Drinks&Links: Fake News

Az áprilisi Drinks&Links eseményünk témája a Fake News volt.
Mit jelent az, hogy fake news?
Álhír, kamu, tudatos tévedés terjesztése (tévedés tudatos terjesztése), hírhamisítás? Félremagyarázás, csúsztatás, mesemény?
Kinek a felelőssége leleplezni?

Többek között ezekről a kérdésekről beszélgettek a kerekasztalbeszélgetés résztvevőiHorváth Evelin,  Neuberger Eszter, Varga G. Gábor és Ádám Viktor.

Szövetségünk minden hónap utolsó csütörtökén rendez Drinks&Links eseményt, a következő esemény május 25-én lesz.
Téma: Márkák és influencerek
Regisztráció és részletek: https://fb.me/e/Ii57EVCi

Az MPRSZ meghosszabbítja a PREXA 2023 pályázat nevezési határidejét 

PREXA 2023: bejelentette a zsűri névsorát és meghosszabbította a határidőt az MPRSZ

A Magyar PR Szövetség bejelentette a PR Excellence Hungary Award (PREXA) pályázat nevezési határidejének meghosszabbítását. A PR-szakembereknek mostantól legkésőbb 2023. május 9-ig van lehetőségük arra, hogy nevezzenek a rangos díjra. A szövetség a szakmai zsűri névsorát is közzétette.

A pályázatokat mostantól a rendes nevezési időszakban 2023. május 2-ig lehet benyújtani, a késői jelentkezési (late entry) időszak pedig május 3-tól május 9-ig tart. Az előzsűriből és főzsűriből álló szakmai zsűri hét szempont alapján értékeli majd a pályázatokat. A shortlist eredményhirdetésére május 22-én kerül sor, az előzsűri által kiválasztott pályaműveket pedig május 30-án, egy háromperces prezentáció keretében mutatják be a nevezők a zsűri és a közönség számára. A győzteseket 2023. június 21-én hirdetik ki.

Gáspár Bence, a PREXA zsűrijének elnöke, az OTP Bank kommunikációs vezetője, az MPRSZ alelnöke elmondta: „A PREXA a legjobb fórum arra, hogy a kommunikációs műhelyek bemutassák és megméressék az elmúlt időszak PR-megoldásait. Nagyon várom a pályázatokat és a shortlist-re kerülő PR megoldások bemutatóit, mert ezek nem csak a kommunikációs innováció legfrissebb képviselői, hanem az egymástól tanulás és a szakmán belüli kapcsolatépítés katalizátora is.”

A győztesek idén még nagyobb eséllyel pályázhatnak a Kreatív által minden évben kiosztott APEX díjra, mivel a PREXA díjak súlyát idén 3,5-re emelték. A kampányok mellett a zsűri az Év Kiváló PR-szakembere díjat és a 35 év alatti legkiválóbb PR-szakembernek járó elismerést is kiosztja. Az MPRSZ kihirdeti az Év Ügynökségét is.

A pályázati kiírás és a nevezési díjak elérhetők itt.

ÚJ DÁTUMOK:

Normál nevezés: 2023. március 22 – május 2.

Late Entry: 2023. május 9.

Május 9-e után beérkezett pályázatok érvénytelenek.

Shortlist eredmény: 2023. május 22.

Élő zsűrizés, shortlistes pályaművek prezentációja: 2023. május 30.

Eredményhirdetés: 2023. június 21.

A zsűri elnöke: 

Gáspár Bence kommunikációs vezető, OTP Bank, alelnök, MPRSZ

Az előzsűri tagjai:

Apáti-Tóth Kata kommunikációs vezető, Budapesti Corvinus Egyetem
Balla-Filetóth Rita Development Manager, UNICEO
Balogh Máté András elnök, Art is Business Egyesület
Császár Zsombor Assistant Director – Brand, Marketing and Communications, EY Hungary
Farkas Boglárka Senior CSR manager, Magyar Bankholding
Gál Judit marketing és kommunikációs szakember
Györke Orsolya PR és Közkapcsolatok igazgató, Ford Magyarország
Halpert Judit vállalati kommunikációs manager, Visa
Hives Beáta ügyvezető igazgató, alapító, Next9 Communications
Kazatsay Eszter Kommunikációs vezető, Penny
Kerekes Mónika senior kommunikációs szakértő, CIB Bank
Knapcsek Katalin ügyvezető igazgató, KNK PR&Média
Lakatos Zsófia ügyvezető, Emerald PR, örökös tag, MPRSZ
Lennert Dániel vezető tanácsadó, Noguchi
Murányi Linda PR és belső kommunikációs vezető, Erste Bank
Sáfrány Kata communication specialist, KRQ
Schenk Andrea marketing igazgató, Commsignia
Somlyai Dóra tulajdonos-ügyvezető, Black Page Consulting
Sosztarits András Senior PR tanácsadó, ACG/Pro
Szilágyi Ágnes Corporate Affairs and External Communication Manager, Heineken
dr. Szondi György egyetemi docens, Budapesti Gazdasági Egyetem,az MPRSZ tiszteletbeli tagja
Szőke Ágnes tulajdonos-ügyvezető és üzletfejlesztési igazgató, Open Communications
Szűcs Annamária igazgató, ELTE Kommunikációs, Marketing és Rekrutációs Igazgatóság
Teremi J Balázs account director, Lounge Communication
Varga Bence kommunikációs igazgató, Merlin Communications
Végh Zsófia kommunikációs vezető, MET Asset Management

