Mesterséges intelligencia, mint vállalati kommunikációs eszköz

Megjelent a társadalomtudományi folyóirat, az Információs Társadalom első nemzetközi száma, melybe elnökségi tagunk és a Kríziskommunikációs Tagozat vezetője, Dr. Pintér Dániel Gergő is írt egy angol nyelvű tanulmányt a gépi nyelvfeldolgozás (NLP) vállalati kommunikációs eszközként való felhasználási lehetőségeiről.

A Dr. Ihász Péter Lajos közreműködésével, kvalitatív módszertan alapján elvégzett kutatás tapasztalt kommunikációs és mesterséges intelligencia szakértőkkel folytatott mélyinterjúkat és fókuszcsoportos beszélgetéseket foglalt magába, melynek eredményeképp saját kommunikációs keretrendszer került kidolgozásra. A keretrendszer különlegessége, hogy vizualizálja és részletesen tárgyalja, hogy az egyes szervezeti kommunikációs diszciplínák pontosan milyen NLP-technikákra támaszkodnak a napi vállalati rutin során. Végezetül a publikáció nemcsak általános iparági gyakorlatokat és ígéretes jövőbeli kutatási irányokat azonosít, de a dolgozók és fogyasztók adatainak kezelése során felmerülő etikai problémákra is rámutat.

A tanulmány teljes terjedelemben az alábbi linken olvasható angolul: https://informaciostarsadalom.infonia.hu/index.php/inftars/article/view/it-19-4-7/pdf

A public relations elsőként szemléletmód, és csak utána tevékenység-együttes – interjú Barát Tamással, az MPRSZ örökös tagjával 1. rész 

Barát Tamással, az MRPSZ örökös tagjával, a szövetség egyik alapítójával beszélgetett az alapításról, a pr-fogalomköréről, love projektekről, etikus és etikátlan kommunikációról, a COVID-19 vírus okozta helyzet utáni pr szerepéről Varga Zita Hella, a Salt Communications Kft. pr-vezetője, az MPRSZ Etikai Bizottságának tagja. Az interjú terjedelmére tekintettel két részletben közöljük azt.

Ön nemcsak az MPRSZ örökös tagja, hanem az egyik alapítója, ott volt azon a decemberi napon 1990-ben, amikor a szövetség megszületett. Hogyan emlékszik vissza rá?

 Abban az időben a Chinoin Tájékoztatási osztályának vezetőjeként dolgoztam, és – több más pályatársammal együtt – egy ideje már foglalkoztatott minket a gondolat, hogy összegyűjtsük azokat a szakembereket, akik már akkor tudták, mit is jelent a public relations.

Dr. Szeles Péter akkoriban írta Sándor Imre professzorral közösen az “Uralkodás titka” című a public relationsról szóló szakkönyvét, amelynek kiadásán együtt dolgoztunk Korompai Jánossal, a Mercurius – Objektív cégek ügyvezetőjével. Az egyik szerkesztőségi ülésen beszéltük meg, hogy összehívjuk a hazai pr-szakembereket és megpróbáljuk megalapítani a Magyar Public Relations Szövetséget. A közös gondolkodásban, alapításban részt vett Tábori György, aki akkoriban az IPRA Council-nak volt a magyar tagja, mellette egy osztrák pr-cég magyarországi vezetője volt, Szabó Gabriella, az említett osztrák pr-cég budapesti részlegének egyik vezetője, Simon Zsuzsa az Objektív munkatársa, és természetesen maga Szeles Péter is.

35 szakembert hívtunk össze, és 1991 január elsejei hatállyal megalakítottuk az MPRSZ-t. Az alakuló Közgyűlés Korompai Jánost választotta elnöknek.

Ön pedig főtitkár lett, majd ezt követte az alelnökség, illetve az ügyvezető alelnöki tisztség. Éveken keresztül töltött be különböző tisztségeket a szövetségben, és választották meg újra és újra. Mire a legbüszkébb ebből az időszakból?

Amire leginkább büszke vagyok, hogy több mint 10 éven keresztül a legfontosabb feladatom a külügyek intézése volt. Ebből hat éven keresztül az IPRA Magyar Tagozata elnökeként voltam tagja az IPRA Councilnak, illetve a GWA világ zsűrijének és az IPRA Szakmafejlesztési Bizottságának. És bár nem választottak meg, de arra nagyon büszke vagyok, hogy jelöltek Professzor Sam Black-kal együtt az IPRA Főtitkárának. Ez a szakmában akkoriban olyan volt, mint az Oscar-díj jelölés. Ebben az időben lettem először a CERP – Európai Public Relations Confederation – Igazgatótanács tagja, majd főtitkára, illetve később a CERP, valamint a CERP Europartners (az EU-ban működő pr-szakemberek szövetsége) alelnöke.

A külügyeken kívül sokat dolgoztam a magyar pr-oktatás beindításán és fejlesztésén. Azt gondolom, ennek a kornak talán a legkiemelkedőbb eseménye az volt, hogy sikerült elérni, hogy a pr-szakmát leválasztották a marketingről és az újságírásról és önálló szakmaként elismerték Magyarországon.

Életem nagyon fontos eseményének tartom, hogy részt vehettem a magyar pr-szakma alapvetéseit meghatározó “Gárdonyi” (a szakma alapjait lefektető), a “Székesfehérvári” (a public relations funkció szervezetbe való beilleszkedéséről) és a “Veszprémi” (a public relations és a marketing viszonyát tárgyaló) Nyilatkozatainak megfogalmazásában.

Mindemellett alapítása óta tagja az “Alapítvány a Public Relations fejlesztéséért” kuratóriumának, és az MPRSZ Szakmafejlesztési Bizottság tagjaként Sárosi Péterrel és Dr. Szeles Péterrel megfogalmazták az MPRSz Szakmafejlesztési Bizottság 1. Sz. útmutató ajánlását, amelyben meghatározták, hogy mit jelent Magyarországon a pr-szemlélet és a pr-tevékenység.

Igen, ez pontosan így van, Magyarországon mégis rendkívül sokan tévesztik össze még ma is a public relations-t a media relations-szel, azonosítják a pr-t a sajtóközlemények írásával. 17 könyvem jelent meg az alkalmazott kommunikáció területén, oktattam egyetemen, főiskolán, számtalan szakmai tanfolyamon, de számomra egyértelműen teljes kudarc, hogy nem sikerült még a szakma egy részével sem megértetni, hogy a public relations egyszerűen nem azonos azzal, amiről sokan beszélnek. Bár a media relations a public relations egyik leggyakrabban használt részterülete, mégis, számos esetben nem is használjuk egy-egy pr-kampány során.  A pr-szemlélet különösen nem, de a pr-tevékenység sem egyenlő a sajtóközlemények írásával.

