Magyar Public Relations Etikai Kódex

Bevezető
1.§

1. A Magyar Public Relations Szövetség (továbbiakban: MPRSZ) Közgyűlése a Magyar PR Etikai Kódexet (továbbiakban: Kódex), a pr-szakma etikai normagyűjteményét 2000. április 6-án elfogadta és 2019-ben módosította azzal a céllal, hogy elősegítse:
• a. a pr-tevékenységnek a társadalom általánosan elfogadott erkölcsi, etikai és jogi normái szerinti végzését;
• b. a pr-tevékenységet végzők morális értékrendjének fejlesztését;
• c. a pr-szakma iránti közbizalom fenntartását, erősítését.
2. Az MPRSZ az alábbi dokumentumok szellemiségét irányadónak tekintve alakította ki a Kódexet:
• a. a Nemzetközi Public Relations Szövetség (IPRA) által 1961-ben Velencében, 1965-ben Athénban elfogadott és 1968-ban Teheránban módosított szakmai magatartási szabályzata,
• b. az Európai Public Relations Konföderáció által 1978-ban, Lisszabonban kihirdetett és 1978-ban, valamint 1989-ben módosított, európai szakmai magatartási szabályzata,
• c. az osztrák Public Relations Etikai Tanács Digitális kommunikációs etikai kódexe,
• d. a Nemzetközi Kommunikációs Tanácsadók Szervezete (ICCO) által kiadott (és az MPRSZ által is aláírt) Helsinki Nyilatkozata,
• e. a Chartered Institute of Public Relations (CIPR) etikai kódexe.
3. Az MPRSZ a Kódexet az 1. pontban foglaltakon kívül, azzal a céllal módosította, hogy az megfeleljen az IPRA 2011-ben elfogadott Etikai Kódexének.
4. A pr-szakma fejlődése szükségessé tette továbbá a Kódex bővítését olyan általános etikai normákkal, melyek segítik a pr-tevékenységet végzőket az 1. pontban foglalt célok megvalósításában, a szakma fejlődéséből fakadó új kihívások etikus és jogszerű kezelésében, ezáltal a pr-szakma rangjához méltó elismertetésében.

A kódex hatálya
2.§

1. Az MPRSZ – alapszabályával összhangban – önmaga és tagjai számára előírja a nemzetközi pr-szervezetek etikai normáinak, illetve a Kódex előírásainak betartását, illetve ugyanezt ajánlja a pr-tevékenységet az MPRSZ-en kívül végzők számára.
2. A Kódex személyi hatálya az MPRSZ tagjaként pr-tevékenységet folytató természetes és jogi személyekre, valamint nem jogi személyiségű szervezetekre, vállalkozásokra terjed ki, illetve azokra, akik a kódex rendelkezéseinek önként alávetik magukat.
3. A Kódex tárgyi hatálya a Magyarországon a 2.§. 2. pontban szereplők által folytatott pr-tevékenység gyakorlatban megvalósuló formáira (csatornától, médiaplatformtól függetlenül) és ezek hatására terjed ki.
4. Amennyiben nem egyértelmű, hogy valamely tevékenység pr-tevékenységnek minősül-e, és a Kódex hatálya kiterjed-e rá, úgy az MPRSZ Etikai Bizottsága (továbbiakban: EB) tárgyalja meg az adott egyedi tevékenységet, és a tárgyi hatály tekintetében javaslatot tesz az MPRSZ Elnöksége (továbbiakban: Elnökség) felé. Az Elnökség a tárgyi hatály tekintetében írásban hoz döntést.
5. A Kódex az azt elfogadó/módosító közgyűlés napján lép hatályba.

Értelmezések
3.§

1. Amennyiben a kódex másképp nem rendelkezik, az egyes kifejezések értelmezésére az MPRSZ alapdokumentumainak fogalmi rendszere irányadó. Amennyiben olyan fogalmat kellene értelmezni, amelynek meghatározása nem szerepel az MPRSZ alapdokumentumaiban, úgy az általánosan elfogadott szakirodalmi meghatározásokra, illetve a vonatkozó magyar jogszabályok értelmezéseire kell támaszkodni, különös tekintettel Magyarország Alaptörvényére a médiaszolgáltatásokról és a tömegkommunikációról szóló 2010. évi CLXXXV. törvény, a gazdasági reklámtevékenység alapvető feltételeiről és egyes korlátairól szóló 2008. évi XLVIII. törvény és az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény vonatkozó rendelkezéseire.

Alapelvek
4.§

1. A pr-tevékenység nem ellenkezhet az általános emberi normákkal, nem irányulhat az emberi méltóság, az alapvető emberi alapjogok ellen. A pr-tevékenységet végzők kötelesek tiszteletben tartani az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatának elveit, különös tekintettel a kommunikációs jogokra, a kifejezés-, a szólás-, a sajtó-, a véleménynyilvánítás, az információszabadságra, az állampolgárok tájékozódáshoz és tájékoztatáshoz való jogára.
2. A pr-tevékenységet végzőnek tiszteletben kell tartania a magyar jogszabályokat, a közerkölcs és az etika alapnormáit.
3. A pr-tevékenység nem irányulhat a közérdek, különösen a társadalom demokratikus alapértékei ellen.
4. A pr-tevékenységet végző nem használhat, és nem továbbíthat olyan információkat, amelyek tudomása szerint félrevezetők, megtévesztők vagy hamisak. A pr-tevékenységnek a valóságnak megfelelő tényeken kell alapulnia. A pr-tevékenységet végzőnek minden ésszerű intézkedést meg kell tennie annak érdekében, hogy az információ tényszerű legyen, és a valóságnak megfeleljen. Amennyiben önhibáján kívül mégis megtévesztő vagy hamis információt továbbít, úgy az információ megtévesztő/hamis voltáról való tudomásszerzését követően haladéktalanul meg kell tennie mindent a korrekció/helyreigazítás érdekében.
5. A pr-tevékenységet végző nem juthat információhoz megtévesztés útján.
6. A pr-tevékenységet végző tevékenysége során törekszik a párbeszédhez szükséges morális, kulturális és intellektuális körülmények megteremtésére, és elismeri a párbeszédben részt vevő minden fél arra vonatkozó jogait, hogy álláspontjukat megismertessék, és nézeteiket kifejezésre juttassák.
7. A pr-tevékenységet nyilvánosan és nyíltan kell végezni. A pr-tevékenység művelője anélkül, hogy a megbízás konkrét céljáról, teljesítésének formáiról harmadik félnek köteles lenne felvilágosítást adni, nem tarthatja titokban jelenlétét adott megbízás teljesítése során mindazok előtt, akikre a megbízás teljesítése irányul.
8. A pr-tevékenységet végző a megbízás teljesítése során nem vehet részt megvesztegetéssel járó ügyletben, és amennyiben ilyenről tudomást szerez, köteles azt az illetékes hatóságok felé jelezni.
9. A pr-tevékenységet végző a személyes publicitásban kerülje a túlzó megnyilatkozásokat, más egyének emberi méltóságának megsértését, a pr-szakma legmagasabb etikai normáinak megsértését.
10. A pr-tevékenység végzése során a pr-tevékenységet végző mindvégig tisztességesen, őszintén és feddhetetlenül járjon el annak érdekében, hogy a pr-szakmáról kedvező kép alakuljon ki a szélesebb közvéleményben, a megbízók körében és más kommunikációs szakmák képviselőiben.
11. A rágalmazás, a diszkrimináció, a megalázás, a gyanúkeltés vagy a hírnévrontó közlések, a gúnyolódás és a hamis feltételezések mind az etikai alapelvek megsértését jelentik, ezért azok jelen Etikai Kódex szerint is egyértelműen elutasítandók!
12. A pr-tevékenységet végzőnek személyes felelősséget kell viselnie az általa közölt kijelentésekért.
13. Adott esetben szükséges a moderáció. Ebben a tekintetben az egyes résztvevők véleménynyilvánítási szabadságát kell összevetni, az általuk viselt felelősséggel. Minden pr-tevékenységet végzőnek saját magának kell meghatároznia azokat a gyakorlati szabályokat amelyek a diskurzuson alapulnak, és gondoskodniuk kell arról, hogy ezek a szabályok transzparensek legyenek, tehát a moderáció körében meghozott döntéseket a megbízók, a végrehajtók és befogadók is érthessék.
14. Fontos az átláthatóság. A pr-tevékenységet végzőnek a saját és a szakma hitelessége érdekében őszintének kell lennie és csak a saját vagy megbízója nevében nyilatkozhat meg. Szerepüknek egyértelműnek kell lennie.
15. A pr-tevékenységet végzőnek mindig törekednie kell arra, hogy a tiszteletteljes, udvarias beszédmódot fenntartsa, és olyan hangnemben nyilatkozzon, amelyet másoktól ő is elvár.

A megbízókkal kapcsolatos magatartás elvei
5.§

1. A pr-tevékenység során a megbízással, a munkaviszonnyal kapcsolatos megállapodások, (munka) szerződések rendelkezéseinek és szellemének megfelelő, tisztességes szolgáltatást kell nyújtani a megbízók, az ügyfelek, és a munkáltatók számára. Amennyiben cégek vagy szervezetek bármely más személyt bíznak meg pr-feladataik elvégzésével, akkor mindkét fél egyaránt felelős a tevékenységért. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy a megbízók határozzák meg a pr szolgáltatást nyújtó feladatait, és a végrehajtás formájának átláthatónak kell lennie.
2. A pr-tevékenységet végző nem képviselheti egymással érdekellentétben vagy versenytársi viszonyban lévő megbízók érdekeit az érintettek kifejezett egyetértése nélkül.
3. A pr-tevékenységet végző sem alvállalkozóként, sem más formában nem ajánlhat megbízója számára, nem kapcsolhat be a megbízás teljesítésébe olyan személyeket, szervezeteket, akikkel, illetve amelyekkel anyagi viszonyok kötik össze, kivéve, ha ezt a tényt előzetesen egyértelműen a megbízó tudomására hozza.
4. A megbízás végrehajtása során a pr-tevékenységet végző a megbízásban foglalt tevékenységekért kizárólag a megbízótól fogadhat el anyagi ellenszolgáltatást.
5. A pr-tevékenységet végző nem folytathat olyan tevékenységet, mely magában foglal összeférhetetlenséget. Amennyiben összeférhetetlenség merül fel, úgy a pr-tevékenységet végző köteles azt az érintett felek tudomására hozni.
6. A pr-tevékenységet végző a megbízás hatályától függetlenül megőrzi megbízóinak, ügyfeleinek és munkáltatójának bizalmas közléseit, üzleti és üzemi titkait. A pr- tevékenységet végző a megbízójánál szerzett információkat a megbízó engedélye nélkül semmilyen formában, semmikor nem adhatja át harmadik félnek. A titoktartási kötelezettség korlátlan ideig fennáll.
7. A pr-tevékenységet végző ne alkalmazzon olyan módszereket, melyek sértőek lehetnek egy másik megbízójára, ügyfelére vagy munkáltatójára.
8. A pr-tevékenységet végző nem bocsáthat áruba nyilvánosan hozzáférhető vagy hatóságoktól ingyenesen beszerzett dokumentumokat.
9. Ha a megbízás végrehajtása jogszabályok, illetve az Etikai Kódex előírásainak megsértését is magában foglalhatja, akkor ezt a tényt a pr-tevékenységet végzőnek azonnal a megbízó tudomására kell hoznia, a megbízás teljesítését az érvényes jogi előírásoknak megfelelően fel kell függesztenie.
10. A pr-tevékenységet végző egyén vagy szervezet – egy adott megbízás teljesítésével összefüggésbe hozható módon – nem fogadhat el sem anyagi, sem más ellenszolgáltatást, árengedményt, jutalékot harmadik féltől oly módon, hogy azzal eredeti megbízóját hátrányos helyzetbe hozza.