 

A főzsűri tagjai:

Bedy Krisztina ügyvezető, Avantgarde
Berényi Marianna főosztályvezető, Néprajzi Múzeum
Bodó Teodóra Kommunikációs és kormányzati kapcsolatok igazgató Magyarországon és az Adria régióban, Bosch csoport
Bőhm Kornél partner,  Impact Works
Ferling József alapító, tulajdonos, FERLING
Holló Márta vállalati kommunikációs igazgató, Magyar Telekom
Kőszegi András Márkatanácsadó, onBRANDS
Szabó Hedvig Director of Strategy & Client Services, Uniomedia
Valentinyi Katalin Vállalati kommunikációs és kormányzati kapcsolatok vezérigazgató-helyettes, Budapest Airport Zrt.
Weichinger Nóra ügyvezető partner, LWp Kommunikáció

 

Greenwashing: szigorúbb szabályozásra van szükség 

A Drinks&Links ehavi témája a zöldre mosás volt

2023. március 30-i Drinks&Links rendezvényünkön a greenwashing volt a fő téma. A kerekasztal-beszélgetés résztvevői Dr. Köves Alexandra egyetemi docens és ökológiai közgazdász, illetve Horváth Bálint, a Gazdasági Versenyhivatal kommunikációs vezetője voltak. Ludvig Orsolya, a Mathias Corvinus Collegium Kommunikációs Műhelyének vezetője moderálta a beszélgetést, mely során a szakemberek a jelenlegi gazdaság fenntarthatatlanságát, a rendszerszintű változás szükségességét, valamint a zöldre mosás kérdéskörét vitatták meg.

Horváth Bálint hangsúlyozta, a GVH célja, a fogyasztók védelme és a vállalkozások támogatása a szabályoknak való megfelelésben. Kiemelte az erősebb szabályozás és ellenőrzés jelentőségét. A GVH jelenleg a zöld marketing állításokra vonatkozó piacelemzést végez 25 európai ország versenyhatóságával együttműködve. A 2023 nyarán lezáruló átfogó vizsgálat egyik célja, hogy szempontokat adjon a jogalkotók számára egy egységes állítás- és jelölésrendszer bevezetéséhez, amellyel erősödhet a fogyasztók bizalma a fenntarthatósági állítások iránt. Horváth Bálint emellett felhívta a figyelmet a GVH honlapján elérhető zöld marketing tájékoztatóra is.

Dr. Köves Alexandra hangsúlyozta, hogy paradigmaváltásra van szükség a társadalom gazdaságról alkotott képében, és az egyéni gazdasági folyamatok és a növekedés korlátozása mellett érvelt, hogy a Föld eltartóképességén belüli teljes jóllétet lehessen elérni. Köves Alexandra úgy véli, hogy a tényleges változáshoz generációkon átívelő, hosszú távú stratégiákra van szükség. Elmondta, hogy ma már nem csak a félrevezető üzeneteket vagy képmutató gyakorlatokat kell greenwashing-nak tekinteni, hanem minden olyan tevékenységet, amely nem járul hozzá a rendszerszintű változáshoz.

Szövetségünk minden hónap utolsó csütörtökén rendez Drinks&Links eseményt, a következő esemény április 27-én lesz.

