Gyerekinfluencerek – influencergyerekek

1610

2020. június 5. A Magyar Public Relations Szövetség ajánlást készített, amellyel szakmai párbeszédet kezdeményez Gyereknap alkalmából. A kezdeményezés célja, hogy a tiszta szabályozás és az etikai kérdések mellett tartalmi kérdésekre is felhívja a figyelmet és ajánlást tegyen a márkák számára

2016-ban egy 18 éves ausztrál nő beperelte a szüleit, mivel nem voltak hajlandók törölni a róla megosztott gyerekkori képeket. Elmondta, hogy számos kép felnőttként kínos számára, például ahol a bilin ül, vagy ruha nélkül fekszik a rácsos ágyában. A gyerekkora minden fázisa dokumentálva volt és megosztásra került. Franciaországban egy szülőpár akár börtönt és 45.000 eurós büntetést is kaphat, ha „intim részleteket” oszt meg a gyereke életéről annak hozzájárulása nélkül. A Brooke Shields-ügy során az ismert modell-színész perelte az anyját és a róla 10 éves korában meztelen képeket készítő fotóst azért, hogy a képeket visszavonják. A szerződést az anyja kötötte az ő nevében. A bíróság megállapította, hogy a színésznő nem bonthatja fel ezt a szerződést, de a fotónak tartózkodnia kell a pornográf kontextusban való felhasználástól. A képek egyébként a Playboy kiadó Sugar and Spice kiadványában jelentek meg, máig elérhetőek az interneten.

„A PR szakma is aktív szereplője az influenszer-marketing piacnak. Mi alapvetően nem azokat a megoldásokat keressük, amikor csupán „felületként” tekintünk rájuk, hanem amikor érték-alapon, a márkák és influenszerek egyediségeit közösen kihasználó együttműködések születnek. Egyre nagyobb hangsúly kerül a megoldások jogi és etikai vonatkozásaira és úgy láttuk, hogy a gyerekek megjelenése az influenszer-térben is eligazításra szorul” – jegyezte meg Sztaniszláv András, az MPRSZ elnöke. „Igyekeztünk körüljárni a kérdést, de a szándékunk az, hogy ezzel az ajánlással párbeszédet indítsunk a szereplők között, ezért arra bíztatjuk a márkákat, ügynökségeket és influenszereket is, csatlakozzanak hozzánk, hogy együtt terjesszük a jó gyakorlatokat”.

Az MPRSZ Digitális Tagozata a gyereknap apropóján körbejárta a gyerek-influenszer és influenszerek gyerekei szerepeltetésének jogi és etikai aspektusait, azzal a legfontosabb céllal, hogy segítséget és irányt adjon a márkáknak, vállalatoknak a kommunikációs, PR együttműködések során. A PR szakma küldetése, hogy hiteles jó tartalmakkal segítsék a márkaüzenetek könnyebb célba juttatását. „Az online kommunikációs térben zajló folyamatok, így az influenszerekkel való együttműködés és tartalomgyártás is része kell hogy legyen a tudatos tervezésnek minden közreműködő számára. A gyerekekhez kötődő tartalmak alakulása, annak érzelmi töltetei élesen befolyásolják az online reputációt. Bár világjárvánnyal nem terveztünk amikor a munkát elkezdtük, de ma már tudjuk, hogy a közösségi média szerepének megerősödésével tovább sokasodnak azok a szakmai feladatok, amelyek a szabályozás kereteit befolyásolhatják.”- fűzte hozzá  Soós Eszter, a Digitális Tagozat elnöke.

A gyerekek és az influenszer színtér alapvetően két területen képviselteti magát hazánkban:

  • Egyrészt ide tartoznak a gyerek-influenszerek, akik fiatal koruk ellenére jelentős követőbázissal rendelkeznek különböző közösségi-média felületeken.
  • Másrészt a már magukat influenszernek tartó szülők gyerekei, például, amikor a (híres) szülő szerepelteti a gyerekét a saját közösségi-média felületein, valamilyen márkát reklámozva, ilyenek lehetnek tipikusan a celeb-kismamák és apukák.

A fenti két jelenségnek van egy egyértelmű jogi vetülete és egy kevésbé körül írható etikai vonulata. Előbbi szabályozza, hogy egy gyereknek milyen jogai vannak, köthet-e reklámszerződést, illetve a szülei rendelkezhetnek-e bizonyos személyéhez fűződő jogokkal. Utóbbi jóval kevésbé szabályozott terület, mely elvárható módon etikai kihívás elé állítja mind a hirdetési felületet kiadó felet (a szülőt), mind a cégeket, márkákat.

Az MPRSZ Digitális Tagozata által összeállított letölthető anyag részletes eligazodást ad a gyerek-influenszerek és a szüleikre vonatkozó reklámjogi, adatvédelmi, adózási és szerzői jogi szabályokba, melyet a CERHA HEMPEL Ügyvédi Iroda szakértői segítségével dolgoztak ki. A szakértői iránymutatás második részében pedig 8 pontos ajánlást fogalmaz meg, elsősorban a márkák, a hirdetők, az ügynökségek, és maguk az influenszerek számára. „Alapvető elvárás, hogy a márkák, az ügynökségek és az influenszerek a jogszabályok szem előtt tartásával valósítsák meg a gyerekek bevonásával készülő kampányaikat. Az etikai elvárások egy ennél magasabb fokú, szigorúbb tudatosságot követelnek, melyek hosszútávon kizárólag a gyerekek érdekeit szolgálják.” egészítette ki Dr. Bende Máté, a kiadvány szerkesztője.

A részletes ajánlás és a teljes anyag letölthető itt.

A Magyar Public Relations Szövetség (MPRSZ)

A magyarországi PR szakma érdekképviseleti, szakmafejlesztő és szolgáltató szerve. A szövetség 1990-ben alakult, közel 100 tagja között szabadúszók, ügynökségi munkatársak, vállalati kommunikációs csapatok, valamint egyetemi oktatók és társadalomkutatók is megtalálhatók.

Az MPRSZ a PR-szakemberek érdekvédelmét nemzetközi szinten ellátó, a közönségkapcsolati munka elismertségének növelésén munkálkodó szervezet. Tagjai és elnöksége kiállnak a fenntartható fejlődés, az üzleti etika és a társadalmi felelősségvállalás fontossága mellett, tevékenységük során pedig törekednek rá, hogy az együttműködésre törekvő, transzparens kommunikáció a versenypiaci gyakorlatban is megvalósuljon. Az MPRSZ határozottan fellép az ezeket az irányelveket korlátozó intézkedések ellen és szakmai rendezvényekkel, állásfoglalásokkal, képzésekkel, illetve kiadványokkal támogatja a Public Relations területe iránt érdeklődők fejlődését.

Az MPRSZ szakmai munkáját tagozatok (Employer Branding-, Kríziskommunikációs-, Digitális-, és Public Affairs tagozat), valamint Etikai Bizottság segíti. A szövetség a PR Excellence Hungary és az Employer Branding Award elnevezésű nívós szakmai elismerések hivatalos odaítélője. Az MPRSZ az International Communication Consultancy Organisation (ICCO) tagja, valamint stratégiai partnere a Chartered Institute of Public Relations (CIPR) és az International PR Association (IPRA) szervezeteknek is.

 

MEGOSZTÁS