez, valamint a UNDP üzeneteinek a helyi piacokon, helyben is érthető módon történő közvetítéséhez. Az ICCO ügynökségeken átívelő, nemzetközi stratégiai terve alapvető fontosságú lesz munkánk sikeréhez. Ez egy olyan hosszú távú együttműködés, amelynek ápolása a bolygó javát szolgálja.”

Sztaniszláv András, az MPRSZ elnöke hozzátette:

“A közeljövőben több olyan kampány is indul, amelyekben magyar szakemberek is részt vehetnek majd. A programmal leginkább nem a kreatív kampányokra, hanem a társadalmi narratíva megváltoztatására fókuszálunk, illetve nem vállalati célokért dolgozunk, hanem azért, hogy pozitív társadalmi és környezeti hatást érjünk el.”

Az ICCO, a világ legnagyobb pr-szervezete közzétette a mesterséges intelligencia  etikus felhasználásának alapelveit

A 41 pr-szövetségen keresztül 3000 pr-ügynökséget képviselő Nemzetközi Kommunikációs Tanácsadói Szervezet (ICCO) közzétette, hogy mely alapelvek szerint használhatják a pr-szakemberek a mesterséges intelligenciát (Varsói Alapelvek). A szervezet elnöke szerint a mesterséges intelligencia gyors fejlődése egyszerre jelent kihívást és lehetőséget a public relations szakma számára, az AI azonban nem helyettesítheti a pr-szakemberek munkáját.

A Varsóban elfogadott tíz alapelv célja, hogy segítse a pr-szakmát abban, hogyan viszonyuljon a mesterséges intelligenciához. Grzegorz Szczepanski, az ICCO elnöke úgy véli “A Varsói Alapelvek több mint egyszerű irányelvek; világítótoronyként szolgálnak a kommunikációs szakemberek számára mindenütt. A mesterséges intelligenciával felvértezve felelősségünk, hogy kommunikációnkban a tudományosan megalapozott tényeket helyezzük előtérbe, biztosítva, hogy minden üzenet átlátható és megbízható legyen.”

Christina Forsgaard, az ICCO etikai bizottságának elnöke szerint “ahogy egyre mélyebbre merülünk a mesterséges intelligencia korába, egyre sürgetőbbé válik a szakmánkba vetett bizalom fenntartása, ezért kiemelten fontos az etikai alapok iránti elkötelezettség.”

„A Magyar PR Szövetség is bekapcsolódott az ICCO etikai munkájába, részt vettünk a párbeszédben, amelynek eredménye lett a Varsói Alapelvek. A technológiai fejlődés nem ismer határokat – az MPRSZ tagjait ugyanúgy érinti, mint bármely más ország szakembereit – ezért különösen fontos, hogy megismerjük és kövessük a nemzetközi ajánlásokat.” – mondta Sztaniszláv András, az MPRSZ elnöke.

A Varsói Alapelvek a következők:

1. Átláthatóság, nyilvánosságra hozatal és hitelesség

A pr-szakembereknek átlátható módon nyilvánosságra kell hozniuk, ha a mesterséges intelligenciát olyan tisztán mesterséges tartalmak létrehozására használják, amelyek a nyilvánosság valóságról alkotott képének torzításával fenyegetnek. Az AI-generált tartalom használatának közzététele létfontosságú, különösen a deep fake korában.

2. Pontosság, tényellenőrzés és a dezinformáció elleni küzdelem

A pr-szakembereknek biztosítaniuk kell, hogy a mesterséges intelligenciával támogatott tartalom pontos, megbízható és tényellenőrzött legyen a terjesztés előtt. Az AI-eszközök használata a tényellenőrzésre és a dezinformáció és a félretájékoztatás leleplezésére bátorítandó; azonban figyelembe kell venni, hogy számos nyilvánosan elérhető generatív AI eszköz rendszeresen pontatlan információkat szolgáltat, ezért a tényellenőrzés az AI eszközökön kívüli forrásokban is szükséges. Tekintettel arra, hogy a mesterséges intelligencia gyorsan képes hamis információt létrehozni és terjeszteni, a pr-szakembereknek különösen ébernek kell lenniük az ilyen információk véletlen vagy szándékos terjesztésével kapcsolatban.