Még több fotó

Fotók: Németh László

Elkészültek az MRSZ 2022-es média- és kommunikációs piac költéseit felmérő számai

 Magyar Reklámszövetség és társszövetségei, partnerei sajtóközleménye 

Bár tavaly nominális értéken enyhén növekedtek, reálértéken 10,8%-kal csökkentek a média reklámbevételek és 5,4%-kal apadtak a hirdetői marketingkommunikációs költések

Az MRSZ megállapításainak összefoglalója a 2022-es média- és kommunikációs költés számokról[1]: (1) A piac 2022-ben sem lélegezhetett fel, hiszen az orosz-ukrán háború következtében kialakult komplex válság a kommunikációs iparágat sem kímélte. Mindezeken túl a szakmának az extraprofit adók bevezetésével és a kata adónem kivezetésének hatásaival is meg kellett bírkóznia. (2) Az MRSZ Médiatorta[2] látszólag (nominálisan) csekély mértékben, 3,7%-kal nőtt 2021-hez képest, de reálértéken kétszámjegyű, 10,8%, a csökkenés, és nem éri el a 2019-es szintet sem (-0,6%). (3) 2022-ben a digitális szegmens növekedésének eddig megszokott üteme megtorpant, és a nemzetközi trendeknek megfelelően a hazai piacon is elérte a „felnőttkort”. (4) A médiatortát a digitális szereplők uralják: A médiaköltések több mint fele (51,4%) a digitális médiában landolt. Ezen belül a magyarországi reklámköltések több mint egyharmada (34%) a globális digitális platformokhoz kerül. (5) Trendforduló az állami reklámköltésekben: a választások után jelentősen csökkentek az állami szereplők (kormányzat és az állami tulajdonú vállalatok) reklámköltései. (6) A 2022-es MRSZ Kommunikációs torta[3] szolíd nominális növekedése is megtévesztő, mert reálértéken 5,4%-kal csökkentek a kommunikációs iparág marketingkommunikációs bevételei[4] az előző évhez képest. (7) A piaci szereplők prognózisa szerint a 2023-as média- és kommunikációs torták mérete reálértéken további és szembetűnő módon apadhat.

Gulyás János, az MRSZ elnöke hangsúlyozta: A hátunk mögött álló év újabb próbatétel elé állította a kommunikációs piac alkalmazkodó képességét. A szakmának a pandémiás korszakot átvészelve nemcsak az évtizedek óta nem látott mértékű inflációval és forintárfolyam-gyengüléssel, energiaválsággal, elszabaduló rezsidíjakkal, egyre gyakrabban tapasztalt ellátási nehézségekkel kellett szembe néznie, hanem számolnia kellett hirdetői oldalon az „extraprofit” adókkal és elsősorban ügynökségi oldalon a kata adónem kivezetése miatti hatásokkal is. Pedig választási- és foci vb év volt, amikor dinamikusan nőni szokott a reklámpiac. Épp ezért csalóka képet mutatnak a torták tavalyi szerény növekményei: A média szereplőknél landoló reklámbevételek látszólagosan 3,7%-kal, a kommunikációs iparági szereplőknél realizálódott marketingkommunikációs bevételek 9,1%-kal növekedtek 2021-hez képest, de a magas infláció miatt reálértéken gyakorlatilag tizedével (10,8%-kal) csökkentek a média reklámbevételek és 5,4%-kal apadtak a hirdetői marketingkommunikációs költések. Úgy látjuk a hazai piacon is nagykorúvá vált a digitális terület, azaz a kezdeti és korai korszakokra jellemző meredeken ívelő növekedés megtorpant és az arányok stabilzálódni látszanak. Mára már egyértelműen a digitális dominálja a médiatortát: Tavaly a médiaköltések több, mint fele (51,4% a) a digitális médiában relizálódott, a globális digitális szereplők pedig a teljes médiatortából 34%-ot hasítottak ki. Az állami reklámköltések korábbi évekre jellemző növekedése 2022-ben csökkenésbe fordult át, megmutatva a disztribúciójukban lévő kiegyensúlyozatlanságokat is.

A 2022-es év ismét próbára tette a kommunikációs piac alkalmazkodóképeségét

Az orosz agresszió és Ukrajna elleni háború következtében kialakult összetett válság nehezített terepre kényszerítette a kommunikációs iparágat is. Ezenfelül a tavaly bevezett iparági extraprofit adók gyengítették a hirdetői kedvet, hatással voltak a reklámköltések alakulására. Bizonyos szektorokban a hirdetők termelési potenciálja is hektikussá vált (pl. autóipar), nőttek a szállítási költségek is, így 2022-ben a marketingszakembereknek sokkal több szempontot kellett figyelembe venniük egy-egy kampány elindításakor. Ezeken felül a kata adónem évközbeni eltörlése pedig a cégek 12%-át nagy mértékben, 56%-át közepesen vagy kissé érintette[5] és leginkább az ügynökségi piacon, a kutató-tanácsadó cégek, oktatási intézmények működésében okozott problémákat, hozott változást.

