A Magyar PR Szövetség CSR Tagozatának 2014. november 18-i ülésén Tölgyes Gabriella, a Nemzetgazdasági Minisztérium Foglalkoztatás-stratégiai Főosztályának vezető tanácsosa tartott előadást a vállalati társadalmi felelősségvállalásra vonatkozó kormányzati prioritásokról és cselekvési tervről. Az előadást a témakörhöz kapcsolódó eszmecsere követte az előadó és az ülés résztvevői között, ami remélhetőleg a hazai CSR-terület számára termékeny párbeszéd kezdetét jelenti a szakma és a kormányzat között.
Az előadás bemutatta, hogy a kormányzat milyen célokat kíván követni a CSR-intézkedések kidolgozása során, valamint a CSR-tevékenység támogatásában. Az előadó elmondta, hogy a vonatkozó kormányzati cselekvési terv vertikális prioritásként határozza meg a gazdaságfejlesztés, a munkaügy- és esélyegyenlőség és a környezetvédelem területét, és horizontális prioritásként jelöli a fiatalok foglalkoztatásának elősegítését, a kkv-k aktívabb szerepvállalásának erősítését, a diszkriminációmentes munkáltatást és a munkavállaló-és családbarát munkahelyek kialakítását. A hallgatóság megismerhette azokat a főbb kormányzati programokat, amelyek az említett prioritásokhoz illeszkedve a CSR-tevékenység ösztönzésére várhatóak. Tölgyes Gabriella néhány célirányos kérdés felvetésével vezette át előadását szakmai párbeszédbe, amire a hallgatóság részéről teljes mértékű hajlandóság mutatkozott – valójában az előadás maga is szakmai beszélgetés formáját öltötte a hozzászólásoknak, közbevetéseknek köszönhetően.
A további eszmecsere során szó esett többek között a CSR-szakma, nevezetesen az MPRSZ CSR Tagozata lehetséges szerepéről, a szakmai konzultáció lehetőségéről és szükségességéről azon kormányzati törekvés alakításában (mely, az előadó pontosítása szerint, az EU felkérése eredményeként indult), amely a CSR-tevékenység kormányzati célokkal összehangolására irányul. Fontos felvetésként hangzott el, hogy a CSR-tevékenység önkéntes, aminek bármilyen törvényi szabályozás ellentmondana, ezért mindenképpen az ösztönzés az, amivel a kormányzat hatással lehet az ilyen jellegű vállalati tevékenységre. A résztvevők véleménye szerint a CSR-tevékenységet hatékonyan lehetne ösztönözni például minősítésbeli előnyök biztosításával (pl. közbeszerzési pályázatokon), aminek az alapját megfelelően hitelesített vállalati CSR-jelentések és auditok eredményeként előállt minősítések képezhetik. Másrészről, a hozzászólók elkerülendőnek tartják, hogy az állam rátelepedjen a CSR-tevékenységre, hiszen a kormányzati fókuszterületek a teljes CSR-területet csak részben fedik le. Számos gondolat megfogalmazódott a CSR-kommunikációról, az ezen a területen követendő jó gyakorlatról, a jó példák megismertetésének, a közgondolkodás megváltoztatásának szükségességéről – ebben nagy szerepet vállalhatna az állam is.
A beszélgetés konklúziójaként hangzott el, hogy az MPRSZ CSR Tagozata nyitott a kormányzattal való szakmai konzultációra, javaslatok kidolgozására, a jövő évi tervei között szerepel a nyitás a közszféra felé.