3. Adatvédelem, adatvédelem és felelősségteljes megosztás

A pr-szakembereknek a legnagyobb gondossággal kell kezelniük az ügyféladatokat és az ügyfelek számára bizalmas információkat, és be kell tartaniuk az adatvédelmi előírásokat. Felelősséggel tartoznak az ellenőrzött és nem megtévesztő tartalmak megosztásáért.

4. Elfogultságok felderítése, mérséklése és befogadás

A pr-szakembereknek aktívan fel kell ismerniük és kezelniük kell a mesterséges intelligenciával támogatott tartalmakból eredő előítéleteket, és fel kell tárniuk a mesterséges intelligencia inkluzívabb kampányok érdekében történő felhasználásának lehetőségét. Az inkluzivitás biztosítása érdekében fontos továbbá, hogy az AI-modellek képzéséhez változatos adatokat használjanak.

5. Szellemi tulajdon, szerzői jogi megfelelés és médiaműveltség

A pr-szakembereknek tiszteletben kell tartaniuk a szerzői jogokat és a szellemi tulajdonjogokat, amikor a mesterséges intelligenciát bármilyen formában használják. Elő kell mozdítaniuk a médiaműveltséget az AI-alapú tartalmakkal és a deep fake-kel kapcsolatban.

6. Emberi felügyelet, beavatkozás és együttműködés

A pr-szakembereknek be kell építeniük az emberi felügyeletet és beavatkozási lehetőséget az AI-alapú tartalomkészítési folyamatba, és együtt kell működniük az AI-szakértőkkel, hogy információt és iránymutatást kapjanak.

7. Kontextuális megértés, adaptáció és személyre szabás

A pr-szakembereknek elemezniük kell a különböző csatornák és célközönségek számára a mesterséges intelligenciával támogatott tartalmak kontextusát és megfelelőségét, és fel kell tárniuk a mesterséges intelligenciában rejlő lehetőségeket a személyre szabott élmények érdekében.

8. Felelős automatizálás és hatékonyság

A pr-szakembereknek az ismétlődő feladatok automatizálására és a hatékonyság növelésére kell felhasználniuk a mesterséges intelligenciát anélkül, hogy az etikai normák és a szakmai szakértelem sérülne.

9. Folyamatos nyomon követés, értékelés és visszajelzés

A pr-szakembereknek rendszeresen nyomon kell követniük és értékelniük kell a mesterséges intelligenciával támogatott tartalmak teljesítményét és hatását, és lehetőséget kell adniuk a visszajelzésre.

10. Etikus szakmai fejlődés, oktatás és mesterséges intelligencia érdekérvényesítés

A pr-szakembereknek folyamatos tanulást és szakmai fejlődést kell folytatniuk, hogy naprakészek maradjanak a mesterséges intelligencia fejlődésével és az etikai megfontolásokkal kapcsolatban. Felelősek azért, hogy a tágabb médiatérben támogassák a mesterséges intelligencia etikus használatát és gyakorlatát.

A nyilatkozat kiemeli: a mesterséges intelligenciának ki kell egészítenie, nem pedig helyettesítenie kell a pr-szakemberek felbecsülhetetlen értékű szakértelmét, ítélőképességét és kreativitását. Az AI folyamatosan fejlődik, ezért kiemelten fontos az alkalmazkodóképesség és az éberség a pr-szakma részéről.

Közgazdasági tartalom nélkül nincs sikeres kommunikációs képzés –  hangzott el szövetségünk októberi Drinks&Links rendezvényén,  amelyen Ludvig Orsolya Stefanie, a Libri könyvkereskedő kommunikációs  és marketing igazgatója, az MPRSZ elnökségi tagja, Gosztonyi Csaba, a  MOME Open vezetője, Mentes Endre, ACG/Pro ügyvezetője és  Dr. Varga  Ákos, a Budapesti Corvinus Egyetem Digitális Marketing Tanszékének  tanszékvezetője keresték a választ arra a kérdésre, milyen  kihívásokkal küzdenek a kommunikációs képzések.

A kerekasztal-beszélgetésen kifejtették, hogy mivel a kommunikáció – különösen a digitális pr – egyre inkább adatalapú és a szakmai szereplők közös célja, hogy a public relations a cégvezetés első számú prioritásai közé kerüljön, elengedhetetlen, hogy a pályakezdők tisztában legyenek a közgazdaságtan, az üzlet és az adott iparág alapjaival. Sajnos a jelenlegi egyetemi pr-képzésekben erre nincs kellő figyelem, így a fiatal szakemberek hiányos tudással vágnak neki a karrierjüknek.

