Krízistérkép 2019

Elkészült Magyarország Krízistérképe – a Gundel Étterem, a Hableány-katasztrófa, a Jahn Ferenc Dél-pesti kórház és a CIB Bank szerepel 2019 legfontosabb válságai között

Mintegy 353 olyan esetet gyűjtöttek össze és elemeztek a „Krízistérkép 2019” című kiadvány szerzői, amelyek a tavalyi évben károsan érintettek egy-egy piaci márkát, szervezetet, vagy akár hazai celebritást. Az eredmények rámutattak, hogy Magyarországon az állami fenntartású cégek intézkedései miatt a közéleti szektorban alakul ki a legtöbb veszélyes helyzet, melyet a közlekedési, majd az egészségügyi iparág követ. A külföldi minták és tudományos módszertan alapján elvégzett kutatás a Magyar Public Relations Szövetség (MPRSZ) Kríziskommunikációs Tagozatának berkeiben, piacvezető szakemberek közreműködésével készült.

Az idén negyedszer elkészített Krízistérkép szerzői olyan botrányokat vizsgáltak meg, amelyeket nagy médiavisszhang követett, és amelyek valamilyen módon válságkommunikációs eljárást; a reputáció, a hírnév védelmét követelték meg az érintettektől. A szakemberek azt is kielemezték, hogy mely szektorokban, milyen gyakorisággal fordulnak elő a közvélemény ingerküszöbét elérő botrányok, milyen az egyes iparágak aktuális krízisérzékenysége, reputációs kitettsége.

„Bár 2019-ben 27 százalékkal több krízist detektáltunk, mint az azt megelőző évben, továbbra is a közélet szolgáltatta a legtöbb válságot – az alapminta közel 38 százalékát. A szektorok közül az állami tulajdonú cégek ügyei a leginkább felülreprezentáltak (47%), melyet a nyereségorientált szervezetek követtek (42%). Ahogy 2016-2018 között végig, úgy tavaly is a nonprofit szektor volt a legkevésbé hírbe hozható botrányokkal (3%). Ami a hazai krízisek főbb kiváltó okait illeti, a balesetek tavaly is megőrizték elsőségüket, a második helyre azonban a 2018-ban tapasztaltaktól eltérően az érdekgazdák kifogásai kerültek a bűncselekmények helyett. A dobogó harmadik helyén továbbra is a szervezeti félrekezelések, hibás belső folyamatok nyomán kialakult helyzetek szerepelnek. Ahogy az azt megelőző években, tavaly is a közélet szolgáltatta a legtöbb krízist, az összesetszám közel 38 százalékát. Mindebből egyenesen következik, hogy bár a hazai válságok abszolút mennyisége időszakosan nőtt, a legfontosabb arányok az egyes iparágakon belül jelentősen nem változtak: tavaly is a második legtöbb válságeset a közlekedés területén történt, harmadik helyen pedig ismét az egészségügy állt. – tájékoztat a kutatás legfontosabb megállapításairól Dr. Pintér Dániel Gergő, az MPRSZ Kríziskommunikációs Tagozatának elnöke, a kiadvány főszerkesztője.

A Krízistérkép szerzői azt is megállapították, hogy a hazai válságok hónapok szerinti eloszlása jóval hullámzóbb volt, mint korábban: 2019 februárja a legkonfliktusosabb hónapnak tekinthető, melyet január és június követett. Ami a krízisek kezelhetőségét illeti, tavaly még inkább a kemény, nehezen menedzselhető és komplex karakterisztikájú válságok dominálták a magyar piacot, melyek az összesetszám mintegy 76 százalékát tették ki. Szerencsére újfent megállapításra került az is, hogy a hazai válságok zöme gyors lefolyású, súlyosság szerint pedig az eseteknek mindössze 23 százaléka tekinthető katasztrofális vagy válságos hatásúnak. A korábbi évekkel összevetve mindez azt jelenti, hogy 2019-ben tovább laposodott az egyes ügyekhez kapcsolódó fenyegetettség mértékének görbéje, vagyis kevesebb a kirívó intenzitású eset.

A tanulmány 2019 legfontosabb válságait is azonosította, melyeket mélyreható elemzésnek vetett alá. A Krízistérkép kiemelt esetei között többek között megtalálható volt a Gundel Étterem által üzemeltetett miniszterelnöki menza árképzése nyomán kialakult válság; a Neckermann utazási iroda nemzetközi szervezeti gondjai; a Mátrai Erőmű környezetszennyező tevékenysége; a Telekom „Bocsi Anyu!”- elnevezésű Anyák napi kampánya; az emberéleteket követelő Hableány-katasztrófa; a CIB Bank informatikai leállása; a Jahn Ferenc Dél-pesti kórházban tapasztalható orvoshiány; a CBA szexista reklámja; valamint a Katona József színházat érintő zaklatási ügy.

