fbpx

Senior Social Media Specialist

A Szerencsejáték Zrt. Marketing és Kommunikációs Igazgatósága munkatársat keres az alábbi munkakörre:

Senior közösségi média szakértő

 

Foglalkoztatás jellege:

Teljes munkaidős, határozott időre: 2021.08.31-ig, 180 napos próbaidővel.

Jelentkezési határidő: 2020.05.15.

Részletek

Elkészült Magyarország Krízistérképe

Elkészült Magyarország Krízistérképe – a Gundel Étterem, a Hableány-katasztrófa, a Jahn Ferenc Dél-pesti kórház és a CIB Bank szerepel 2019 legfontosabb válságai között

Mintegy 353 olyan esetet gyűjtöttek össze és elemeztek a „Krízistérkép 2019” című kiadvány szerzői, amelyek a tavalyi évben károsan érintettek egy-egy piaci márkát, szervezetet, vagy akár hazai celebritást. Az eredmények rámutattak, hogy Magyarországon az állami fenntartású cégek intézkedései miatt a közéleti szektorban alakul ki a legtöbb veszélyes helyzet, melyet a közlekedési, majd az egészségügyi iparág követ. A külföldi minták és tudományos módszertan alapján elvégzett kutatás a Magyar Public Relations Szövetség (MPRSZ) Kríziskommunikációs Tagozatának berkeiben, piacvezető szakemberek közreműködésével készült.

Az idén negyedszer elkészített Krízistérkép szerzői olyan botrányokat vizsgáltak meg, amelyeket nagy médiavisszhang követett, és amelyek valamilyen módon válságkommunikációs eljárást; a reputáció, a hírnév védelmét követelték meg az érintettektől. A szakemberek azt is kielemezték, hogy mely szektorokban, milyen gyakorisággal fordulnak elő a közvélemény ingerküszöbét elérő botrányok, milyen az egyes iparágak aktuális krízisérzékenysége, reputációs kitettsége.

„Bár 2019-ben 27 százalékkal több krízist detektáltunk, mint az azt megelőző évben, továbbra is a közélet szolgáltatta a legtöbb válságot – az alapminta közel 38 százalékát. A szektorok közül az állami tulajdonú cégek ügyei a leginkább felülreprezentáltak (47%), melyet a nyereségorientált szervezetek követtek (42%). Ahogy 2016-2018 között végig, úgy tavaly is a nonprofit szektor volt a legkevésbé hírbe hozható botrányokkal (3%). Ami a hazai krízisek főbb kiváltó okait illeti, a balesetek tavaly is megőrizték elsőségüket, a második helyre azonban a 2018-ban tapasztaltaktól eltérően az érdekgazdák kifogásai kerültek a bűncselekmények helyett. A dobogó harmadik helyén továbbra is a szervezeti félrekezelések, hibás belső folyamatok nyomán kialakult helyzetek szerepelnek. Ahogy az azt megelőző években, tavaly is a közélet szolgáltatta a legtöbb krízist, az összesetszám közel 38 százalékát. Mindebből egyenesen következik, hogy bár a hazai válságok abszolút mennyisége időszakosan nőtt, a legfontosabb arányok az egyes iparágakon belül jelentősen nem változtak: tavaly is a második legtöbb válságeset a közlekedés területén történt, harmadik helyen pedig ismét az egészségügy állt. – tájékoztat a kutatás legfontosabb megállapításairól Dr. Pintér Dániel Gergő, az MPRSZ Kríziskommunikációs Tagozatának elnöke, a kiadvány főszerkesztője.

A Krízistérkép szerzői azt is megállapították, hogy a hazai válságok hónapok szerinti eloszlása jóval hullámzóbb volt, mint korábban: 2019 februárja a legkonfliktusosabb hónapnak tekinthető, melyet január és június követett. Ami a krízisek kezelhetőségét illeti, tavaly még inkább a kemény, nehezen menedzselhető és komplex karakterisztikájú válságok dominálták a magyar piacot, melyek az összesetszám mintegy 76 százalékát tették ki. Szerencsére újfent megállapításra került az is, hogy a hazai válságok zöme gyors lefolyású, súlyosság szerint pedig az eseteknek mindössze 23 százaléka tekinthető katasztrofális vagy válságos hatásúnak. A korábbi évekkel összevetve mindez azt jelenti, hogy 2019-ben tovább laposodott az egyes ügyekhez kapcsolódó fenyegetettség mértékének görbéje, vagyis kevesebb a kirívó intenzitású eset.