Jelentősen lassuló digitális növekedés: felnőtt a digitális piac

2022-ben a digitális szegmens növekedésének üteme befékeződött, ezzel a hazai piacon is érzékelhetően elérte a „felnőttkort” a nemzetközi trendeknek megfelelően. Tavaly a teljes digitális piac (globális és lokális együtt) az előző évhez képest már csak 4,2%-os nominális növekedést produkált szemben a 2020-ról 2021-re felmutatott (és a korábbi évekre is jellemző dinamikára), még jóval magasabb 27,3%-os növekedéssel.

A médiatorta több mint felét a digitális szeletek teszik ki: A digitális globális cégek a hazai piac vezető szereplői

2022-ben médiaköltések több mint fele (51,4%) a digitális médiában landolt. Ezen belül is a hirdetők már 2016 óta a digitális reklámokra szánt büdzsé több, mint felét globális médiaszereplőknél költik el és ez az arány folyamatosan nőtt: 2022-re az összdigitális költéseken belül kétharmad (66%) a globális és egyharmad (34%) a lokális piac megoszlása. Mára a globális platformokon realizálódik a hazai médiaköltések több, mint egyharmada, ezzel a médiatorta legnagyobb szeletét adják.

Tavaly fordulópont következett be az állami reklámköltések dinamikájában

Az állami költések mértéke 2022-ben érezhetően csökkent. Az állami TOP hirdetők jelentősen megvágták büdzséjüket.[6]  A 2022-es parlamenti választások az első negyedévben ugyan nagyobb arányú állami költéseket eredményeztek az előző év azonos negyedévéhez képest, de a választások után jelentős apadás volt tapasztalható a piacon. Csak a tévés szektorban több mint 13%-kal csökkent a spot, non-spot és TCR állami hirdetések összege (csak ebben a szegmensben áll rendelkezésre pontosan megbontva állami – piaci költésadat). A reklámbevételek kiegyensúlyozatlanságára ráerősített az állami költések csökkenése, mivel az állami reklámköltések jelentős része a kormányközeli médiumokhoz került, amely továbbra is fontos bevételi forrás számukra. A helyzetet tovább rontotta, hogy ezzel párhuzamosan a választások után érezhető lapbezárási hullám is elindult.[7]

A piaci szereplők prognózisa a 2023-as média- és kommunikációs torta alakulására

Gulyás János MRSZ elnök összegezte a 2023-as kilátásokat: „A 2022-ben elindult folyamatok hatásaként a megpróbáltatások nyilvánvalóan idén is folytatódnak, így a 2023-as év hátralévő háromnegyedére lélekben felkészülten és reális várakozásokkal tekint a szakma. 2023-ban az iparági szereplők prognózisa szerint[8] minimális, 1,4%-os növekedés várható a médiatortában, ami reálértéken 15-20%-os csökkenést hozhat a piacnak[9]. A megkérdezett iparági cégvezetők szerint a kommunikációs iparág marketingkommunikációs bevételei[10] várhatóan idén nominálisan is csökkennek, 8,5%-kal, ami reálértéken 20-25% körüli visszaesést hozhat. Abban azért bizakodhatunk, hogy az infláció jelentősen mérséklődik az év további részében és újabb váratlan fordulatok sem teremtenek rapszodikus körülményeket a szakma számára, így a kommunikációs iparág is nagyobb erőre kaphat. Az fellélegzést adhat a piacnak, hogy a reklámadó felfüggesztésének év végéig való meghosszabbítása miatt legalább ezzel az adónemmel nem terhelődnek a kommunikációs büdzsék. A legjobb lenne, ha ez az adónem hosszútávon és véglegesen is kivezetésre kerülne.”

A teljes 2022. MRSZ Médiatorta mérete: 316,3 Mrd Ft:

A 2022-es teljes MRSZ Médiatorta 316,3 Mrd Ft, amely összességében a korábbi esztendőhöz képest nominálisan kismértékű, 3,7 %-os növekedést mutat.