Az MPRSZ szakemberei kiadványukat elsősorban cégvezetőknek, szervezetfejlesztőknek, a kommunikációs szakma képviselőinek, valamint iparági elemzőknek és egyetemi oktatóknak ajánlják, hiszen a Krízistérkép végén nemcsak hasznos szakmai tanácsok és orientációs lehetőségek, de fontos tanulságok is olvashatók „Az alapos, mindenre kiterjedően válságérzékeny szervezeti hozzáállás, a preventív szemlélet és a profi felkészülés jelentősen csökkentheti a krízisek kialakulásának veszélyét, egyúttal a kialakuló válságok romboló hatásait is képes mérsékelni.” – mondja Dr. Pintér Dániel Gergő, aki szerint a koronavírus járványnak köszönhetően hazánk válságtérképe ez idő tájt éppen drasztikusan rajzolódik újra, így jövőre új értékelési szempontokra és kutatási módszertanra lesz szükség. A COVID-19 alapjaiban változtatja meg a világ gazdasági és politikai berendezkedését, mely nemcsak a teljes hazai kommunikációs és médiapiacra gyakorol beláthatatlan mértékű negatív hatást, de a járvány miatt keletkező kihívások a szervezetek közönségkapcsolati tevékenységét is intenzíven befolyásolják. A kialakult pandémiás helyzet különlegessége, hogy miközben hirtelen sokadrangúvá váltak a felkészülést segítő, tudományos igényű kutatások, – így a tűzoltásban aligha jut idő átfogó iparági tendenciákról olvasgatni, – addig aligha időszerűbb és fontosabb a tanulságok levonása, valamint a krízismenedzseri szaktevékenység eredményességével és korlátaival való szembenézés, mint napjainkban.” E célt az MPRSZ számos új, piactámogató szolgáltatás bevezetésével támogatja, melyek között megtalálható egy szakmai ajánlás a koronavírussal kapcsolatos válságkommunikációs és szervezetirányítási tevékenységre vonatkozóan, több, ingyen elérhető tréning és konferencia a nemzetközi partner-szövetségek jóvoltából; ügynökségi vezetőknek szóló online szakmai tapasztalatcsere; valamint állásközvetítés is.

A krízistérkép az alábbi linken elérhető:

Krízistérkép 2019
A kutatás szerzői:

  • Pintér Dániel Gergő; PR-stratéga és válságmenedzsment szakértő; a Media 2.0 Communications alapítója, az MPRSZ elnökségi tagja és a Kríziskommunikációs tagozat vezetője, a METU és az IMEC oktatója.
  • Bőhm Kornél; kommunikációs szakértő, az Impact Works partnere, az MPRSZ Kríziskommunikációs tagozatának alapítója. A “Sem megerősíteni, sem cáfolni…” (HVG Könyvek) kríziskommunikációs szakkönyv szerzője.
  • Horváth Mónika: kommunikációs tanácsadó, szakterületei: gazdasági témák kommunikációja, intézményi kommunikáció, belső kommunikáció.
  • Vas Dóra; a MatrixPR kríziskommunikációs szaktanácsadója, az MPRSZ Etikai Bizottságának elnöke, a Kríziskommunikáció Meetup sorozat alapítója és az Ügyfélpanasz 2.0 című könyv szerzője.
  • A kiadvány tördelő-szerkesztéséért, vizuális gondozásáért Redl Zsófia, a Doppio Creative ügyvezetője felelt.

További információkért kérjük, hogy lépjen kapcsolatba munkatársainkkal:

Dr. Pintér Dániel Gergő
Elnök, MPRSZ Kríziskommunikációs Tagozat
Tel: +36 30 603 1128
pinter.daniel.gergo@mprsz.hu

Szerkesztőknek: a kutatás módszertana

A kutatás az ICM Annual Crisis Report, valamint a The Holmes Report által elkészített Crisis Review nemzetközi mintáját követve, kvalitatív és kvantitatív vizsgálati módszerek kombinálásával nem kevesebbre vállalkozott, minthogy a 2019-es év összes válságát előfordulásuk, jellegük, súlyosságuk, lefutások és kezelhetőségük szerint osztályozza; a tendenciákat összesítse; a kiváltó okokat elemezze. A módszertanválasztás során a szerzőknek meg kellett hozniuk bizonyos szabályokat, hogy az eredmények – amennyire lehetséges – objektívek és a korábbi, valamint elkövetkező évekkel következetesen összehasonlíthatóak legyenek.