A public relations szakember legyen a szervezeteken belül a vezetés első számú tanácsadója, és csak azután a menedzsment menedzsere. A public relations elsőként szemléletmód, s csak utána tevékenység-együttes. Mit értek ez alatt? Alapvetően azt megértetni, hogy a public relations egyenlő a szervezetek kommunikációjának tudatos megszervezésével. A public relations menedzsmenti – szervezet irányítási – tevékenység. A szervezet pr-vezetője a szervezet első számú vezetőjének a legközvetlenebb munkatársa. Viccesen úgy fogalmaznék, hogy a pr-főnök a “keresztapa” mellett a “consiglieri”. A döntéseket a vezető(k) hozzá(k) meg, és a pr-vezető felelőssége, hogy olyan megfontolt – kutatáson alapuló – tanácsokat adjon, amely a lehetséges variánsokat megvizsgálva a szervezet számára a leghasznosabb, legeredményezőbb. Tévedhet a pr-főnök? Igen. Ahogyan a consigilieri is tévedhet, de csak egyszer. Másodszor már nincsen alkalma tévedni. Tehát rendkívül komoly a public relations szakember felelőssége.

 Az elmúlt több évtizedes pályafutásán végig tekintve voltak/vannak-e love projektek?  

1965 óta foglalkozom pr-rel. Nehéz kiemelni a love projekteket. Mégis van három feladat, amelyekre egész életemben büszke vagyok, leszek. Az egyik céges, külső-pr: 1976/77-ben a 20 éves a Palma gumimatrac kampánya, a másik a Chinoin belső-pr kampány 1970-ben. Mindkettőnek van egy közös vonása, nevezetesen, annak ellenére, hogy valódi pr-kampányok voltak, a médiát, mint eszközt nem használtuk. Volt egy harmadik is, amelyik bár alapvetően Budapesten zajlott, mégis nemzetközi kampány volt: az MPRSZ – IPRA Nemzetközi PR Szemináriuma 1996-ben, amikor is egy hétig Budapest volt a világ public relations fővárosa.

Van egy nem “kedvenc” kampány, de “kedvenc” feladatom is. Nevezetesen én voltam a főszerkesztője – részben szerzője – az első magyarországi iparági etikai kódexnek, és ez a Gyógyszer-Kommunikáció Etikai Kódexe volt.

Másik két kedvenc feladatom közül az egyik a CERP részére végzett kutatás a pr-definíciók -ról, illetve az ugyancsak a CERP részére kidolgozott e-pr ajánlás megszövegezése volt az ezredforduló idején.

2007-2015 között fontos szerepet játszott a MÚOSZ Etikai Bizottságában. Ön szerint milyen az etikus public relations viselkedés?

Úgy vélem, hogy az etika lényege abban áll, hogy elsősorban a társadalom és az abban élő egyén közvetett és közvetlen környezete, általában és konkrétan mit tart helyes – követendő – viselkedésnek. Ez persze több dologtól is függ. Elsőként az egyéntől: az egyén eredete, (vallása, neveltetése), tanultsága, világnézete, helyzete befolyásolja gondolkodását; másodikként az társadalmi – ezen belül szakmai – környezet, amelyben az egyén él, a harmadik befolyásoló tényező mindig az aktuális helyzet.

Az etikus viselkedés a public relations területén szerintem rendkívül egyszerű: tartsd be a szakma által elfogadott Athéni és a Lisszaboni szabályzat előírásait – ez utóbbi számomra különösen szívügy. A CERP alelnökeként az én feladatom volt annak idején a szabályzat felülvizsgálatának irányítása, korszerűsítése. Ebben az időben minden fontos pr-szakmai vezetővel egyeztettem Európa számos országában.

Szeretnék két dolgot kiemelni: Úgy gondolom, hogy a lisszaboni szabályzat egyik legfontosabb megállapítása szerint az etikusan viselkedő pr-szakember tiszteletben tartja az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatában kitűzött elveket, és különösen a kifejezés szabadságát és a sajtószabadságot, mely az egyén számára biztosítja az információhoz jutás jogát. Hasonlóképpen vállalja, hogy a közérdekkel összhangban cselekszik, és nem okoz kárt az egyén méltóságában vagy sérthetetlenségében”.

Sokan elfelejtkeznek arról a lisszaboni előírásról, hogy “A public relations tevékenységet nyíltan kell folytatni, ezeket könnyen felismerhetővé kell tenni, egyértelműen azonosítható kell, hogy legyen eredetük, és ez nem lehet félrevezető a harmadik fél számára”.

Szeretném itt kiemelni azt a magyarországi helytelen – általam rendkívül etikátlannak tartott – gyakorlatot, amit “pr-cikk” kifejezéssel jelölnek. Ez ellen magam már többször is felléptem. Sajnos azt gondolom, hogy eredménytelenül. Korábban a MÚOSZ Etikai Bizottságának, illetve a Magyar Média Önszabályzó testület elnökeként kilátástalan harcot folytattam a pr-cikkek ellen.

Az interjú folytatása hamarosan.

