Ismerd meg sorozatunkban az MRPSZ elnökségét, az etikai és felügyelőbizottsági tagjait szeretnénk nektek bemutatni. Mindenki kapott pár kérdést és arra kértük, hogy válaszoljanak rá. Fogadjátok szeretettel Sztaniszláv András válaszait.
- Mit mondanál egy fiatalnak, miért válassza a PR szakmát?
Ha belátja, hogy a kommunikáció (személyes és szervezeti szinten is) egyre fontosabb az előttünk álló világban; ha szeret tanulni és új dolgokat megismerni – akkor a PR szakmán keresztül óriási hatást, befolyást fog tudni gyakorolni arra, hogy milyen környezetben fogunk élni. Ha ez izgatja, mozgatja, akkor köztünk a helye.
2. Mit tartasz a legnagyobb sikerednek a szakmában?
Én lassan két évtizede dolgozom a kommunikációs piacon, leginkább szabadúszóként, vállalkozóként. Sikernek tartom azt, amikor egy olyan csapatot tudok építeni, akikkel valami izgalmasat művelünk a piacon, mindeközben jól is érezzük magunkat. Siker az is, hogy nem csak az ügyfelekért, márkákért, civil ügyekért tudok tenni tanácsadóként, hanem a részt tudok venni a szakmám fejlesztésében is. És szakmai sikernek tartom azt is, ha két különböző partner a segítségemmel megismeri egymást, megérti a motivációit, mert a párbeszéd az együttműködés alapja. A vállalkozásaim, betöltött pozícióim csak eszközök mindehhez.
- Szerinted a mai világban mi a legnagyobb kihívás a PR-ben?
Két külön területen kell megfelelnünk:
- A kreatív iparágban, a jó történetek beazonosítása, “elmesélése”, terjesztése komoly kihívás; a technikai fejlődés a csatornák sokszínűsége nehezíti, a mesterséges intelligencia pedig könnyebbé teheti a jó megoldásokat. A vírus pedig a digitalizáció mellett újra előtérbe hozta az “embert”, ami a mi munkánk alapja
- A specializált szakterületek mellett generalistának is kell lennünk, megérteni az összes érintett, a szervezeten belüli érdekcsoportok, a társadalom, a gazdasági, a tudomány érdekeit, folyamatait és minél pontosabb insight-okat, tanácsokat kell tudnunk megfogalmazni a szervezetek vezetői számára.
Mindkettő nagy kihívás, de ez a fejlődés záloga, nem?
- Hogy élted meg 2020 első félévét?
Úgy fogalmaztam egy MPRSZ elnökségi ülésen, hogy mi legalább 4 szintjét éljük meg a válságnak:
- A nagyon személyes részét: mit fogok enni, hogy fogok sportolni, hogy fog tudni tanulni a gyerekem
- A szakmai feladatokat: meddig, milyen és mennyi munkám lesz
- A vezetői feladatokat: aki ügynökséget, vagy kommunikációs csapatot vezet, az már üzleti számokért és más emberekért is felel
- Egy szakmai szövetség vezetésében: nekünk az egész szakmánkért is aggódni, felelősséget vállalni és segíteni kell; ezért vállaltuk ezeket a tisztségeket.
Egyszóval nehéz volt, sok kihívással, ugyanakkor most lehetett kipróbálni rengeteg újító megoldást, kríziseket kezelni, új célokat és szokásokat bevezetni – ez pedig kifejezetten izgalmas volt
5. Virtuális vagy személyes meeting?
Célfüggő. Sok olyan meetingen voltam korábban, ahol a személyes találkozás nem volt indokolt, ezeknél jelentősen nőtt a hatékonyság a virtuális megbeszélések elterjedésével. Vannak olyan esetek (pl brainstorming, bizalmas témák, vagy általános networking), amiknél kifejezetten hiányzik a személyes találkozó, nehezebb fenntartani a jó kapcsolatot.
- Mik a legnagyobb tanulságai a COVID időszaknak?
Lehet és szabad hibázni, gyengének lenni. A vírus, a bezártság, a kiszámíthatatlanság mindenkinek kihívás, előbb vagy utóbb meg kell küzdeni vele. A problémákat nem kell asztal alá söpörni, hanem lehet róla beszélni. Ez igaz a magánéleti és a munkakapcsolatokra, de a márkák érintettekkel való viszonyára is. Szakmai szinten pedig egyértelmű, hogy megerősödött a digitalis megoldások iránti igény, a belső csapattagokkal való kommunikáció, a párbeszéd és a krízishelyzetekre való felkészülés fontossága. Kár, hogy ezt csak a nagy válságok hozzák felszínre.
- Home office vagy iroda?
Én egyértelműen home office, a nemzetközi projektjeim jelentős részében is otthonról (kávézóból, coworking office-ból, parkból) dolgozom. Azt viszont látom, hogy az ügynökségi csapatmunkában sokat számít az élő kapcsolat: bizonyos, a gyors egyeztetéseket igénylő munkafolyamatokat sokkal hatékonyabban el lehet végezni és csapatépítés szempontjából is jobb egy közös ebéd, mint egy online társasjáték. Igyekszünk megteremteni a lehetőséget mindenhez és a csapat saját döntése, hogy mikor melyik helyszínt/módszert választják.