A tanulmány 2019 legfontosabb válságait is azonosította, melyeket mélyreható elemzésnek vetett alá. A Krízistérkép kiemelt esetei között többek között megtalálható volt a Gundel Étterem által üzemeltetett miniszterelnöki menza árképzése nyomán kialakult válság; a Neckermann utazási iroda nemzetközi szervezeti gondjai; a Mátrai Erőmű környezetszennyező tevékenysége; a Telekom „Bocsi Anyu!”- elnevezésű Anyák napi kampánya; az emberéleteket követelő Hableány-katasztrófa; a CIB Bank informatikai leállása; a Jahn Ferenc Dél-pesti kórházban tapasztalható orvoshiány; a CBA szexista reklámja; valamint a Katona József színházat érintő zaklatási ügy.

Az MPRSZ szakemberei kiadványukat elsősorban cégvezetőknek, szervezetfejlesztőknek, a kommunikációs szakma képviselőinek, valamint iparági elemzőknek és egyetemi oktatóknak ajánlják, hiszen a Krízistérkép végén nemcsak hasznos szakmai tanácsok és orientációs lehetőségek, de fontos tanulságok is olvashatók „Az alapos, mindenre kiterjedően válságérzékeny szervezeti hozzáállás, a preventív szemlélet és a profi felkészülés jelentősen csökkentheti a krízisek kialakulásának veszélyét, egyúttal a kialakuló válságok romboló hatásait is képes mérsékelni.” – mondja Dr. Pintér Dániel Gergő, aki szerint a koronavírus járványnak köszönhetően hazánk válságtérképe ez idő tájt éppen drasztikusan rajzolódik újra, így jövőre új értékelési szempontokra és kutatási módszertanra lesz szükség. A COVID-19 alapjaiban változtatja meg a világ gazdasági és politikai berendezkedését, mely nemcsak a teljes hazai kommunikációs és médiapiacra gyakorol beláthatatlan mértékű negatív hatást, de a járvány miatt keletkező kihívások a szervezetek közönségkapcsolati tevékenységét is intenzíven befolyásolják. A kialakult pandémiás helyzet különlegessége, hogy miközben hirtelen sokadrangúvá váltak a felkészülést segítő, tudományos igényű kutatások, – így a tűzoltásban aligha jut idő átfogó iparági tendenciákról olvasgatni, – addig aligha időszerűbb és fontosabb a tanulságok levonása, valamint a krízismenedzseri szaktevékenység eredményességével és korlátaival való szembenézés, mint napjainkban.” E célt az MPRSZ számos új, piactámogató szolgáltatás bevezetésével támogatja, melyek között megtalálható egy szakmai ajánlás a koronavírussal kapcsolatos válságkommunikációs és szervezetirányítási tevékenységre vonatkozóan, több, ingyen elérhető tréning és konferencia a nemzetközi partner-szövetségek jóvoltából; ügynökségi vezetőknek szóló online szakmai tapasztalatcsere; valamint állásközvetítés is.

A krízistérkép az alábbi linken elérhető:

Krízistérkép 2019

A kutatás szerzői:

  • Pintér Dániel Gergő; PR-stratéga és válságmenedzsment szakértő; a Media 2.0 Communications alapítója, az MPRSZ elnökségi tagja és a Kríziskommunikációs tagozat vezetője, a METU és az IMEC oktatója.
  • Bőhm Kornél; kommunikációs szakértő, az Impact Works partnere, az MPRSZ Kríziskommunikációs tagozatának alapítója. A “Sem megerősíteni, sem cáfolni…” (HVG Könyvek) kríziskommunikációs szakkönyv szerzője.
  • Horváth Mónika: kommunikációs tanácsadó, szakterületei: gazdasági témák kommunikációja, intézményi kommunikáció, belső kommunikáció.
  • Vas Dóra; a MatrixPR kríziskommunikációs szaktanácsadója, az MPRSZ Etikai Bizottságának elnöke, a Kríziskommunikáció Meetup sorozat alapítója és az Ügyfélpanasz 2.0 című könyv szerzője.
  • A kiadvány tördelő-szerkesztéséért, vizuális gondozásáért Redl Zsófia, a Doppio Creative ügyvezetője felelt.