Életút

Barát Tamás György kommunikációs szakember, újságíró, tanár. 1965 óta dolgozik az alkalmazott kommunikáció különböző területein. Munkássága ismert a szervezeti kommunikáció, a public relations, valamint a nyomtatott és az elektronikus sajtó, illetve mindezek oktatása területén. Kezdetben fotóriporterként, a nyomtatott sajtóban, majd 1995 óta televíziós, később online újságíróként, szerkesztőként, illetve külföldi tudósítóként dolgozott. 1967-től a vállalati szférában, többnyire külkereskedelmi vállalatoknál (Chemolimpex, Budavox, Mineralimpex), illetve a gyógyszeriparban (Chinoin Rt) tevékenykedett. Ezen a területen elsősorban menedzsment-, kommunikációs-, public relations tanácsadóként dolgozott, illetve főiskolai tanárként tanított kommunikációs-, public relations és sajtóismereteket. Alapító-főszerkesztője a magyar nyelvű CCO Magazinnak, valamint az angol nyelvű eCCO Magazinnak, a Kommunikációs Szakemberek lapjának. A CEO Magazin Szakértője, a Szerkesztőbizottság tagja. 2003-2013 között az Általános Vállalkozási Főiskola tanára volt, 2006-ban felkérték a Touro College (New York) program-menedzserének. Újságíróként, a WBPI tudósítója, a New York-i Branch Office vezetője, US Department of State – Foreign Press Center és United State Press Agency akkreditációval rendelkezik. A Magyar Public Relations Szövetség alapító főtitkára, többször újraválasztott ügyvezető Alelnöke, örökös tagja. AZ MPRSZ nagyköveteként képviseli a magyar public relations szakmát az Egyesült Államokban. Korábban háromszor választották meg a Nemzetközi Public Relations Szövetség (IPRA) Magyar Tagozata elnökének és az IPRA világtanácsa tagjának, hat évig képviselte a Kelet- és Közép- európai államokat az IPRA GWA Bizottságában és világzsűrijében, valamint tagja volt az IPRA szakmafejlesztési bizottságának. 1998-2006 között a CERP, az Európai Public Relations Konföderáció Európa tanácsa, 2000-2006 között a CERP Igazgató Tanács tagja volt, két évig betöltötte a CERP Főtitkári, majd három évig a CERP Alelnöki tisztségét. Ugyancsak két esztendeig Alelnöke volt a CERP Europartners szervezetnek. Szerzője a CERP európai e-pr ajánlásának, illetve nevéhez fűződik – a CERP Terminológiai Bizottsága vezetőjeként, – az európai tagszervezetek számára ajánlott public relations meghatározás megfogalmazása, illetve CERP Lisszaboni Kódexe felülvizsgálata. Alapító tagja az Európai Public Relations Oktatók és Kutatók Szövetségének (EUPRERA) és a GA szervezetnek. Társult tagja a Brit Királyi Public Relations Intézetnek, 2000-ben tagja lett az Amerikai Public Relations Szövetségnek (PRSA) és az amerikai szakmai szövetség Oktatói Akadémiájának. Tiszteletbeli tagja az Ukrán és az Orosz Public Relations Szövetségnek. Korábban kétszer újraválasztott Elnöke volt a Magyar Újságírók Országos Szövetsége Kommunikációs és Public Relations Szakosztályának, illetve a MÚOSZ Társadalmi Kommunikáció Tagozatnak. Korábban tagja volt a MÚOSZ Választmány Vezetőségének. 2007-ben megválasztották a MÚOSZ Etikai Bizottság tagjának. 2009-2011 között a MÚOSZ Etikai Bizottság Stratégiai Eljáró Tanácsának vezetője volt. 2011-2015 között a MÚOSZ Etikai Bizottságának elnöke, 2013-2015 között a Média Önszabályzó Testület (MÖT) soros elnöke volt. 2015-ben munkásságát a MÖT Alapító Elnöke címmel ismerték el. 2016-ban megválasztották a New Yorkban működő Amerikai Magyar Kereskedelmi Kamara elnökévé. Tagja az USA Society of Professional Journalist és az Association of Foreign Press Correspondents in the United States (AFC USA) szervezeteknek. Ez utóbbi szervezet Igazgatótanácsának és Végrehajtó bizottságának tagja, az AFC USA Kincstárnoka.

Hogyan hatott a koronavírus a PR/kommunikációs cégekre a KKE régióban – United Partners felmérés

A vállalatok jelentősen csökkentették a marketing-kommunikációs költéseiket a járvány miatt, a PR/kommunikációs szektor az egyik legjobban érintett a válságban.

Kutatás 61, a Közép-Kelet Európai régióban működő kommunikációs cég online megkérdezésén alapul, melynek eredményeit mutatja be az alábbi riport. A felmérés ideje: április 21.-május 5.

Legfontosabb megállapítások:

  • A koronavírus-járvány jelentős negatív hatással van a régió cégeinek működésére, mintegy kétharmaduk kényszerült tevékenységük csökkentésére.
  • Az egyik legnagyobb aggodalom az, hogy elveszíthetnek éves megbízásokat. Kétharmaduk jelezte, hogy késéssel számítanak az ügyfeleik kifizetéseiben, és egyharmaduk mondta, hogy elbocsátásokra kényszerülnek vagy pénzügyi segítségre lesz szükségük.
  • A járvány alatt az ügyfelek által két legjobban keresett szolgáltatás a Vállalati Kommunikáció (77%) és a Válságkommunikáció (67%), míg kevésbé igényeltek a Közügyek (Public Affairs) és a Consumer/Brand Marketing.
  • Az ügynökségek válság miatt kieső, várható bevételcsökkenése 10 és 50 százalék között van, kétharmaduk számol ilyen mértékű csökkenéssel.
  • A megkérdezett ügynökségek többsége azt várja, hogy a válság mérséklődni fog az év végére, és 2021-re visszatérhetnek a korábban megszokott ügymenethez. Ugyanakkor a cégek negyede csak 2021 közepére várja a helyreállást, 16% pedig még későbbre.
  • A túlnyomó többség (77%) szerint az ügyfeleik inkább a PR/kommunikációra fognak koncentrálni, és nem pedig a hagyományos hirdetési szolgáltatásokra.
  • A válság negatív hatásai ellenére az ügynökségek 80 százaléka azt jelezte, hogy az innovációjukat növelte, ösztönözte az alkalmazkodás a hirtelen megváltozott környezethez, és innovatív új módszereket és szolgáltatásokat terveznek fejleszteni.

Az anyag letölthető az alábbi linkről:

PR and Communications in Central & Eastern Europe: What Does the Post-Covid-19 Future Hold for Agencies?

 

PRESS & INFORM Public Relations: PR-menedzsert keresünk!

Főbb feladatok, munkák:

Kommunikációs projektek önálló kezelése és szervezése, account feladatok ellátása, sajtóanyagok, cikkek írása, médiakapcsolatok kezelése – kapcsolattartás újságírókkal, bloggerekkel, vloggerekkel, sajtófigyelés, fordítás és közösségi média menedzsment.

Az álláshoz tartozó elvárások:

Minimum 3-5 év PR területen, lehetőleg ügynökségi oldalon szerzett tapasztalat, ügyfélkapcsolati gyakorlat. A munka alapfeltétele a kiváló kommunikációs és íráskészség magyar és angol nyelven – saját referenciákkal – médiaismeret önállóság, kreativitás, megbízhatóság, precizitás, nagyfokú munkabírás és szorgalom.

Az állás betöltéséhez előnyt jelent:

Tudsz összefüggésekben gondolkodni, és a zűrzavarban is meglátni a lényeget, otthon vagy a digitális trendek és a közösségi média területén, lázba hoznak a változatos projektek, vannak élő újságírói kapcsolataid az IT területén.