2022-ben sincs változás az MRSZ Médiatortában helyet foglaló médiatípusok sorrendjében az elmúlt három évhez képest: (1) Már 2019-től a gobális digitális platformok teszik ki a magyar médiapiac legnagyobb hányadát, 34%-ot hasítva a médiatortából: A globális digitális szelet 2022-ben 107,4 milliárd forintra rúgott, 5,5%-kal nőtt 2021-hez képest és az utolsó „békeévhez” (2019) viszonyítva +28,7%-kal változott. (2) 2022-ben a televíziós reklámpiac 74,7 Mrd Ft, amely 23,6%-os részesedéssel az előkelő második helyet jelenti a médiatortában. Mindez nagyon minimális, 0,3%-os nominális csökkenést mutat az előző évhez képest, de kétszámjegyű, 12,2%-os nominális növekedést jelent a COVID előtti (2019-es) szinthez viszonyítva. (3) A hazai digitális médiaköltések a harmadik helyet (17,4%) foglalják el 55,1 Mrd Ft-os mérettel szerény, 1,9%-os nominális gyarapodást felmutatva a megelőző évhez képest. (2019-hez viszonyítva 29,1%-os a fejlődés.) (4) A 2022. évi sajtó médiaköltés 37,6 Mrd Ft-ra rúg, ami 4,1% növekedés a 2021-es számhoz képest, de az utolsó, a válságcunamit megelőző 2019-es szinttől még mindig elmaradt (-8,8%). (5) 2022-ben a közterületi reklámköltés 26,3 Mrd Ft-ra rúgott, amely 8,3%-os részesedést biztosított a tortában és az előző évhez képest 7,3%-os növekedést mutat. (A 2019-es adathoz viszonyítva +15,8%-os a változás.) (6) 2022 összesített rádiós (RAME/HEROE) médiaköltés 12,4 Mrd Ft, ami 3,9%-os szeletet jelent a médiatortában. Ez a szám a 2021-es évhez képest 10,4% növekedést jelent. (A rádiós piac tavaly ismét elérte, sőt nominális értéken 1,1 százalékponttal meghaladta a 2019-es 11,3 Mrd Ft-os szintet). (7) Mozi 0,9%-os szeletet birtokol a médiatortában, hiszen a mozi reklámköltés 2022-ben 2,8 Mrd Ft volt, amely  25% a növekedés 2021-hez viszonyítva. (Még mindig nem éri el a 2019-es szintet, amelyhez képest még mindig -36,2%-kal kisebb a mérete 2022-ben.)

A digitális összteljesítménye (globális és hazai reklámköltések nagysága együtt) 162,5 milliárd forintra tehető 2022-ben, ami mérsékelt, 4,2%-os változást mutat az előző évhez képest.

A visszafogott nominális növekedés megtévesztő: A Médiatorta 2022-ben reálértéken 10,8%-kal csökkent a 2021-es szinthez képest és nem éri el a 2019-es szintet (-0,6%).

2022-ben 2021-hez képest a nominálisan emelkedést produkáló szegmensek is jóval mérsékeltebb növekedést produkáltak 1,9-25% között. A hazai digitális terület 1,9%-os növekedése bizonyult a legkisebb arányúnak. A pandémiás időszak korlátozásainak egyik legnagyobb elszenvedője a mozi volt, amely viszont 2022-ben a legnagyobb arányban gyarapodott. A mozi a 2020-as mélyrepülést követően fokozatosan jött fel és a tavalyi 25%-os növekedési ütemével jelentősen kitűnik a mezőnyből, de még így is 13,3%-kal maradt el a 2019-es szinttől. A televízió kisebb apadása az állami TV reklámköltések több mint 13%-os csökkenésével is magyarázható. Az egyes szegmensek látszólagos (nominális) növekedése csalóka, mert valamennyi médiatípus reálértéken csökkent tavaly. 2022-ben egyedül a mozi tudott reálértéken is pozitív változást felmutatni, hiszen a mozibezárásokkal, korlátozásokkal terhelt 2021-es évhez képest látványos volt a tavalyi növekedés.

Hivatal Péter, az MRSZ média- és kommunikációs torta munkacsoport vezetője kiemelte: „A teljes Médiatorta 2022-ben reálértéken 10,8%-kal csökkent a 2021-es szinthez képest és nem éri el a 2019-es szintet (-0,6%). Továbbá a helyi média szegmensek (televízió, digitális lokális, sajtó, közterület, rádió, mozi) ugyan nominálisan 2,8%-os növekedést tudtak felmutatni 2021-hez képest és optimizmusra okot adó 11,3%-os növekedést realizálhattak 2019-hez képest, de reálértéken nem ilyen rózsás a kép: a hazai médiaköltés 11,7%-ot csökkent tavaly az előző évhez képest és 11,6%-kal marad el a COVID előtti szinttől.”

A globális- és lokális digitális, tévés, nyomtatott, közterületi, rádiós és mozi médiatorta szeletek háttere:

Novák Péter, az IAB Hungary Adex munkacsoport vezetője a digitális reklámköltések 2022-es számaihoz hozzáfűzte: „Az IAB Hungary összesítése alapján – melynek elkészítésében idén is a PwC volt a partnerünk és melyhez hagyományosan a MAKSZ is értékes adatokkal járult hozzá -, 2022-ben 162,5 milliárd forintra tehető a digitális reklámköltések nagysága, ami visszafogott, 4,2%-os növekedés jelent az előző évhez képest.

