A Magyar Fenntarthatósági Csúcs 2020 konferenciának két MPRSZ tag meghívottja is volt. Sztaniszláv András jelenlegi elnök Az SDG-célok megvalósításának esélyei az üzleti szektorban címmel tartott előadást a vállalatok fenntarthatóvá válását elemző panelben. A panel vitavezetője Lakatos Zsófia volt, az MPRSZ korábbi elnöke, az Emerald PR Business Sustainability Programjának alapítója.
A konferencia a COVID-19 járványra fókuszált, annak hatásaiból kiindulva vizsgálta a fenntarthatósági törekvések aktuális állását. Ürge-Vorsatz Diána, az IPCC WGIII alelnöke úgy fogalmazott, hogy a járvány figyelmeztetés: környezet és ember kapcsolatának megváltozása miatt terjedhetett el ilyen mértékben, de ugyanakkor hatalmas új lehetőséget is jelent a változtatásra és a fenntarthatóságot támogató folyamatok felgyorsítására. Sürgős cselekvésre azért is szükség van, mert az ENSZ 2030-as céldátummal kitűzött fenntarthatósági céljainak (SDG-k) megvalósítása az utóbbi egy-két évben lelassult, egyes célok esetében meg is állt, vagy ismét negatív irányba fordult – ezt Faragó Tibor, a Szent István Egyetem egyetemi tanárának előadásából tudtuk meg.
Éppen a változás szükségessége miatt értékelődött fel a kommunikáció szerepe. „Talán soha nem volt még ekkora létjogosultsága a kommunikációnak, mint a pandémia idején” – mondta előadásának bevezetőjében Sztaniszláv András. Mi most a kommunikátorok feladata? Mások meghallgatása, egyének és szervezetek szándékainak, missziójának megfogalmazása, és törődés a munkavállalóval: ezekben jelen kell lenniük, hiszen ez mind a kommunikáció területe. Egy lépéssel távolabbról nézve: a kommunikáció szerepe a jelenlegi helyzetben az, hogy segítse a fenntarthatósági törekvések stakeholdereit (érdekgazdáit) az együttműködésben. Sztaniszláv András hangsúlyozta, hogy a fenntarthatósági célok elérése nem egyetlen szereplőn vagy tényezőn múlik, hanem a stakeholderek közös erőfeszítésén. A három fő stakeholder a kormányzat, az egyének és a vállalatok. A kormányzat szemléletformálással, szabályozással és finanszírozással támogathatja az előrejutást. Az egyéneknek komoly felelősségük van, hiszen két fontos helyzetben ők dönthetnek: a parlamenti választások alkalmával és vásárlásaik tudatosságával, valamint fontos eszközük a közösségekbe tömörülés is. Ezen kívül, tette hozzá az MPRSZ elnök, mindenkinek saját magán kell kezdenie a változtatást. Ő is így tett két éve, amikor szembenézett az előző évével fenntarthatóság szempontjából és elkészítette a világ első egyéni fenntarthatósági riportját (amely elérhető ezen a linken: https://myimpact.earth/).
A harmadik nagy stakeholder az üzleti szektor, a vállalatok. A mérvadó globális bizalomindex, az Edelman Trust Barometer 2020 adatai azt mutatják, hogy a pandémia tavaszi időszakában felerősödtek a bizalmi elvárások a cégekkel szemben. Jó hír, hogy számos nagyvállalat tett ez idáig is jelentős lépéseket a fenntartható működés irányába. Sztaniszláv András példaként olyan világmárkákat említett, mint az Unilever vagy a Coca Cola, amelyek purpose-ükbe foglalták a fenntartható működést. Más cégek, mint például a Philip Morris és a BP pedig azzal szembesültek, hogy a változáshoz egyenesen a cég alapját jelentő terméket vagy működésmódot kell felszámolniuk és fenntarthatóra cserélniük.
Sztaniszláv András az előadásokat követő vitapanelben is kiemelte, hogy a kulcs a felelősség közös viselésében és az együttműködésben rejlik. Mindenki tegye a dolgát, a kommunikáció feladata pedig az, hogy segítse a stakeholderek együttműködését. „Váltsunk perspektívát! A fenntarthatóság egy globális stratégiai játék, amit akkor nyerünk meg, ha együtt küzdünk az eredményért” – mondta a vitapanel végén zárszóként.
Az MPRSZ 2021-ben ünnepli 30 éves évfordulóját. A jubileumi év fókuszában – az együttműködés jegyében – egymás meghallgatása és sok-sok beszélgetés áll majd.
Szerző: Szőke Katalin
Nonprofit és művészeti kommunikációs szakértő, az MPRSZ Etikai Bizottságának tagja
LinkedIn: https://www.linkedin.com/in/katalin-sz%C5%91ke-5648a142/