További információkért kérjük, hogy lépjen kapcsolatba munkatársainkkal:

Dr. Pintér Dániel Gergő
Elnök, MPRSZ Kríziskommunikációs Tagozat
Tel: +36 30 603 1128
pinter.daniel.gergo@mprsz.hu

Részletek

Így reagálta le a nemzetközi PR szakma a vírust

Mára már biztosan már a hátadon is feláll a szőr, amikor meglátod a COVID-19 feliratot. A tény az, hogy a fertőzés és a lassítására hozott intézkedések hatására kialakuló válság mindannyiunk számára eddig sosem látott napokat hozott. Kommunikációs szakemberként nem maradhatunk csendben ilyenkor sem, és számunkra sem léteznek ilyen szituációra készen bevethető klisék, best practice-ek. Ezért összeszedtük neked azokat a forrásokat, amiket mi értékesnek tartunk, s amiket érdemes elolvass, ha egy márka kommunikációjával foglalkozol.

A cikk folytatását a CCO.hu oldalon olvashatják

Teljes cikk

Az igazmondás etikai kérdés – II. rész

Ferling József MPRSZ örökös taggal, a Ferling PR ügyvezetőjével, stratégiai igazgatójával Varga Zita Hella, Salt Communications Kft. PR vezetője, az MPRSZ Etikai Bizottságának tagja 2020. március elején beszélgetett. Mivel Magyarország kormánya március 11-én veszélyhelyzetet hirdetett a koronavírus-járvány miatt, és azóta gyakorlatilag szinte az egész piac áttért az online munkavégzésre, további kérdések merültek fel, amellyel az interjú tovább bővült. Az interjú terjedelmére tekintettel két részletben közöljük azt. Az I. rész ITT olvasható.

II. rész

Min múlik, hogy egy cég etikátlanná válik-e?

Sok éve már, hogy egy versenytársunk azért nem fogadott el egy amúgy nagyon vonzó felkérést, mert a megbízó a mi tenderanyagunkkal kopogtatott be hozzá úgy, hogy ezt kellene kicsit olcsóbban megvalósítania. Szerintem az etikátlanság a szakmánkban azon múlik, hogy az ügynökség komolyan veszi-e magát. El nem tudom képzelni, hogy egy ügynökségnek az lenne a policy-je, hogy kicselezze a szabályokat, trükközön. A kérdés, hogy az ember, az ügynökség elég érzékeny-e azokra a jelenségekre, amelyekkel találkozik, ha azt látja, hogy valamelyik projektje, kollegája olyan irányba megy, akkor képes-e meghozni a helyes döntést. Nagyon fontos, hogy sohasem késő ezt észrevenni, vagy lépni.

Alapvetően etikátlannak tartok minden kiskapuzást. Azt, amikor a szabályozási hiányosságok között valamilyen rést lehet találni, és az így adódó helyzet kihasználására épül valamilyen kommunikáció. Ugyanebbe a körbe sorolom az ötletlopásokat, a másolásokat, vagy a PR-cikknek csúfolt, és ezen a néven értékesített, sokszor rossz minőségű fizetett szövegfolyamokat. A szakmánk iránti etikátlanság pedig az, amikor mindezt vásárolt médiafelületekkel teszik.

Szerinted milyen károkat okoz, és kikre nézve okoz károkat az etikátlan kommunikáció?

Az etikátlan kommunikáció borzalmas károkat okozhat. Én hiszek abban, ha jól csináljuk, akkor attól az élet jobb lesz. Ha az emberek megértik egymást, a szervezetek, a szervezeten belüli szereplők értik egymást, akkor kevesebb a konfliktus, nagyobb a termelékenység, jobb a hangulat, minden jó. Ha etikátlan a kommunikáció, akkor az ki fog derülni, ha kiderül, akkor bizalmi törés van, ha bizalmi törés van, akkor pedig elindulunk lefelé. És ez nagyon nagy felelősség. Ez a nagyon nagy ajándék és a nagyon nagy felelősség ebben a munkában. Nemcsak a szakma iránti bizalom törik meg, hanem az etikátlanság minden szereplőre visszahull.

Az új technológiák új etikai kihívásokkal szembesítették a PR szakmát, vagy csak a korábbiakat helyezték más megvilágításba?