Amit kínálunk:

Sokszínű hazai és nemzetközi projekteket, változatos munkát (telekommunikáció, informatika, autóipar, közlekedés, gazdaság), stratégiai gondolkodást, kényelmes belvárosi irodát meseszép dunai kilátással, fiatal csapatot, rutinos, sokat tapasztalt kollégákkal kiegészítve, 8 órás munkaviszonyt és hosszú távú munkalehetőséget, versenyképes fizetést.

Állás, munka területe(i):

  • Marketing, Média, PR
  • Kommunikáció és PR
  • Projektmanager
  • Teljes munkaidő

Szükséges tapasztalat:

  • 3-5 év szakmai tapasztalat

Szükséges nyelvtudás:

  • Angol – Felsőfok/tárgyalóképes szint

Munkavégzés helye:
1027 Budapest, Fő utca (Bem rakpart)

Az önéletrajzokat a krisztian.beer@pressinform.hu címre várjuk motivációs levéllel és fizetési igény megjelölésével. Kezdés azonnal, de legkésőbb 2020. augusztus 3.

PR manager állás

Az egyéni repertoárral rendelkező Spirit Színház és Alkotóműhely pályázatot hirdet ’PR manager’ pozíció betöltésére

A 2011-ben alakult Spirit Színház a Margit hí­d budai hí­dfőjénél, professzionális körülmények között, saját épületben, neves magyarországi színészekkel és alkotókkal dolgozó magánszínház. A magas színvonalat képviselő, igényes alkotóműhelyben létrejövő előadásokban az emberi kapcsolatokra, a problémamegoldások eszközeire, valamint az önismeret fontosságára fókuszálnak. A nézőkkel a döntések, illetve a döntésvállalások következményeiről beszélgetnek a színházművészet nyelvén. Kamaraszínházi, intim teret igénylő előadásaik fellépőművészei között látható többek között Hegyi Barbara, Igó Éva, Détár Enikő, Papadimitriu Athina és Kökényessy Ági.

A Spirit Színház az idei évben – a koronavírus okozta kényszerű leállást követően – a tervek szerint nyáron újra megnyitja kapuit: izgalmas premierrel, valamint a már repertoáron levő, legnépszerűbb előadásaival várja régi és új, színházrajongó közönségét.

A kényszerszünet alatti újratervezésben megvalósított szervezetfejlesztési és tevékenységbővítési törekvéseihez kapcsolódóan keresi új munkatársát a már meglévő budapesti, II. kerületi csapatba az alábbi kondíciók mentén:

Feladatok

  • A Spirit Színház brandjének, valamint saját produkcióinak teljes körű sajtóképviselete
  • PR-kommunikációs stratégia tervezése, ütemezése, megvalósítása, értékelése, majd finomhangolása (szükséges újratervezése) a nézőszám emelkedésének érdekében
  • A Spirit Színház weboldalának, valamint a közösségi felületeinek kezelése naprakészen
  • Rendszeres kapcsolattartás a sajtó képviselőivel, illetve kiemelt kapcsolattartás a dedikált sajtókapcsolatokkal
  • Sajtóanyagok gyártása és terjesztése, tartalomgyártás és publikálás
  • Rendszerben gondolkodás és aktivitás: fotózás, trailer, sajtóhírek, sajtóanyagok, tartalmak, kampányok, riportok, sajtóbemutató, protokoll lista, meghívók stb.
  • A sajtókapcsolatok folyamatos bővítése, fejlesztése az egyes produkciók jellegzetességei, célközönségei tekintetében
  • A feladatvégzéshez kapcsolódó szükséges adminisztrációk, átlátható nyilvántartások naprakész elvégzése, kezelése online és offline formában egyaránt
  • Összefoglalók és értékelések készítése az aktuális sajtókapcsolatokról és a sajtómegjelenésekről online és offline formában egyaránt

Elvárások

  • Kiváló kommunikációs és szervező képesség
  • Hasonló munkakörben, kulturális/művészeti (elsősorban színházművészeti) területen szerzett tapasztalat
  • Releváns sajtó- és médiakapcsolati háló, lista
  • Felsőfokú végzettség, de min. középfokú szakirányú végzettség (pl. PR, kommunikáció, rendezvényszervező szak)
  • Precizitás, alaposság
  • Kiváló helyesírás és fogalmazási képesség, egyéni stílus
  • Kreatív szemlélet- és problémamegoldási mód
  • Önálló, valamint differenciált feladat- és munkavégzés
  • Gyakorlott, felhasználói szintű számítógépes és webes ismeretek
  • Rugalmas időbeosztású munkavégzés 9-18h között, az egyes kiemelt sajtókapcsolatok miatt akár esti (színházi előadás alatti) személyes jelenléttel
  • Budapesti vagy fővárosi agglomerációs lakhely
  • Social Media jártasság
  • Csapatjátékos-attitűd
  • Őszinte érdeklődés, elhivatottság, lojalitás a színházművészet, a színházi világ felé

Előnyök

  • B kategóriás jogosítvány
  • Saját gépkocsi
  • Idegennyelv ismeret
  • Saját laptop
  • HomeOffice kompatibilitás

Jelentkezés (határidő: 2020. június 26. péntek)

Fényképes önéletrajzzal, motivációs levéllel és fizetési igény részletezésével a tollar.monika@spiritszinhaz.com e-mail címen (A Tárgy mezőbe kérjük beírni: ”XY jelentkezése a PR manager állásra”)

A kiválasztás során továbbjutott pályázok részére a személyes beszélgetések, meghallgatások ideje és helye:

  1. június 29-30., Spirit Színház (1023 Budapest, Árpád fejedelem útja 3-4.)

További infók

web: https://spiritszinhaz.com/

Facebook: https://www.facebook.com/spirit.theatre/

mobil: Tollár Mónika: + 36 30 41 242 14

e-mail: tollar.monika@spiritszinhaz.com

Kedvezményes tagsággal és új szolgáltatásokkal toboroz a szövetség

Tavaly novemberben választották meg a Magyar Public Relations Szövetség (MPRSZ) új elnökségét, akik gőzerővel kezdtek bele a kitűzött célok megvalósításába, azonban a terveket a koronavírus felülírta. A szervezet gyorsan reagált a kialakult munkaügyi és járványügyi helyzetre, különféle szolgáltatásokkal támogatva egyéni, ügynökségi és vállalati tagjait. A megfelelő érdekképviselethez azonban elengedhetetlen, hogy a Szövetséghez minél több PR szakember csatlakozzon, ezért az új ügynökségi és vállalati tagok most kedvezményes tagdíjjal, az egyéni tagok pedig tagdíjfizetés nélkül léphetnek be a szövetségbe.