A tavalyi első negyedévben folytatódott a 2021-re is jellemző erőteljes növekedés, a második negyedévtől kezdődően megváltozott a digitális hirdetési piac dinamikája. Míg a teljes évben a piaci hirdetők digitális költése növekedett, addig a fordulópontot követően az állami és politikai költések nagysága számottevően csökkent.

A 2022. évben a fő szegmensek közül (Display, Search, Listing, Email) a Listing bővült a legnagyobb mértékben (+9%). 

A programmatic költések 24%-os növekedése és a digitális audió 121%-os látványos bővülése a feltörekvő digitális hirdetési megoldások térnyerését mutatják.”

Dr. Tóth Csaba, a Magyar Elektronikus Műsorszolgáltatók Egyesületének (MEME) elnöke a tévés piac számait összegezte: „A televíziós reklámpiac 2022-ben 74,5 milliárd forintot meghaladó árbevételt realizált, amely érték megközelíti a 2021-es év 75 milliárdos összbevételi szintjét. A reklámpiaci szegmens hajtóerejét 2022-ben is a kereskedelmi reklámbevételek adták.

A hagyományos televíziós reklámokat leginkább megtestesítő ’kereskedelmi szpot’ reklámkategória tavaly is kiemelkedően erős évet zárt: közel 3%-kal erősödött a múlt esztendőben is – megbízhatóságot és jó tervezhetőséget biztosítva a hazai hirdetők számára. A kategória összbevétele 2022-ben meghaladta a 60 milliárd forintot.

Az innovatív, új típusú televíziós reklámeszközöket képviselő ’kereskedelmi non-szpot’ reklámkategória 2022-ben is megőrizte piaci pozícióját, továbbra is jelentős potenciált hordoz a rugalmasság, innováció valamint a kreatív hirdetési megoldások terén. Az ilyen hirdetési eszközökből származó összbevétel 2022-ben meghaladta a 4,6 milliárd forintot.

Az árubarter típusú ügyletekre a hazai televíziós reklámpiacon az elmúlt évben kisebb hangsúly helyeződött, ami által ilyen ügyletekből 26%-kal kevesebb árbevételt realizáltak a piaci szereplők, mint 2021-ben. Árubarterből mindezek ellenére is 1,3 milliárd forintot meghaladó árbevétel keletkezett a tavalyi évben a televíziós reklámpiacon.

2022-ben az állami forrásokból származó megrendelésállomány korábbi évekre jellemző bővülése megállt a televíziós reklámpiacon, összértéke 13%-kal csökkent a megelőző évhez képest. Az állami forrásokból származó megrendelések összesített értéke azonban mindezek mellett is meghaladta a 8,5 milliárd forintot a tavalyi évben.”

Kovács Tibor, a Magyar Lapkiadók Egyesületének elnöke kifejtette: „A sajtó megtartotta helyét a médiatortában: 2022-ben a teljes sajtópiaci bevétel 112,185 milliárd Ft. A kiadók a megnövekedett költségek ellensúlyozása érdekében áremelésekkel stabilizálták bevételeiket. A nyomtatott sajtó minimális, – az inflációt alulmúló növekedéssel ugyan – de megőrizte az előző évben elért eredményeit, melyre hatással voltak a parlamenti választások és a tarifaemelések is.

Az MLE összesítése alapján 2022-ben a ’net-net’ (ügynökségi és egyéb kedvezményekkel csökkentett) nyomtatott reklámpiac bevétele 37,595 milliárd forint volt. A sajtó összesített árbevétele a lapterjesztésből származó 53,706 milliárd forinttal és a bevallásban szereplő online bevétellel együtt 2022-ben 112,185 milliárd forint. A bevalló kiadóvállalatok a print költésen kívül 20,884 milliárd Ft online hirdetési árbevételt is realizáltak. A digitális tartalomhoz kapcsolódó hirdetési árbevételek növekedése jelentősen lelassult, ami arra enged következtetni, hogy a digitális hirdetési bevételek nagy részét a technológiai óriáscégek viszik el.

A fenti számokból látható, hogy a sajtópiac hirdetési árbevétele már majdnem megközelíti a pandémia előtti eredményeit.