Inkább ez utóbbi. A PR nem olyan ház, amelybe beköltözünk, hanem a PR maga az építkezés. A statika soha nem változott, csak az építőanyag. Más technikával, más építőanyaggal dolgozunk, de a ház az ugyanazokon a pilléreken áll, ugyanúgy áll meg, egyébként nem működőképes. Most, hogy erről beszélgetünk, például nagyon érdekes lenne megvizsgálni, hogy akkor hova tesszük például az online-ban a maszk megoldásokat. Az most etikus vagy nem etikus? Én etikusnak gondolom őket. De ha ezt párhuzamba állítjuk: régen olyan nem volt, hogy más nevet írunk egy cikk alá, azt nem lehetett. Régen, ha kiadtunk egy közleményt, akkor az alá a vállalati aláírást kellett tenni, ma fel tudunk tenni úgy csoportokat, oldalakat, tartalmakat, hogy nem a hivatalos corporate oldalra tesszük fel, hanem a témára hozunk létre valamit, és nem szerepel sehol a brand.

Az Igazmondás az etikai kérdés. Ez nem változott. A fiatal generáció pedig különösen fogékony rá.

A fiatal generáció számon kér?

Így van. Mivel az ügynökségi platformokon megjelentek a legfiatalabb generáció tagjai is, és mindazt a sajátosságot, ami a fiatal generációé, tehát például az igazságérzetüket is hozzák. Sokkal érzékenyebbek, a türelmetlenségükből fakadóan sokkal érzékenyebben reagálnak a világra. Ha valamivel kapcsolatban kérdésük van, azonnal felteszik, és azonnal szembesítik az alapelveikkel az ügynökséget. Náluk még inkább fókuszba helyeződnek az etikai elvek.

Van valami, amit nem kérdeztem meg, de fontosnak tartasz elmondani?

Igazából mindent érintettünk, de talán még arra kitérnék, hogy a PR-ben is a generációk közötti együttműködés a kulcs. Időközben megváltoztak az eszközök. Amikor mi elkezdtük, akkor is minden a kapcsolatokon múlt, de egészen másként építettük és más eszközökkel is tartottuk fenn a kapcsolatokat, mint most. Akkor hosszabb távra szólt minden, most sokkal intenzívebb az életünk. Sokat lehet tanulni attól a generációtól, aki készségszinten használja például az új technológiákat és az új eszközöket, és minden új dologra nyitott. De nekik meg azt kell megtanulniuk, hogy hosszabb távban kell gondolni, ha a PR-ben eredményt akarunk.

A PR, a bizalomépítés továbbra is egy hosszabb távú folyamat. Régen éves terveket készítettünk, most negyedévente van változtatás, de mégis összefüggéseiben kell látni a folyamatokat, azok alakulását. Egyébként ez is etikai kérdés, hogy hajlandók vagyunk-e változtatni, érezzük-e vezetőként ennek a felelősségét. Jól felfogott érdekünk, hogy tudjunk változtatni, mert különben kikerülünk az üzletből.

Életút

1981-ben a pécsi Tanárképző Főiskolán orosz–testnevelés szakos tanárként végzett, de már főiskolás évei alatt az Universitas című hetilap külsős újságírója volt. A szakmában csak 1 évig maradt, 1982 és 1984 között a Politikai Képzési Központ igazgatója, majd 1984 és 1988 között a Mecseki Bányász üzemi lap újságíró munkatársa lett. 1985-ben Plovdivban, 1986-ban Moszkvában a Fiatal Feltalálók Világkiállításán a magyar pavilon sajtófőnöke volt. Ebben az évben újságírói végzettséget is szerzett. 1989-ig a Dunántúli Naplónál újságíróként, a következő két évben pedig A Helyzet dél-dunántúli hetilapnál újságíró főmunkatársként, majd főszerkesztő helyettesként dolgozott. Időközben a Külváros független havilap társszerkesztői és a Pécs TV szerkesztő-műsorvezetői posztját is betöltötte. 1991 és 1992 között a Komlói Újság városi hetilap főszerkesztője lett, majd 1994-ig a Magyar Hírlap dél-dunántúli tudósítói és 1996-ig a Pécsi Sport főszerkesztői teendőit is ellátta. 1999-ben humánmenedzseri képesítést szerzett a Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetemen. 1991-ben FerlingPRess néven saját vállalkozást indított, mely elsősorban kiadványszerkesztési, könyvkiadói, valamint nyomdai munkákkal foglalkozott. 1996-ban jelentős átalakuláson esett át a cég nevét Ferling PR-re változtatva, és portfólióját a PR, valamint a kreatív médiakommunikáció irányába terelte. Jelenleg a cég stratégiai igazgatója, a Pécsi Tudományegyetem címzetes egyetemi docense, és a Magyar PR Szövetség örökös tagja.