Ennek szellemében a szerzők

  • egyedül azokat az ügyeket tekintették krízisnek, amelyek elérték a tömegmédia, leginkább a nagyobb hírportálok ingerküszöbét.
  • kizárólag blogokon, közösségi médiában megjelenő híreket nem vettek bele az összesítésbe.
  • csakis 2019-ban kirobbant esetekkel foglalkoztak; tehát ha egy válság korábban történt, – különösen, ha már korábban is írtak róla az újságok, – az nem képezte a vizsgálódás bázisát.
  • kizárólag olyan ügyek kerültek bele az alaphalmazba, amelyek során tettenérhető volt valamilyen reputációs sérelem,. Ennek megfelelően a közlekedési baleseteket, lakástüzeket, sérüléssel vagy halálesettel járó katasztrófákat önmagukban nem vették számításba, – csakis akkor, ha valamilyen kapcsolódó szervezet hírnevét intenzíven csorbították.
  • a közpolitikai esetek közül egyedül azok kerültek bele a gyűjtésbe, ahol az ügy nem kifejezett és szándékos politikai döntés eredménye volt; tehát valamely politikai határozatnak a nyilvános kritizálása, – például tüntetés, – nem jelentett külön krízis-típust, viszont azok a politikusokhoz kötődő botrányok, amelyek korrupciós visszaélés, ittas vezetés, vagy egyéb elítélhető cselekedet miatt magyarázkodásra kényszerítették valamelyik szereplőt, igen.
  • a botránykőnek számító szervezeteknél, – ahol az év során rendre újabb ügyek kerültek elő, – minden új esetet beleszámoltak a mintavételbe, de ugyanannak az ügynek az újbóli megemlítését már nem vizsgálták meg részletesen.

A fenti módszertan segítségével összesen 353 eset került összegyűjtésre, amelyek csoportosítotásra és értékelésre kerültek iparágak, a tulajdonos/fenntartó szektora, kronológia és aszerint, hogy az adott válság elhúzódónak, vagy hirtelen fellépőnek és gyorsan lecsengőnek volt tekinthető. A tavalyi évhez hasonlóan idén is fontos elemzési szempontot nyújtott a válság súlyosságának, kritikusságának szintje; a krízisek kiváltó oka és forrása; valamint a válság menedzselhetőségének, kezelhetőségének mértéke.  Ezt követően az összegyűjtött 353 elem közül kiválasztotásra és mélyreható kvalitatív elemzésre kerültek azok a botrányok, kiemelt eseteket, melyek az adott szektorban és időszakban a legnagyobb visszhangot kapták a médiában.

Az MPRSZ Kríziskommunikációs Tagozata

A tagozat célja, hogy a hazai válságmenedzserek és PR szakértők számára olyan mértékadó fórumot teremtsen, ahol a kapcsolatépítés mellett lehetőség nyílik az aktuális trendek megvitatására, a legjobb nemzetközi gyakorlatok átültetésére, valamint piaci és kutatási projektek kidolgozására is. A tagozat további feladata, hogy iránymutatásokkal, hivatalos állásfoglalásokkal és módszertan fejlesztő javaslatokkal járuljon hozzá a terület magas színvonalú képviseletéhez; az MPRSZ által szervezett konferenciák és a szövetség gondozásában megjelent kiadványok pedig a kríziskommunikációs szakma társadalmi elismertségének növelését célozzák.

A Magyar Public Relations Szövetség (MPRSZ)

A magyarországi PR szakma érdekképviseleti, szakmafejlesztő és szolgáltató szerve. A szövetség 1990-ben alakult, közel 100 tagja között szabadúszók, ügynökségi munkatársak, vállalati kommunikációs csapatok, valamint egyetemi oktatók és társadalomkutatók is megtalálhatók.

Az MPRSZ a PR-szakemberek érdekvédelmét nemzetközi szinten ellátó, a közönségkapcsolati munka elismertségének növelésén munkálkodó szervezet. Tagjai és elnöksége kiállnak a fenntartható fejlődés, az üzleti etika és a társadalmi felelősségvállalás fontossága mellett, tevékenységük során pedig törekednek rá, hogy az együttműködésre törekvő, transzparens kommunikáció a versenypiaci gyakorlatban is megvalósuljon. Az MPRSZ határozottan fellép az ezeket az irányelveket korlátozó intézkedések ellen és szakmai rendezvényekkel, állásfoglalásokkal, képzésekkel, illetve kiadványokkal támogatja a Public Relations területe iránt érdeklődők fejlődését.

Az MPRSZ szakmai munkáját tagozatok (Employer Branding-, Kríziskommunikációs-, Digitális-, és Public Affairs tagozat), valamint Etikai Bizottság segíti. A szövetség a PR Excellence Hungary és az Employer Branding Award elnevezésű nívós szakmai elismerések hivatalos odaítélője. Az MPRSZ az International Communication Consultancy Organisation (ICCO) tagja, valamint stratégiai partnere a Chartered Institute of Public Relations (CIPR) és az International PR Association (IPRA) szervezeteknek is.

Szabadon felhasználható képek: