PR-trendek a következő években – Ez a három hatás lesz a legjelentősebb

782
A technológiai fejlődés és a különböző társadalmi folyamatok a pr-szakmára is komoly hatást gyakorolnak, formálják, alakítják azt, és meghatározzák az elkövetkezendő éveit. A következő évtizedben várható változásokról, illetve a piac jelenlegi helyzetéről beszélgettünk a Magyar Public Relations Szövetség elnökével, Sztaniszláv Andrással a 2020-as első számunkban, a koronavírus-járvány előtt.

 

Hogyan értékelné a szakma jelenlegi helyzetét Magyarországon? Mik jelentették a legnagyobb kihívást az elmúlt években?

Jelenleg Magyarországon stagnálást, sőt egyfajta optimizmust látok; a nemzetközi felmérések pedig egyértelmű bizakodásról adnak számot. A PR területén az elmúlt évtized tapasztalata, hogy a teljes piac szignifikáns részét jelentő kormányzati költés mára nagy részben eltűnt lehetőségként a piaci szereplők java számára. A kivételezett helyzetben lévő ügynökségek ugyanakkor igyekeznek szakmailag jó minőségű munkát végezni. Az államigazgatás és az állami vállalatok vezetői modernizálják a kommunikációjukat, saját szakmájukban nemzetközi kapcsolatrendszerük van. Ráadásul ezen büdzsék kiesését az elmúlt években „beárazta” a piac, ügyesen igazodott a lehetőségekhez.

Két fontos kör teszi ki az ügynökségek megrendelői állományát: a multiknál újra lazábbak a nadrágszíjak, több lehetőség van integrált kampányok kivitelezésére, valamint megjelent a magyar tulajdonú cégek alkotta KKV-szektor is a piacon. A középvállalatoknál sokszor egészen komoly belső és ügynökségi kommunikációs kiszolgálás van, de még a szabadúszók vagy a mikrovállalkozók (például kozmetikai szalonok, kis kávézók, coachok) is érzik a márkaépítés fontosságát, és ehhez igénybe veszik szakemberek segítségét.

A technológiai újdonságok nagyon hamar megjelennek Magyarországon is, mégis később válnak általános piaci gyakorlattá. Az igazi szakosodás is kevésbé jellemző nálunk: ha megnézzük a PR-ügynökségek tevékenységi körét, azt látjuk, a legtöbb teljes körű szolgáltatást, kiszolgálást ígér; kevés például az egyes szektorokra specializálódott vállalkozás.

Érdekes látni továbbá azt is, hogy a PR területén ritka, hogy két ügynökség egyesül, vagy felvásárolja egymást. Ennek egyik oka feltehetően az, hogy még a jól jövedelmező PR-cégek nagy része is egy-két vezető kapcsolatrendszerére épül. Hiszem, hogy néhány adásvétel, összeolvadás felpezsdítené a szakmát.

A globális piacon a vállalatok működésére sokkal nagyobb hatással vannak a fogyasztók, sok cégnek nagyobb a belső motivációja a felelős működésre is. Nálunk kevés olyan nagyvállalatot találunk, amely igazán megérezte a bőrén, ha valamelyik lépése rombolta a reputációját. Éppen ezért az erre adott reakciók sokszor csak látszatintézkedések. Az angol piacon a legtöbb márka igyekszik megalkotni a saját hosszú távú elképzeléseit, Magyarországon ugyanakkor sokkal kevesebb olyan vállalatot látok, amely törekedne erre.

A fenti szempontok az elmúlt években olyan versenyhelyzetet teremtettek, amiben a cégek és szakemberek kevesebb időt fordítottak a beszélgetésre, az együttműködésre és a képzésekre is. E téren látok pozitív változást, személyesen és a szövetségen keresztül is. A Magyar PR Szövetség ebben platformként és facilitátorként is szerepet kíván vállalni. Az év végi tisztújítást követően jelentősen megújult a szervezet vezetése, komoly bizalmat és érdeklődést látok a munkánk iránt.

Az Interjú a Médiapiac Magazinban jelent meg, a teljes cikket az alábbi linken lehet elolvasni

Médiapiac interjú Sztaniszláv Andrással

MEGOSZTÁS