 

Meghívó a hackereknek: vajon a céges videóhívás veszélyt jelent számunkra?

A koronavírus-járvány alapjaiban változtatta meg a vállalatok alkalmazottakkal és partnerekkel való kommunikációját. A távmunka tudatos átszervezése során nem csupán a munkavállalók home office rendszerét kellett biztonságosan kiépíteni, de egy megfelelő belső kommunikációs platform megléte is szükségszerűvé vált. A személyes információcserét felváltották a videómeetingek, amelyekhez elengedhetetlen egy megfelelő és többrétű szolgáltatás használata. A konferenciahívások soha nem voltak ennyire nélkülözhetetlenek egy cég számára, mint most a veszélyhelyzet idején. A folyamatos online jelenléttel nemcsak a sávszélesség leterheltsége okozott problémát, hanem a szolgáltatók részéről a különböző adatvédelmi irányelvek betartása is.

A COVID-19 elleni intézkedések eredményessége és a kollégák védelme érdekében világszerte számos vállalat döntött az otthoni munkavégzés elrendelése mellett. A munkavállalók közti megfelelő és hatékony kommunikáció biztosítása folyamatos online jelenlétet igényel, amely már jelentősen túlmutat a belső levelezések használatán. A mindennapos meetingeket otthonról indított videókonferenciák váltották fel. Ezek a rendszerek nem újkeletűek, számos szolgáltatás érhető el az online piacon. Többnyire mindegyik platform ugyanazokat a funkciókat látja el: egyéni és csoportos beszélgetési, képernyő és/vagy dokumentummegosztási lehetőséget biztosít a felhasználók számára. Az ingyenes és könnyen elérhető alkalmazások kínálata viszonylag sokszínű, és legfeljebb a kezelőfelületük tér el egymástól. A cégek azonban nem az olcsóság, sokkal inkább a különböző plusz szolgáltatások alapján választanak megfelelő videokonferencia-rendszert a gördülékeny kommunikáció biztosításához. Ilyen például a könnyű hozzáférhetőség, a konfigurálhatóság és a megbízható adatvédelem.

A ma elterjedt megoldások közül a két óriásvállalat, a Microsoft és a Google platformjai jelentős helyzetelőnnyel indulnak a konkurenciához képest. A videóhívás zászlóshajóját, a Skype-ot 2011-ben vásárolta fel a Microsoft, amelyet azóta a vállalat integrált a már meglévő termékeibe. Az asztali verziók mellett többek közt okostelefonon, Xbox konzolon és az Office 365 csomagban is élvezhetjük a teljes képernyős, nagyfelbontású videóhívásokat. A folyamatos fejlesztéseknek köszönhetően akár egyszerre 50 fő is részt vehet a konferenciahívásban és bárki számára lehetőség van elhomályosítani a háttérben lévő tárgyakat, így biztosítva a felhasználók magánszférájának biztonságát. De lehetőség van akár privát csevegésre is, amely a végpontok közötti titkosított beszélgetést jelenti. Ilyenkor a két fél között történő beszélgetés feltörhetetlen és lenyomozhatatlan.

A Skype továbbfejlesztett, vállalati verzióját a Microsoft Teams váltotta fel, amellyel 10-től akár 10.000 főig hozható létre videókonferencia hívás. A platform lehetőségeit azok tudják kihasználni a legjobban, akik eleve az Office 365 Business vagy Enterprise verziójával dolgoznak. Adatvédelmi szempontból lehetőség van a vállalaton belüli kétfős vagy kis csoportos elkülönítésre, továbbá elérhetővé vált az adatvesztés elleni védelmet szolgáló DLP (Data Loss Prevention), amellyel a beszélgetésekben automatikusan szűrhetők vagy elrejthetők az érzékeny céges információk. A rendszergazdák külön DLP irányelveket is beállíthatnak, így megelőzhető, hogy bárki érzékeny adatot szivárogtasson ki. A járvány hatására a Microsoft bejelentette, hogy a vállalatok fél évig ingyen használhatják a Teams prémium verzióját. A szolgáltatás olyannyira népszerűvé vált, hogy márciusban mindössze négy nap alatt 560-ról 900 millió percre ugrott meg a napi beszélgetések időtartama. Ez a szám a hónap végére drasztikusan megemelkedett, a Teams-en mindössze egy nap alatt 2,7 milliárd percnyi beszélgetést folytattak le.