A kollégákhoz, a társszakmák művelőihez való viszony
6.§

1. A pr-tevékenységet végző szándékosan nem sértheti meg kollégája, illetve a konkurens szervezet szakmai jó hírét.
2. A pr-tevékenységet végző nem törekedhet arra, hogy bármely más hasonló pr-tevékenységet végzőt megfosszon megbízásától, megbízójától, ügyfelétől, munkahelyétől oly módon, hogy a másik fél számára szándékosan előidézett előnytelen helyzetet teremt.
3. A pr-tevékenységet végző nem fejthet ki olyan tevékenységet, amely csorbítaná a tömegkommunikáció függetlenségének, valamint az újságírói szabadságnak és pártatlanságnak az elvét.
4. A pr-tevékenységet végző sem közvetlenül, sem közvetve nem adhat, nem ígérhet jogtalan előnyt vagy jogtalan előnnyel kapcsolatos ajánlatot közvetlenül, vagy közvetetten (más személy közreműködésével) a média képviselőinek, bármely közfunkciót ellátó személynek, szervnek vagy magánszemélynek annak érdekében, hogy őket befolyásolja.
5. A pr-tevékenységet végző nem fejthet ki manipulatív vagy burkolt kommunikációs tevékenységet. A kereskedelmi megállapodáson alapuló tartalmakat meg kell jelölni fizetett tartalomként. A főszabály az, hogy a tartalom promóciós jellegének egyértelműnek és nyilvánvalónak kell lennie minden befogadó számára. A jelölési kötelezettség azokra a közösségi média csatornákon megjelenő tartalmakra is vonatkozik, amelyek nem kapcsolódnak hirdetéshez. Az egyes média csatornákon elhelyezett tartalmak esetén egyértelműen fel kell tüntetni a valós szerzőt (pl. valós nevüket), álnév használata nélkül. A szerzők felelősséget vállalnak saját közléseikért, és a befogadók így azonosítani tudják őket.
6. A pr-tevékenységet végző külső fél közléseiből a szövegkörnyezettől ellentétes módon részeket nem emelhet ki, vagy nem idézhet, egyébként ezeket az idézeteket egyértelműen azonosíthatóvá kell tenni.
7. A pr-tevékenységet végzőnek tiszteletben kell tartania a kommunikációs és más szakmák szabályait, alapelveit, amennyiben ezek összeegyeztethetők a pr-szakma szakmai-etikai normáival. Tartalmi ütközés esetén a szigorúbb normák betartása indokolt.
8. A pr-tevékenységet végző legyen együttműködő abban a tekintetben, hogy a Kódexet betartsák és betartassák.