A rendezvényen arról is szó esett, hogy míg jelenleg fontos, hogy  milyen képzésben szerezték meg a tudásukat az álláskeresők – egy  nagynevű egyetemről szívesebben alkalmaznak munkaerőt az ügynökségek –  a jövő trendje az, hogy a diákok akár különálló kurzusokon is megszerezhetik a szaktudást. Az egyetemeknek tehát fel kell készülniük arra, hogy a felnőttképzési  kurzusok komoly versenytársaik lehetnek a hallgatókért folyó versenyben.  Az egyetemek számára az is kihívás, hogy a mai – Z-generációs –  hallgatók egészen mások, mint a tíz vagy húsz évvel ezelőttiek, más  készségekkel és más elvárásokkal érkeznek és a klasszikus oktatási  rendszerek nehezen alkalmazkodnak ezekhez. Ahhoz, hogy a képzések kielégítsék a pr-szakma igényeit, strukturális változtatásokra is szükség lehet.

Ahogy fogalmaztak: “az egyetemeknek fel kell kötniük a gatyájukat.

Szövetségünk minden hónap utolsó csütörtökén rendez Drinks&Links eseményt, a következő esemény november 30-án lesz.

A Syngenta adta a brief-et, amelyet néhány óra alatt kellett kidolgozniuk majd prezentálniuk szövetségünk Next Generation PR World Cup versenyén induló, harmincöt év alatti pr-szakembereknek. A megmérettetésen hét ügynökségi és egy vállalati csapat indult, az első helyet a HOLD Alapkezelő csapata szerezte meg.

Az ICCO globális versenyére harmadik alkalommal jelentkezhettek magyar szakemberek is. Az elődöntőn kétfős csapatok indultak. A szakemberek reggel kapták meg az angol nyelvű brief-et Pogány Édától, a Syngenta regionális fenntarthatósági és kommunikációs vezetőjétől és 8 órájuk volt a feladat megoldására, amit délután 3 percben prezentáltak.

A versenyfeladat kapcsán a zsűri kreatív koncepciókat, ötelteket és megvalósíthatósági tervet is várt a pályázáktól arról, hogy hogyan lehet a fiatal felnőttek és döntéshozók körében megismeretni az új génszerkesztési eljárásokat (New Genomic Techniques, NGT), megmutatva az előnyöket, amit a növénynemesítésben alkalmazva ez a technológi jelenthet a fenntartható mezőgazdaság és élelmiszerlánc számára Európában. A komoly kihívást jelentő feladatot minden csapat sikeresen dolgozta fel, a dobogó legfelső fokára végül a HOLD Alapkezelő szakemberei, Csonka Attila és Lajer Máté állhattak. A második helyre a ProTeam került Orosz Petrával és Orth Bencével (ACG Pro), a harmadikat a ImPRO csapata, Nemekh Barbara (ACG Pro) és Mezriczky Marcell (Wavemaker) szerezték meg. Gratulálunk nekik!

A zsűri tagjai Darányi András, az Uniomedia kreatívigazgatója, Hermann Irén, a Kreatív főszerkesztője, Nagy Andrea, a Positive PR ügyvezetője, Pogány Éda, a Syngenta regionális fenntarthatósági és kommunikációs vezetője és Sztaniszláv András, az MPRSZ elnöke voltak. A versenyt értékelve Pogány Éda elmondta:  „Nagyon izgalmas volt ez a verseny. Mindig különleges élmény látni azt, hogy a fiatal szakemberek mennyire bátran és önbizalommal teli módon adják elő kreatív, új ötleteiket és ezeket hogyan tervezik megvalósítani, átfordítani a gyakorlatba. A pályázó csapatok, és a zsűri is sokat tanult a verseny prezentációkból, és szorítunk a magyar csapatnak a következő fordulóban. ”

A nyertes csapat Magyarországot képviselheti a nemzetközi döntőben, amelyet az október 30. és november 1. között rendeznek, és amelyen egy globális civil szervezet által adott feladatot oldanak majd meg a versenyzők. A World Cup döntő online zajlik, prezentációt és videót kell majd benyújtani, a globális döntő nyertes csapata pedig előadhat a 2024-es ICCO Global Summit-on és megvalósíthatja a nyertes pályaművet is.

Képek a versenyről