Szintén díjmentessé vált a Google Hangouts Meet nevű szolgáltatás prémium változata, amellyel akár 100.000 résztvevőnek is lehet élő videót közvetíteni, rögzíteni a beszélgetést, majd elmenteni a felhőbe. A Hangouts Meet összes beszélgetése titkosított, így a felhasználók meghívásos alapon is biztonságosan csatlakozhatnak a híváshoz. A Teams-hez hasonlóan a G Suite csomag részeként a rendszergazdáknak lehetőségük van speciális biztonsági végpontkezeléseket létrehozni, amellyel szintén megelőzhető az adatvesztés és tovább növelhető az adatvédelem.

A két techóriás platformja mellett az elmúlt időszakban alaposan felkavarta a videóhívások állóvízét a Zoom nevű alkalmazás. Az egyszerű és ingyenes megoldást kínáló szolgáltatás volt a legkézenfekvőbb a távlati szempontokat nem mérlegelő vállalatoknak. A Zoom biztosította a kötelező HD minőségű hang- és videóhívást, a képernyőmegosztást és felvételt, sőt az alapszolgálatásokon túl a privátszféra védelméhez saját virtuális hátteret is kínált a meetingben résztvevőknek. A platform mesterséges intelligenciája (AI) érzékelte a kamera előtt lévő felhasználót és egységes háttér esetén az irodai környezettől kezdve a dzsungelen át a sarki fényig számos hangulatképet illesztett az otthoni környezet helyére. Ugyanakkor a Zoom az előnyei mellett legalább annyi problémát is okozott. A kezdeti leterheltségi gondok mellett olyan biztonsági résekre derült fény, mint a nem megfelelő végponttól végpontig titkosított kommunikáció vagy az, hogy a meeting sorszáma alapján illetéktelenek férhettek hozzá a céges videóbeszélgetésekhez. A jelenség villámgyorsan terjedt el a nemzetközi sajtóban, ahol „Zoom bombing” néven vált ismertté. A kiberbiztonsági problémát tovább tetőzte az is, hogy bár a Zoom-on keresztül linkeket is meg lehet osztani egymással, a rendszer nem tett különbséget a webhely linkek és az alkalmazások linkjei között, így egy óvatlan kattintás lehetőséget adott egy hacker számára, hogy átvegye az irányítást az eszközön és hozzáférjen az érzékeny adatokhoz. Egy biztonsági szakember hívta fel a figyelmet arra, hogy csak a Zoom szerverein tárolt információ van titkosítva, a felhasználó számítógépére vagy telefonjára érkező viszont nincs, így ezekhez bárki hozzáférhetett. Míg egy végponttól végpontig történtő titkosításnál a szolgáltató nem fér hozzá a csevegés tartalmához, az átviteli titkosítás esetében minden látszik.

A botrány kirobbanása után a szolgáltatás ugyan nem állt le, de a Google, a NASA és a SpaceX után még számos nagyvállalat, kormány és hivatalos szerv tiltotta meg dolgozóinak a Zoom használatát. A biztonsági és adatvédelmi problémákkal kapcsolatos aggodalmak eloszlatása érdekében a vállalat tanácsadó testületet hozott létre, amely azóta új funkciókat vezetett be a felhasználók adatvédelme érdekében. A Zoom népszerűsége a botrány ellenére is töretlen, a cég kiadott közleménye szerint naponta így is több, mint 300 millió résztvevője van a platform videós meetingjeinek, vagyis 50 százalékkal több, mint az adatszivárgás előtt. Hozzá kell tenni, hogyha valaki például napi két beszélgetésben vesz részt, azt kétszer veszi a számláló, így ez a felhasználószám nem egészen pontos.