„Számos olyan célkitűzést – az új arculattól egészen a tagsági díjak újragondolásáig – sikerült megvalósítanunk az első negyedévben, amik hozzájárulnak a szövetség megújulásához. A válsághelyzet azonban komoly kihívások elé állította a szakmát, ezért igyekeztünk mind széleskörű szakmai, mind emberi támogatást nyújtani. Szakmai ajánlást tettünk közzé a koronavírussal kapcsolatos kommunikációs és szervezetirányítási tevékenységre vonatkozóan, és elindítottuk a heti ügynökségvezetői virtuális beszélgetés-sorozatot, hogy tagjaink tapasztalataikkal segíthessék egymást és heti szintre sűrítettük a hírlevelünket.” – mondta Sztaniszláv András az MPRSZ elnöke.

Természetesen a munka itt nem áll meg, az új helyzet ugyanis rávilágított arra, hogy mennyire fontos a szakmán belüli összetartás és egymás támogatása. Ezért úgy döntött az MPRSZ elnöksége, hogy új lehetőséget teremtenek azon PR szakembereknek, akik eddig nem csatlakoztak a szövetséghez arra, hogy bekapcsolódjanak a szakmát érintő párbeszédbe.

Mostantól az új egyéni tagok ingyenesen, a vállalati, ügynökségi és civil szervezetek pedig 50%-os kedvezményes áron csatlakozhatnak a Magyar PR Szövetséghez és élvezhetik a teljes jogú tagság előnyeit.

„Azoknál a nemzetközi PR szervezeteknél, ahol vezető vagyok, azt látjuk, hogy a szakmában dolgozók 20-25%-a tagja valamilyen szakmai szövetségnek. A magyarországi piacon a 80-100 PR fókuszú ügynökség mellett több mint 1200 vállalkozás hivatalos főtevékenysége a PR, de sokan dolgoznak egyéni vállalkozóként is a szakmában, a vállalati oldalon vagy a civil szférában tevékenykedő szakemberekről nem is szólva. Összességében 4-6000 gyakorló szakemberre becsüljük a hazai szakmai közösséget, és szeretnénk, hogy minél többen képviseljék véleményüket, meglátásaikat, tapasztalataikat a szövetségben, ezzel erősítve egymást és a szakmát” – tette hozzá Sztaniszláv András

 

A közös építkezés fontos része az újraindulásnak, amihez minél több szakember véleményét szeretnék meghallgatni. Lehetőséget nyújtunk a munkát kereső PR szakembereknek, hogy az önéletrajzukat, a munkatársat kereső vállalati, ügynökségi tagoknak pedig, hogy állásajánlataikat ingyenesen feltöltsék a szövetség weboldalára. A szövetség fontos szolgáltatása a tudásmegosztás, így a tagok hozzáférhetnek a nemzetközi partnerszervezetek által megosztott szakmai anyagokhoz is.

A megújuló MPRSZ rendíthetetlenül halad afelé, hogy egy nyitottabb, modernebb, szolgáltató-jellegű szervezetté váljon a jövőre esedékes 30. születésnapjára. E törekvésének kézzelfogható eredményei:

A Magyar Public Relations Szövetség (MPRSZ)

A magyarországi PR szakma érdekképviseleti, szakmafejlesztő és szolgáltató szerve. A szövetség 1990-ben alakult, közel 100 tagja között szabadúszók, ügynökségi munkatársak, vállalati kommunikációs csapatok, valamint egyetemi oktatók és társadalomkutatók is megtalálhatók.

Az MPRSZ a PR-szakemberek érdekvédelmét nemzetközi szinten ellátó, a közönségkapcsolati munka elismertségének növelésén munkálkodó szervezet. Tagjai és elnöksége kiállnak a fenntartható fejlődés, az üzleti etika és a társadalmi felelősségvállalás fontossága mellett, tevékenységük során pedig törekednek rá, hogy az együttműködésre törekvő, transzparens kommunikáció a versenypiaci gyakorlatban is megvalósuljon. Az MPRSZ határozottan fellép az ezeket az irányelveket korlátozó intézkedések ellen és szakmai rendezvényekkel, állásfoglalásokkal, képzésekkel, illetve kiadványokkal támogatja a Public Relations területe iránt érdeklődők fejlődését.

Az MPRSZ szakmai munkáját tagozatok (Employer Branding-, Kríziskommunikációs-, Digitális-, és Public Affairs tagozat), valamint Etikai Bizottság segíti. A szövetség a PR Excellence Hungary és az Employer Branding Award elnevezésű nívós szakmai elismerések hivatalos odaítélője. Az MPRSZ az International Communication Consultancy Organisation (ICCO) tagja, valamint stratégiai partnere a Chartered Institute of Public Relations (CIPR) és az International PR Association (IPRA) szervezeteknek is.

https://www.mprsz.hu/

Gyerekinfluencerek – influencergyerekek

2020. június 5. A Magyar Public Relations Szövetség ajánlást készített, amellyel szakmai párbeszédet kezdeményez Gyereknap alkalmából. A kezdeményezés célja, hogy a tiszta szabályozás és az etikai kérdések mellett tartalmi kérdésekre is felhívja a figyelmet és ajánlást tegyen a márkák számára

2016-ban egy 18 éves ausztrál nő beperelte a szüleit, mivel nem voltak hajlandók törölni a róla megosztott gyerekkori képeket. Elmondta, hogy számos kép felnőttként kínos számára, például ahol a bilin ül, vagy ruha nélkül fekszik a rácsos ágyában. A gyerekkora minden fázisa dokumentálva volt és megosztásra került. Franciaországban egy szülőpár akár börtönt és 45.000 eurós büntetést is kaphat, ha „intim részleteket” oszt meg a gyereke életéről annak hozzájárulása nélkül. A Brooke Shields-ügy során az ismert modell-színész perelte az anyját és a róla 10 éves korában meztelen képeket készítő fotóst azért, hogy a képeket visszavonják. A szerződést az anyja kötötte az ő nevében. A bíróság megállapította, hogy a színésznő nem bonthatja fel ezt a szerződést, de a fotónak tartózkodnia kell a pornográf kontextusban való felhasználástól. A képek egyébként a Playboy kiadó Sugar and Spice kiadványában jelentek meg, máig elérhetőek az interneten.