A print hirdetések még mindig ugyanannyira relevánsak az üzleti életben, mint a digitálisak; kielégítik az igényeket, a bizalom és a stabilitás érzetét keltik, és bizonyították az értéküket – jónéhány alkalommal már, kitűnő megtérülési rátákat produkálva.”

Hantosi Bálint, az MRSZ-OOH szövetség elnöke kifejtette: Most már biztosan kijelenthetjük, hogy a hazai OOH (közterület) piac válságálló. Rendkívül pozitívnak értékelem, hogy az elmúlt évek folyamatos kihívásai ellenére a hazai OOH piac a körülményekhez képest nagyon jól teljesített 2022-ben és több mint 7,32%-os növekedést ért el. Az elért eredmények nagyon jónak számítanak a hazai reklámpiacon, de nem lehetünk felhőtlenül boldogok. 2019-ről 2020-ra a visszaesés mértéke 10,18% volt. A tendencia 2021-ben megfordult és jelentős (20,1%) növekedésnek indult. Ez a növekedési pálya 2022-ben is nominálisan kitartott, de a megnövekedett költségek és az elszállt inflációt nem sikerült 100%-ban kompenzálni: reálértéken a 2019-es szintet ilyen növekedés mellett sem sikerült 2022-ben elérni. A 2022-es év elején (Q1-ben) az OOH piac, részben a választási kampányoknak köszönhetően még kétszámjegyű növekedést mutatott, de Q3-ban és Q4-ben ez a trend megfordult. 2022. Q4-ben aztán újra magára talált a piac és újra növekedést mutattak a számok. 

A számok boncolgatásán túl, érdemes megemlíteni, hogy a sorozatos nehézségek ellenére a piac fejlődése nem állt meg. 2022-ben is jelentősen növekedtek a magas minőségű és kiemelkedő hatékonyságú digitális felületek, melyek egyre nagyobb szeletet hasítanak ki a hazai OOH piacból.

Nem lesz könnyű a 2023-as év sem. Abban biztos vagyok, hogy az OOH tovább fejlődik, mivel a legnehezebb évek alatt is folytak fejlesztések, beruházások, bár visszafogottabb ütemben. Biztos vagyok abban, hogy 2023-ban megnyugszik a piac és reálértékben is növekedni tud majd az OOH szegmens.”

Ürge Dezső, a HEROE elnöke a rádiós piac helyzetképet foglalta össze:A rádió még mindig tekintélyes piaci részesedéssel rendelkezik hazánkban az újabb hirdetési platformok megjelenése ellenére is. A tavalyi évben – felocsúdva a COVID-19 járvány okozta sokkból, s felülkerekedve a szomszédos országban zajló háború okozta gazdasági nehézségeken – 2022-ben a hazai rádiós hirdetési piac az előző évhez viszonyítva jelentős mértékben növekedni tudott. A nagy hirdetők mellett a KKV-szektor hirdetései iránti erősödő kereslet is növeli tudta a tavalyi rádiós reklámpiacot. Habár a nagy ügynökségi ügyfeleknél egyre nagyobb teret hódítanak az internetes és más digitális médiumok, magas költséghatékonysága és tömegbázisa révén továbbra is erős alternatívát jelent ezekkel szemben a rádió. A háború gazdasági szankciókhoz, a nyersanyagárak megugrásához és inflációhoz vezetett, sajnálatos módon ennek következtében a rádiók működési költségei is megemelkedtek.

A magyarországi rádiók hatalmas hallgatótáborukra építve komoly jelenlétet szereztek a közösségimédia platformokon, és más digitális felületeken. A lineáris és digitális felületek ötvözésével a rádiók egy olyan úton indultak el, ami a jövőben is meghatározó lesz.”

Kiss Zsuzsanna, a Cinema City/New Age Advertising média értékesítési igazgatója a következőkről számolt be: „2022 a COVID időszakból való kilábalás első szakasza volt. A teljes felépülést 2024-re várjuk, de a tavalyi év 25%-os mozipiaci növekedése nagyon biztató az idei év várakozásaira nézve. A médiamixben hirdetőink nagy része továbbra is megtartotta a mozit, miközben több új ügyfél fedezte fel a nagyvászon brand-re gyakorolt erejét, országos vagy akár kisebb lokális kampányokkal. Az infláció tükrében felértékelődött a mérhetőség és a minőségi elérés, ami a mozireklám sajátja. Tavaly a Top Gun, a Minyonok,Thor és a Jurassic World filmekre több százezer ember váltott jegyet a mozikba, az Avatar második része pedig átlépte az 1 milliós nézettséget –ami már megközelíti az eddigi legnézettebb film, az Avatar (2009) 1,254 millió hazai nézőjét, sőt az Avatar: A víz útja lett minden idők harmadik legnagyobb bevételt hozó filmje világszerte. 2023-ban még több blockbuster érkezik, hogy csak néhányat említsünk: John Wick, Fast X, Guardians Of The Galaxy, Indiana Jones, Mission Impossible, Dune Part Two, Hunger Games, Aquaman folytatásai.”