Kétségtelen, hogy a fent említett szolgáltatások váltak a legismertebbé, de a videókonferencia-hívás piacon akad még pár kisebb platform a biztonságos vállalati kapcsolattartásra. A Cisco WebEx Teams elsősorban menedzselési, integrációs és felhőalapú tárolási lehetőségeket biztosít a vállalatoknak, de képes arra is, hogy videómeetinget hívjunk össze vele. Az ingyenesen elérhető 40 perces limitet a helyzetre való tekintettel feloldották, és az eddigi 50 fős maximumot is 100-ra növelték. A viszonylag friss és szintén üzleti profilú StarLeaf is nyitott a home office-ban dolgozó réteg felé és ingyenessé tette a videokonferencia szolgáltatását. Webes felületen, nyílt forráskódban használható a kevésbé ismert Jitsi Meet nevű videokonferencia-rendszer. Regisztrálni nem szükséges hozzá, tehát nem tárol személyes adatokat, a meetinghez való csatlakozás pedig jelszóval védett. A beszélgetések végponttól végpontig titkosítottak és a háttérben lévő tárgyakat éppúgy el lehet homályosítani vele, mint a Skype esetében. Hasonló elven működik az alig tízéves BlueJeans is, amelynek már van olyan szolgáltatása, amivel a különböző videokonferencia-rendszerek összekapcsolhatók egymással.

A videokonferencia hívások nemcsak új kommunikációs csatornát nyitottak a vállalatok életében, hanem rugalmas munkavégzést tettek lehetővé a munkavállalóknak, valamint időt és pénzt spórolnak meg a cégvezetőknek. A virtuális térben való beszélgetés gyors ütemben biztosítja a szervezeten belüli gördülékeny információáramlást, amely elengedhetetlen a vállalatok hatékony működéshez. A döntéshozók státuszokat, brainstormingokat, tréningeket vagy üzleti megbeszéléseket bonyolíthatnak le. Ugyanakkor a videokonferenciának is megvannak a maga hátrányai. A szolgáltatás igénybevételéhez technikai feltételek szükségesek, online jelenlétet kíván, amely adatvédelmi szempontból még nagyobb odafigyelést igényel a felhasználók és a szolgáltatók részéről. Nem mellesleg a virtuális térben a személyes kapcsolat és a testbeszéd hiánya nehezítheti az információ megértését és feldolgozását.

Szerző: Molnár Márk, PR-Agent Communications, a Digitális Tagozat tagja

Kukel Nikolett

Junior PR Account

PR Accountok támogatása, kreatív feladatokban való részvétel, mint például PR kampányok brainstormingján való részvétel, sajtóközlemények írása, illetve statisztikák, sajtófigyelések, és PR-riportok készítése.

Önéletrajz

Bemutatkozó levél

PR-trendek a következő években – Ez a három hatás lesz a legjelentősebb

A technológiai fejlődés és a különböző társadalmi folyamatok a pr-szakmára is komoly hatást gyakorolnak, formálják, alakítják azt, és meghatározzák az elkövetkezendő éveit. A következő évtizedben várható változásokról, illetve a piac jelenlegi helyzetéről beszélgettünk a Magyar Public Relations Szövetség elnökével, Sztaniszláv Andrással a 2020-as első számunkban, a koronavírus-járvány előtt.

 

Hogyan értékelné a szakma jelenlegi helyzetét Magyarországon? Mik jelentették a legnagyobb kihívást az elmúlt években?

Jelenleg Magyarországon stagnálást, sőt egyfajta optimizmust látok; a nemzetközi felmérések pedig egyértelmű bizakodásról adnak számot. A PR területén az elmúlt évtized tapasztalata, hogy a teljes piac szignifikáns részét jelentő kormányzati költés mára nagy részben eltűnt lehetőségként a piaci szereplők java számára. A kivételezett helyzetben lévő ügynökségek ugyanakkor igyekeznek szakmailag jó minőségű munkát végezni. Az államigazgatás és az állami vállalatok vezetői modernizálják a kommunikációjukat, saját szakmájukban nemzetközi kapcsolatrendszerük van. Ráadásul ezen büdzsék kiesését az elmúlt években „beárazta” a piac, ügyesen igazodott a lehetőségekhez.

Két fontos kör teszi ki az ügynökségek megrendelői állományát: a multiknál újra lazábbak a nadrágszíjak, több lehetőség van integrált kampányok kivitelezésére, valamint megjelent a magyar tulajdonú cégek alkotta KKV-szektor is a piacon. A középvállalatoknál sokszor egészen komoly belső és ügynökségi kommunikációs kiszolgálás van, de még a szabadúszók vagy a mikrovállalkozók (például kozmetikai szalonok, kis kávézók, coachok) is érzik a márkaépítés fontosságát, és ehhez igénybe veszik szakemberek segítségét.