„A PR szakma is aktív szereplője az influenszer-marketing piacnak. Mi alapvetően nem azokat a megoldásokat keressük, amikor csupán „felületként” tekintünk rájuk, hanem amikor érték-alapon, a márkák és influenszerek egyediségeit közösen kihasználó együttműködések születnek. Egyre nagyobb hangsúly kerül a megoldások jogi és etikai vonatkozásaira és úgy láttuk, hogy a gyerekek megjelenése az influenszer-térben is eligazításra szorul” – jegyezte meg Sztaniszláv András, az MPRSZ elnöke. „Igyekeztünk körüljárni a kérdést, de a szándékunk az, hogy ezzel az ajánlással párbeszédet indítsunk a szereplők között, ezért arra bíztatjuk a márkákat, ügynökségeket és influenszereket is, csatlakozzanak hozzánk, hogy együtt terjesszük a jó gyakorlatokat”.

Az MPRSZ Digitális Tagozata a gyereknap apropóján körbejárta a gyerek-influenszer és influenszerek gyerekei szerepeltetésének jogi és etikai aspektusait, azzal a legfontosabb céllal, hogy segítséget és irányt adjon a márkáknak, vállalatoknak a kommunikációs, PR együttműködések során. A PR szakma küldetése, hogy hiteles jó tartalmakkal segítsék a márkaüzenetek könnyebb célba juttatását. „Az online kommunikációs térben zajló folyamatok, így az influenszerekkel való együttműködés és tartalomgyártás is része kell hogy legyen a tudatos tervezésnek minden közreműködő számára. A gyerekekhez kötődő tartalmak alakulása, annak érzelmi töltetei élesen befolyásolják az online reputációt. Bár világjárvánnyal nem terveztünk amikor a munkát elkezdtük, de ma már tudjuk, hogy a közösségi média szerepének megerősödésével tovább sokasodnak azok a szakmai feladatok, amelyek a szabályozás kereteit befolyásolhatják.”- fűzte hozzá  Soós Eszter, a Digitális Tagozat elnöke.

A gyerekek és az influenszer színtér alapvetően két területen képviselteti magát hazánkban:

  • Egyrészt ide tartoznak a gyerek-influenszerek, akik fiatal koruk ellenére jelentős követőbázissal rendelkeznek különböző közösségi-média felületeken.
  • Másrészt a már magukat influenszernek tartó szülők gyerekei, például, amikor a (híres) szülő szerepelteti a gyerekét a saját közösségi-média felületein, valamilyen márkát reklámozva, ilyenek lehetnek tipikusan a celeb-kismamák és apukák.

A fenti két jelenségnek van egy egyértelmű jogi vetülete és egy kevésbé körül írható etikai vonulata. Előbbi szabályozza, hogy egy gyereknek milyen jogai vannak, köthet-e reklámszerződést, illetve a szülei rendelkezhetnek-e bizonyos személyéhez fűződő jogokkal. Utóbbi jóval kevésbé szabályozott terület, mely elvárható módon etikai kihívás elé állítja mind a hirdetési felületet kiadó felet (a szülőt), mind a cégeket, márkákat.

Az MPRSZ Digitális Tagozata által összeállított letölthető anyag részletes eligazodást ad a gyerek-influenszerek és a szüleikre vonatkozó reklámjogi, adatvédelmi, adózási és szerzői jogi szabályokba, melyet a CERHA HEMPEL Ügyvédi Iroda szakértői segítségével dolgoztak ki. A szakértői iránymutatás második részében pedig 8 pontos ajánlást fogalmaz meg, elsősorban a márkák, a hirdetők, az ügynökségek, és maguk az influenszerek számára. „Alapvető elvárás, hogy a márkák, az ügynökségek és az influenszerek a jogszabályok szem előtt tartásával valósítsák meg a gyerekek bevonásával készülő kampányaikat. Az etikai elvárások egy ennél magasabb fokú, szigorúbb tudatosságot követelnek, melyek hosszútávon kizárólag a gyerekek érdekeit szolgálják.” egészítette ki Dr. Bende Máté, a kiadvány szerkesztője.

A részletes ajánlás és a teljes anyag letölthető itt.

A Magyar Public Relations Szövetség (MPRSZ)

A magyarországi PR szakma érdekképviseleti, szakmafejlesztő és szolgáltató szerve. A szövetség 1990-ben alakult, közel 100 tagja között szabadúszók, ügynökségi munkatársak, vállalati kommunikációs csapatok, valamint egyetemi oktatók és társadalomkutatók is megtalálhatók.

Az MPRSZ a PR-szakemberek érdekvédelmét nemzetközi szinten ellátó, a közönségkapcsolati munka elismertségének növelésén munkálkodó szervezet. Tagjai és elnöksége kiállnak a fenntartható fejlődés, az üzleti etika és a társadalmi felelősségvállalás fontossága mellett, tevékenységük során pedig törekednek rá, hogy az együttműködésre törekvő, transzparens kommunikáció a versenypiaci gyakorlatban is megvalósuljon. Az MPRSZ határozottan fellép az ezeket az irányelveket korlátozó intézkedések ellen és szakmai rendezvényekkel, állásfoglalásokkal, képzésekkel, illetve kiadványokkal támogatja a Public Relations területe iránt érdeklődők fejlődését.

Az MPRSZ szakmai munkáját tagozatok (Employer Branding-, Kríziskommunikációs-, Digitális-, és Public Affairs tagozat), valamint Etikai Bizottság segíti. A szövetség a PR Excellence Hungary és az Employer Branding Award elnevezésű nívós szakmai elismerések hivatalos odaítélője. Az MPRSZ az International Communication Consultancy Organisation (ICCO) tagja, valamint stratégiai partnere a Chartered Institute of Public Relations (CIPR) és az International PR Association (IPRA) szervezeteknek is.

 

PR Account – Double Decker

A Double Decker Communications PR ügynökségi csapatába fashion-lifestyle és általános b2c/b2b területre

PR ACCOUNT

munkatársat keresünk.

Feladatok: ügyfélkapcsolatok, sajtókapcsolatok, szövegírás, social media, rendezvényszervezés, médiafigyelés és egyéb ügynökségi teendők.

Ha jó vagy a fentiekben, van néhány év szakmai rutinod, gördülékeny az angolod szóban és írásban is, akkor tarts velünk!

Kérjük, jelentkezésedben jelöld meg nettó jövedelemigényedet is.

Jelentkezz most!

hr@doubledecker.hu

Senior Account Manager

White Elephant Digital Senior Account Managert keres

Keressük új kollégánkat, akinél biztos kezekben tudhatjuk projektjeinket. Ha az ügyfelekkel, kreatívokkal és social media managerekkel egyaránt szót értesz, küldd el angol nyelvű önéletrajzodat és rövid motivációs leveledet.  