Eljárási szabályok
7.§

1. Ha valamely természetes vagy jogi személy egy másik fél pr-tevékenysége során etikátlan magatartást tapasztal, akkor az EB felé írásbeli bejelentéssel élhet. A szóban tett bejelentést az EB írásba foglalja és megküldi azt a bejelentőnek, csak annak bejelentő általi visszaigazolásával tekinthető bejelentettnek.
2. Az EB elé terjesztett ügyekben a bejelentő kérheti adatainak zárt kezelését. Ebben az esetben az EB az etikai eljárás során és azt követően is bizalmasan kezeli a bejelentő adatait.
3. A bejelentést követően az EB etikai eljárást kezdeményezhet.
a. Az etikai eljárás megindításáról az EB-nek 30 napon belül kell döntést hoznia. Az etikai eljárás megindításáról szóló döntéshez nem szükséges az EB összehívása, a döntés távszavazással is meghozható.
b. Az etikai eljárás megindításáról az EB a bejelentőt és a bejelentettet írásban tájékoztatja.
c. Amennyiben döntés születik az etikai eljárás megindításáról, az eljárást az EB-nek további 60 napon belül kell lefolytatnia.
d. A döntéshez szükséges információk és dokumentumok beszerzésének idejére az eljárást az EB felfüggesztheti. Ez esetben a határidők a felfüggesztés idejével meghosszabbodnak.
e. Az EB az etikai eljárásokról jegyzőkönyvet vezet. Az EB tagjai az etikai eljárásokat kötelesek szigorúan bizalmasan kezelni. Az eljárással kapcsolatos dokumentumokat az EB köteles megőrizni, és biztosítani, hogy azok sem az eljárás alatt, sem azt követően ne jussanak harmadik személy tudomására.
4. Az EB az MPRSZ tagjaival kapcsolatos etikai ügyekben kezdeményezett eljárás során a következőkre jogosult:
a. Maga dönti el, kívánja-e személyesen meghallgatni az ügyben érintetteket.
b. A rendelkezésre álló adatokból alakítja ki álláspontját.
c. Vizsgálódhat, az ügyhöz kapcsolódó információkat kérhet be az érintettektől, illetve harmadik személytől.
5. Az EB a következő végzéseket hozhatja az etikai eljárásokban:
a. Az ügyet végzéssel elutasítja, ha az eljárásra az EB-nek nincs hatásköre.
b. Az ügyet végzéssel megszünteti, ha a bejelentő a bejelentést visszavonja.
6. A végzéseket az EB indoklással együtt minden esetben közli az érintettekkel.
7. Állásfoglalást alakíthat ki, és etikusnak, vagy etikátlannak minősítheti az ügyben érintett/ek tevékenységet. Ilyen esetekben:
a. Az állásfoglalás általános érvényű, az ügyben érintettek megnevezése nélkül az állásfoglalásokat az etikátlan tevékenység részletes leírásával az elvi iránymutatás érdekében az Elnökség az MPRSZ honlapján közzéteszi.
b. Határozatot hozhat, melyben az ügyben érintett tevékenységet etikusnak vagy etikátlannak minősítheti. Az EB határozatait az érintetteknek részletes indoklással együtt írásban küldi meg.
c. Az EB a határozatot az indoklással együtt minden esetben közli az Elnökséggel, és az elvi iránymutatás érdekében a szövetségen belül nyilvánosságra hozza. Az Elnökség saját hatáskörében dönt az EB határozatának szövetségen kívüli nyilvánosságra hozataláról.
8. Az EB az etikai eljárásokban a döntéseit egyszerű szótöbbséggel hozza meg.
9. Amennyiben az EB etikai vétséget állapít meg, az EB az etikai vétség elkövetőjét,
a. írásban figyelmezteti;
b. felszólítja a cselekmény abbahagyására.
10. Az EB határozatai ellen az érintett felek jogorvoslat végett, a határozat kézhezvételét követő 30 napon belül panaszt nyújthatnak be az EB-hez. Az EB döntéseinek felülvizsgálatát a Szövetség Elnöksége folytatja le.
11. A felülvizsgálati eljárásban az Elnökségre vonatkozik az ügy bizalmas kezelésének követelménye.
12. Az Elnökség a határozat jogorvoslati elbírálása során az EB-től és az érintettektől független szakértőt vonhat be.
13. Az Elnökség az érintetteket személyesen meghallgathatja.
14. Az Elnökség a felülvizsgálati eljárásban az eredeti határozatot,
a. helyben hagyhatja;
b. kiegészítheti;
c. felülbírálhatja.
15. Az Elnökség a felülvizsgálati eljárásban döntését egyszerű szótöbbséggel hozza meg.
16. Az EB vizsgálódhat, és állásfoglalást alakíthat ki nem MPRSZ-tagok tevékenységéről. Az ilyen állásfoglalást, az ügy kezelésére vonatkozó javaslatával együtt, az MPRSZ Elnöksége elé terjeszti. Az állásfoglalás sorsáról – az MPRSZ érdekeinek figyelembe vételével – az Elnökség dönt.

Az MPRSZ Közgyűlése által elfogadva: Budapest, 2019. május 22. napján.