A technológiai újdonságok nagyon hamar megjelennek Magyarországon is, mégis később válnak általános piaci gyakorlattá. Az igazi szakosodás is kevésbé jellemző nálunk: ha megnézzük a PR-ügynökségek tevékenységi körét, azt látjuk, a legtöbb teljes körű szolgáltatást, kiszolgálást ígér; kevés például az egyes szektorokra specializálódott vállalkozás.

Érdekes látni továbbá azt is, hogy a PR területén ritka, hogy két ügynökség egyesül, vagy felvásárolja egymást. Ennek egyik oka feltehetően az, hogy még a jól jövedelmező PR-cégek nagy része is egy-két vezető kapcsolatrendszerére épül. Hiszem, hogy néhány adásvétel, összeolvadás felpezsdítené a szakmát.

A globális piacon a vállalatok működésére sokkal nagyobb hatással vannak a fogyasztók, sok cégnek nagyobb a belső motivációja a felelős működésre is. Nálunk kevés olyan nagyvállalatot találunk, amely igazán megérezte a bőrén, ha valamelyik lépése rombolta a reputációját. Éppen ezért az erre adott reakciók sokszor csak látszatintézkedések. Az angol piacon a legtöbb márka igyekszik megalkotni a saját hosszú távú elképzeléseit, Magyarországon ugyanakkor sokkal kevesebb olyan vállalatot látok, amely törekedne erre.

A fenti szempontok az elmúlt években olyan versenyhelyzetet teremtettek, amiben a cégek és szakemberek kevesebb időt fordítottak a beszélgetésre, az együttműködésre és a képzésekre is. E téren látok pozitív változást, személyesen és a szövetségen keresztül is. A Magyar PR Szövetség ebben platformként és facilitátorként is szerepet kíván vállalni. Az év végi tisztújítást követően jelentősen megújult a szervezet vezetése, komoly bizalmat és érdeklődést látok a munkánk iránt.

Az Interjú a Médiapiac Magazinban jelent meg, a teljes cikket az alábbi linken lehet elolvasni

Médiapiac interjú Sztaniszláv Andrással

Kríziskommunikátorok a középpontban

A koronavírus okozta krízis próbára teszi nem csak a cégvezetőket, hanem a HR-t is. A fehérgalléros vállalatoknál elsősorban az IT-rendszereket, a belső kommunikációt, valamint a home office-ra való átállás feltételeit kellett megteremteni. Szányi Gabriellával, a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara PR-marketing igazgatójával beszélgettünk tapasztalatairól.

A Budapesti Kereskedelmi és Iparkamaránál miként reagáltak a világjárvány okozta új helyzetre?

Szányi Gabriella: Még március elején összehívattam egy válságstábot, hogy felkészülhessünk dolgozóink egészségének védelmére, és azonnal reagálhassunk a várható kormányzati intézkedésekre. Ahogy az ország egyetlen intézményében, így nálunk sem volt példa még csak hasonló helyzetre sem. Ennek ellenére, látva a járvány külföldi alakulását igyekeztünk nagyon körültekintően felkészülni minden eshetőségre. Március 16-ra kidolgoztunk egy komplex intézkedéscsomagot.

A válságstáb tagjai többek között a kamara főtitkára, gazdasági igazgatja, HR igazgatója, az üzemeltetési vezető, az IT és az Üzemi Tanács elnöke voltak. Bár ekkor még nem volt szó arról, hogy Magyarországon is el kell majd rendelni a munkavállalók otthoni munkavégzését, a válságstábunk mégis elkezdte a felkészülést, hogy zökkenőmentesen állhassunk át a távmunkára. Otthoni munkavégzésre alkalmas laptopokat szereztünk be azoknak a dolgozóknak, akiknek asztali gépük van az irodában.

A cikk folytatását a HR Portálon olvashatják

Elnökségi ülés – 2020. június 8.

A Magyar Public Relations Szövetség következő elnökségi ülése 2020. június 8-án, hétfőn, 17:00 órakor lesz.

Helyszín: Microsoft Teams

Az elnökségi ülés a tagok számára nyilvános.

Regisztráció: titkarsag@mprsz.hu

Katona Zsombor

Harmadéves egyetemi hallgató, kötelező 5 hónapos szakmai gyakorlatra keres helyet nemzetközi budapesti cégnél.

Önéletrajz

Bemutatkozó levél