Feladatok: 

  • Hazai és külföldi ügyfeleink integrált kommunikációs (online, offline, social, SEO, PPC, PR, tartalom fókuszú) kampányainak teljeskörű és önálló irányítása 
  • Munkatársak, alvállalkozók koordinációja (Trello, Google Analytics használata) 
  • Ügyfélkapcsolattartás
  • Projektek kapacitás-tervezése – pénzügyi és erőforrás oldalról egyaránt
  • Külső és belső meetingek vezetése 
  • Prezentációk készítése, riportolás, 
  • Teljes projektadminisztráció 

Szakmai elvárások: 

  • Minimum 5 év ügynökségi tapasztalat 
  • Rutinos ügyfélmenedzsment 
  • Integrált kampánytervezésben és kivitelezésben szerzett tapasztalat 
  • Digitális csatornák  (Facebook, Google, LinkedIn, Instagram stb.) és online marketing eszközök haladó szintű ismerete (PPC, Google Analytics, Data Manager, Tag manager, Google Ads, Facebook hirdetéskezelő, stb.) 
  • SEO alapelvek és szoftverek ismerete,
  • XLS, google sheets ismeretek,
  • Magabiztos angol nyelvtudás 
  • Magas problémamegoldó képesség, kreativitás, önálló munkavégzés és egyenes kommunikáció 

Amit kínálunk: 

  • Változatos projektek
  • Fejlődési lehetőség 
  • Összetartó, jó hangulatú csapat 
  • Munkavégzés helye: budapesti coworking irodában, home office lehetőséggel 

Ha magadra ismertél és szeretnél a White Elephant Digital-lal dolgozni, aki 2019-ben felkerült Magyarország TOP 10 PR ügynöksége közé, akkor június 15-ig küldd el a hr@whiteelephant.digital e-mail címre szakmai önéletrajzodat és rövid motivációs leveledet, hogy miért tartod magad alkalmasnak a pozícióra. Tervezett kezdés: 2020. július 1. 

 

Kik a legbefolyásosabb hazai szakmai influencerek a Facebookon?

Elkészült Magyarország első szakmai influencer kutatása és toplistája

 A héten mutatták be az Influexpert riportot: kiderült, hogy a Facebook adatbázis elemzése alapján kik tartoznak a top hazai szakmai influencerek közé. A kutatás során kiderült, hogy több tízezer kisvállalati vezető kap támogatást a közösségi média felületeken a vezető hazai szakmai influencerektől, akiknek ezáltal jelentős hatásuk van a gazdasági krízist kezelő kisvállalkozói stratégiák kialakítására.

A pandémia okozta vírushelyzet felerősítette a szakmai támpontok és hiteles szerepmodellek iránti igényt. Kik felé fordulnak a vállalkozók információért? Az Influexpert riportot összeállító csapat (Datalyze (Sütő Anna, Molnár Eszter), Liftup (Lévai Richárd), Coachingcentrum (Svéda Dóra) és SD4Good (Káli György) szeretett volna képet kapni arról, hogy kik ma a legnagyobb elérésű, legaktívabb közösséggel rendelkező szakmai influencerek, akiknek a jó gyakorlataiból tanulhat mindenki, aki szakmai véleményvezéri babérokra szeretne törni a szakterületén.

Kutatás háttere

A Datalyze csapata a publikus Facebook-adatokat felhasználva, érdeklődési kör alapján beazonosította az egyes vállalkozói szegmensekbe tartozó Facebook-felhasználókat, majd a célcsoportok adatlábnyoma alapján vizsgálta a szegmensek kedvelt üzleti influencereit és csoportjait, illetve az üzleti influencerek által közzétett tartalmakhoz való kapcsolódást a 2020 január és április között. A Facebook-alapú influencer toplisták készítéséhez 186 Facebook felület és csoport lett bevonva. A kutatás készítői első körben csak a Facebookra koncentráltak, de tervezik a jövőben a többi közösségi média csatorna bevonását a kutatásba. “A Facebookon 5,5 millió magyar ember adatát vettük alapul, illetve azt tapasztaltuk, hogy a Facebook csoportok jelenleg sokkal aktívabbak, mint a szakmai networkingre specializált Linkedinen. Illetve használat intenzitásában is napi több órás Facebook tartalomfogyasztással szemben a Linkedin kb 1 milliós hazai bázisa heti 20 percet használja a platformot nagyságrendileg” – mondta Sütő Anna, a Datalyze ügyvezető igazgatója. A kutatás szakmai partnerei a Magyar Marketing Szövetség és a Magyar Public Relations Szövetség voltak.

Eredmény

A riport három külön toplistát állított fel felhasználó personák alapján. Ezeket alább részletezzük.

 

VÁLLALKOZÓI CÉLCSOPORT TOPLISTA

A vállalkozói érdeklődésű toplista összeállítása 85.814 Facebook-felhasználó publikus adatlábnyomának elemzése alapján történt. A célcsoportba a Facebookon kifejezetten a vállalkozói működéshez köthető tartalmakhoz 2019-2020 során aktívan kapcsolódó felhasználók kerültek. A toplista 2020 első négy hónapjában a vállalkozói érdeklődésű célcsoport körében legnépszerűbb influencerek (akik a legjobban tudták aktivizálni a csoportot a Facebook oldalukon, a közönségméretük figyelembevételével) adatalapú sorrendje:

TOPLISTA:

  1. Barazsy Ákos (A bevétel erősíti a szabályt)
  2. Mándó Milán (Minner)
  3. Gál Beáta
  4. Wolf Gábor (Marketing Commando)
  5. Gál Kristóf
  6. Vida Ági (Gazdagmami)
  7. Lévai Richárd (Közösségi kalandozások)
  8. Pongor-Juhász Attila
  9. Tölgyessy Zsófi (Szeretem a Vállalkozásom)
  10. Szilágyi Anita & Vuray György (Vállalkozás okosan)

INDULÓ VÁLLALKOZÓK CÉLCSOPORT TOPLISTA

A vállalkozói érdeklődésű toplista összeállítása 22.055  Facebook-felhasználó publikus adatlábnyomának elemzése alapján történt. A szegmensbe a Facebookon KKV-hoz köthető tartalmakhoz 2019-2020 során aktívan kapcsolódó felhasználók kerültek, akik akik érdeklődésük alapján inkább reagálnak az induló és újhullámos vállalkozási tartalmakra. A toplista 2020 áprilisában az  induló vállalkozók célcsoport körében legnépszerűbb influencerek (akik a legjobban tudták aktivizálni a csoportot a Facebook oldalukon, a közönségméretük figyelembevételével) adatalapú sorrendje:

TOPLISTA:

  1. Wolf Gábor (Marketing Commando)
  2. Csábi Boróka (Te vagy a brand)
  3. Balogh Petya (Baconsult)
  4. Lévai Richárd (Közösségi kalandozások)
  5. Tölgyessy Zsófi (Szeretem a Vállalkozásom)
  6. Gál Beáta
  7. Avidor András
  8. Görög Ádám (TACIT)
  9. Zoltan Dallos (Business & Travel)
  10. Gál Kristóf

POTENCIÁLIS E-COMMERCE VÁLLALKOZÓK CÉLCSOPORT TOPLISTA

A vállalkozói érdeklődésű toplista összeállítása 17.810 Facebook-felhasználó publikus adatlábnyomának elemzése alapján történt. A szegmensbe azok a Facebookon KKV-hoz köthető tartalmakhoz 2019-2020 során aktívan kapcsolódó felhasználók kerültek, akik az adatalapon rekonstruált vállalkozói tevékenységük alapján inkább affinisek az e-commerce iránt. A toplista 2020 áprilisában a potenciális e-commerce vállalkozók célcsoport körében legnépszerűbb influencerek (akik a legjobban tudták aktivizálni a csoportot a Facebook oldalukon, a közönségméretük figyelembevételével) adatalapú sorrendje:

TOPLISTA:

  1. Barazsy Ákos (A bevétel erősíti a szabályt)
  2. Lévai Richárd (Közösségi kalandozások)
  3. Gál Beáta
  4. Wolf Gábor (Marketing Commando)
  5. Csábi Boróka (Te vagy a brand)
  6. Vida Ági (Gazdagmami)
  7. Dobay Róbert (Menedzsmentor)
  8. Pongor-Juhász Attila
  9. Szilágyi Anita & Vuray György (Vállalkozás okosan)
  10. Mándó Milán (Minner)

Trendek 

A kutatás során feltárt trendekről Molnár Eszter (Datalyze) elmondta: “Az év elején megtorpantak az influencerek: 20-30%-kal csökkenni kezdett a közzétett tartalmak és posztok aránya az előző hónaphoz képest, és a posztokra érkezett reakciók és a reagálók száma is hasonló arányban csökkent. Viszont a karantén időszak alatt április második felében fordulni látszik a trend, a közzétett tartalmak száma is mérsékeltebben csökkent az előző hónaphoz képest, a posztokra érkezett reakciók száma növekedni kezdett, az aktívan érdeklődők száma nagyobb a hónapban, mint márciusban volt.” A riport készítői kiemelték, hogy  a listában szereplő top 5 influencer 33762 felhasználót késztetett aktivitásra az első négy hónapban, látszik, hogy nagy az érdeklődés az ilyen tartalmak iránt.

A kutatás során a riportot készítők azzal a problémával szembesültek, hogy sok szakmai véleményvezér nem személyes márka oldal alatt kommunikál a Facebookon. Arra a kérdésre, hogy építsük-e a személyes márka oldalunkat, vagy a cégünk arca legyünk inkább, Sztaniszláv András a Magyar Public Relations Szövetség elnök így válaszolt: “Ez teljesen a személyes és a vállalati céloktól függ. A PR szakmában is több olyan példát láthatunk, ahol a személyes márkák összefonódnak a céges márkával (Richard Bagnall például kifejezetten a PR mérésben pozícionálja magát; Jon Meakin saját márkájával a Grayling stratégiai kompetenciáját is erősíti). Vannak tehát vállalatok, akik azzal a – néha nem is titkolt – céllal vesznek fel/neveznek ki bizonyos pozíciókra embereket, mert azok “influencer-értéke” is nagy. Aki tudatosan akar karriert építeni, vagy épp szabadúszóként tervezi a jövőjét, azoknak érdemesebb saját márkát építeni és részben akkor is megtartani, ha éppen egy vállalat/márka oldalán ülnek.”

Hogyan legyünk szakmai influencerek

A riport készítői szerint soha korábban nem volt ennyire fontos a tudatos szakmai jelenlét a közösségi média felületeken, ezért a Coachingcentrum, a Liftup / Közösségi Kalandozások és az SD4Good kooperációjában nyári online kurzust indít.  A képzésre olyan vállalkozókat, vállalati vezetőket várnak, akik fejlesztenék közösségi média jelenlétüket, kimaxolnák szakmai ismertségüket, megítélésüket. Várják továbbá azokat a marketingeseket, akik B2B cégnél dolgoznak és erősítenék a cég szakmai kommunikációját, vagy ügynökségben

influencer marketing aktivitásokat fejlesztenek.

Részletek: https://www.coachingcentrum.hu/kepzesek/influexpert-kepzes/

5 jó tanács amit a Facebookos B2B influencer toplistából tanulhatsz:

  1. Gondold át a mögöttes működési modellt: fontos meghatározni, hogy mi a célunk, közép/hosszú távú szándékunk a “csatornánkkal”, melynek megfelelően tervezhetjük majd tartalmainkat. Más és más pozíciót építünk, ha coachingra, képzésre vagy előadásokra, esetleg könyvre/blogra szeretnénk hangsúlyt terelni!
  2. Teremts értéket a követők számára, mely egyedi és megkülönböztető: akár gyakorlati tanácsokról, life coachingról vagy személyes élmény beszámolóról legyen szó, egyértelmű értéket kell átadni!
  3. Válassz “storytelling” stílust, melyet hitelesen képviselhetsz: szinte műfajokba sorolhatóak az élen lévő véleményvezérek, akcióvígjátéktől a romantikus vígjátékon át az életrajzi drámáig, merd megmutatni a sebezhetőséged, az emberi oldalad is, akkor is, ha ez eddig távol állt tőled!
  4. Mutass példát, engedj betekintést: minél személyesebbek a megosztott sztorik és példák, annál könnyebb azonosulni a mondanivalóval és ezáltal kapcsolódni is hozzá!
  5. Válassz az üzenetedhez megfelelő formátumot: a lényeg, hogy a tartalmon kívül a csomagolás is számít, az arculatos poszt designtól az innovatív megjelenítésig, mint pl egy zoom konzultáció, vagy a műsor kommentár!

A riport és a meetupon elhangzott előadások prezentáció elérhetők az alábbi linken:

https://bit.ly/2ymkaj4

A meetupon készült, szabadon felhasználható kép és a toplisták, mátrix képei:

https://bit.ly/2yif3jT

További információ:

Káli György – sajtókapcsolatok

Email: gyorgy.kali@gmail.com

Mobil: +36 70 218 6633