Teljesítmény, siker és ami mögötte van: a személyes márkaépítés nagyágyúi az MPRSZ rendezvényén
„A hírnévnek is van képlete? – Személyes márkaépítés az üzleti kommunikációban” volt a címe az MPRSZ áprilisi Drinks&Links rendezvényének, mely a Corvinus Egyetem új Campusának rooftop kávézójában volt.
A beszélgetést Németh Flóra, a Magyar Telekom PR-szakmai vezetője moderálta. Vendégei voltak Iglódi Csaba, vezetői tanácsadó, író, Liptay Gabriella, a KPMG marketing és kommunikációs igazgatója, dr. László Móni, personal branding tanácsadó és Nagy Adrienn menedzser, a Művészetek Völgye programigazgatója. A beszélgetés résztvevőit egyrészt összekötötte a kultúra – Andrásnak és Móninak könyve jelent meg, Gabi markáns hidat képez az üzleti élet és a kultúra között Adrienn pedig több kulturális területen töltött már be vezető szerepet – másrészt az, hogy mindannyian mások márkaépítését támogatják tanácsadóként: ügyfelekét vagy cégvezetőkét.
A beszélgetés résztvevői arra keresték a választ, hogyan zajlik a személyes márkaépítés, ha nem önmagunkról van szó, hanem valaki más útját egyengetjük, akár vállalati, akár kulturális vonalon. Kiindulásnak Németh Flóra Barabási Albert-László könyvéből idézett, aki szerint a teljesítmény, amit mi teszünk, mi érünk el, a siker pedig az, amit másoktól kapunk, ahogy ők látnak minket. A személyes márkaépítés pedig hidat képez a teljesítmény és a siker között. Majd az Amazon-alapító Jeff Bezos elhíresült mondása került terítékre, miszerint a személyes márka az, amit akkor mondanak rólad az emberek, ha kimész a szobából. László Móni úgy véli, a személyes márka az a folyamat, amikor a tudásunkat láthatóvá tesszük azoknak az embereknek, aki támogathatják a személyes előmenetelünket és egyáltalán nem mindegy, hogy kik ők, azaz kik vannak abban a bizonyos szobában. Iglódi Csaba nem teljesen ért egyet Jeff Bezosszal, szerinte a személyes márka inkább az, vajon hiányzol-e abból a szobából, ha kimész, azaz hagytál-e nyomot az emberekben.
A „szobát elhagyva” a szakemberek arra keresték a választ, meg lehet-e határozni a személyes márka képletét, milyen szempontok játszhatnak szerepet a sikeres márkaépítésben. Móni egyik könyvében meghatározta a márkaépítés attribútumait. Az első a teljesítmény, szakmai tudás és kompetencia, amely nélkül nem lehet személyes márkát építeni. A második a láthatóság, ismertség, a harmadik az elismertség, amelyre társas lényként szükségünk van, a negyedik pedig a kedvelhetőség, a szimpátia. Adrienn ez a négy attribútumot még a megkülönböztethetőséggel egészítette ki, mert a kulturális vonalon ez a márkaépítés alapja, Iglódi Csaba szerint pedig a legfontosabb attribútum az ambíció, azaz, hogy az ember hová pozícionálja be magát, kikkel szeretne egy szinten lenni.
Rákanyarodva arra, hogyan tudják a kommunikációs szakemberek más ember márkaépítését segíteni, Liptay Gabriella az értő figyelmet emelte ki és azt, hogy ebben nagy adag pszichológia is van, mert itt nem márkák, hanem személyiségek szerepelnek. Nagy Adrienn szerint egy művész-menedzser 86%-ban a művész pszichológusa és csak akkor sikerülhet jól a márkaépítés, ha kialakul egy érzékeny, vibráló viszony a művész és a menedzser között. Iglódi Csaba egészen odáig ment, hogy bele kell szeretnie abba, akinek dolgozik, mert különben nincs dolguk egymással.
Persze könnyű személyes márkát építeni egy extrovertált, karizmatikus, elragadó ügyfélnek, de mi van akkor, ha az illető – bár vannak ambíciói – introvertált személyiség? Iglódi Csaba szerint egy introvertált ember is megtalálhatja a csatornáit, mert személyes márkát nemcsak szerepléssel lehet építeni, hanem teljesítménnyel is, azaz úgy, hogy a személyes márkánk nagykövetei helyettünk építik a márkát.
A platformokat vizsgálva a LinkedIn-ről osztották meg tapasztalataikat. A kutatások szerint a LinkedIn fontos szerepe az üzleti személyes márkaépítésnek és a munkavállalók is szeretik, ha a vezető aktív a LinkedIn-en. Liptay Gabriella szerint a tanácsadónak alkalmazkodnia kell a vezető kéréseihez: van, aki önmaga írja a posztjait és nem kér tanácsot. Iglódi Csaba szerint két nagy veszélyforrás van: ha túl nagy a közlásvágy – azaz a vezető túl sokat kommunikál, akár a cég ellenében is, – a másik, ha túl nagy a közléskényszer, azaz a vállalat szorítja rá a vezetőt a folyamatos kommunikációra. A legrosszabb pedig, ha valaki más posztol a vezető nevében, az ugyanis azonnal látszik. Véleménye szerint a LinkedIn-en akkor lehet valaki sikeres a személyes márkaépítésben, ha önazonos. László Móni ezt még azzal egészítette ki, hogy úgy nehéz sikeresnek lenni a LinkedIn-en, ha a vezetőnek engedélyt kell kérnie minden vesszőre. De ez már a vezetői autonómia területe.
Adrienn a zenei világ esetében az egyéb közösségi média platformokról beszélt, ahol azt tapasztalja, hogy a vezető zenei sztárok leginkább maguk kezelik a Facebook, Instagram és TikTok felületeiket és mostanában az a trend, hogy minél „rosszabb minőségű”, minél kevésbé profi és beállított legyen az adott poszt vagy bejelentkezés. Röviden: „minél trashebb, annál kúlabb.”
A Drinks&Links rendezvénysorozat következő alkalommal május 30-án lesz.
Az eseményre itt tudsz regisztrálni.