Az 2022-es MRSZ Kommunikációs torta[11] mérete 570,5 milliárd forint

Tavaly a kommunikációs szektorok [12] reklámbevétele 250 Mrd Ft volt, reálértéken nézve 2021-hez képest 5,4%-kal csökkent a kommunikációs iparágnál realizálódott marketingkommunikációs bevételek összessége

A 2022. évi MRSZ Kommunikációs torta 570,5 Mrd Ft-ra rúgott, így nominálisan 2021-hez viszonyítva csak kismértékben, 6,2%-kal gyarapodott a volumene. A Kommunikációs tortában mind a hat szektor 0,1 és 20,0% közötti szórásban növekedést realizált 2022-ben az előző évhez képest.

A kommunikációs torta szeleteinek sorrendje azonos az előző évekével: (1) A kreatív- reklám és médiaügynökségi szolgáltatásokra 2022-ben 102,1 Mrd Ft-ot költöttek a reklámozók, amely 5,3%-os pozitív változást jelent 2021-hez képest, míg +17,1%-os fejlődést mutat nominálisan a COVID előtti (2019-es) szinthez hasonlítva. (2) A rendezvény szektor 2022-es árbevétele 61,5 Mrd Ft, ami 20% növekedést jelent az előző évhez viszonyítva és ezzel már 2,5%-kal meghaladja a 2019-e szintet is. (3) Az adatvezérelt piac 48,5 Mrd Ft-ot tett ki, amely kismértékű, 4%-os pozitív változást mutat 2021-hez képest, de még mindig a 2019-es szint alatt marad (-8,3%-kal). (4) 2022-ben 19,2 Mrd Ft-ot költöttek a hirdetők marketingkutatásra , ami 8% növekedés 2021-hez képest, de kismértékben még mindig a 2019-es érték alatt marad (-2,3%). (5) A Public Relations marketingkommunikációs költés 17,0 Mrd Ft, ami 14%-os növekedés az előző évi számhoz képest és 17%-os fejlődést mutat 2019-hez viszonyítva. (6) Az Ambient terület nominálisan stagnált: az 1,8 Mrd Ft-ot kitevő szegmens minimális,  mindössze 1%-os növekedést mutatott és jóval elmarad a 2019-es teljesítménytől (-37%).

Hivatal Péter, az MRSZ média- és kommunikációs torta munkacsoport vezetője kiemelte: „A 2021-ről 2022-re a kommunikációs iparági szektorok összességében szolid, 9,1%-os növekedést tudtak felmutatni. Ez a teljesítmény azonban a 2022-es kiugróan magas infláció miatt reálértéken számolva inkább 5,4%-os csökkenést jelent. Csak az eseménymarketing szektor tudott reálértéken is növekményt produkálni a pandémia utáni robbanásszerű nyitásnak, és a választási év eredményezte nagyobb rendezvénytartási igény következtében. A Public Relations reálértéken nézve stagnál. A PR jó teljesítménye a mínuszos mezőnyben annak is köszönhető, hogy a szektor szerepe a koronavírus-válság alatt megerősödött, felértékelődött.”

(MEGJEGYZÉS: Az MRSZ Kommunikációs tortában a DIMSZ pontosított az adatvezérelt marketing a módszertanán[13], s ennek megfelelően visszamenőleg 2019-ig korrigálta számait. A jelenlegi anyagban már a korrigált DM számokhoz viszonyítunk. A 2022-es számokat ennek megfelelően a korrigált 2019-2021 összadatokhoz viszonyítjuk.)

A kreatív- és médiaügynökségi szolgáltatások, rendezvény, adatvezérelt marketing (direktmarketing), marketingkutatás, PR és ambient szegmensek háttere:

Blaskó Nikolett, a MAKSZ elnöke kiemelte: “A kreatív-, reklám- és médiaügynökségi szolgáltatásokra 2022-ben 102,1milliárd forintot fordítottak a hirdetők, mely az előző évi erőteljes növekedéshez képest, visszafogott 5,3%-os bővülést jelent.

A piaci hirdetők és márkák növekvő kommunikációs befektetéseket valósítottak meg üzletmenetük elősegítésére a tavalyi turbulens gazdasági környezetben, addig a piac egyéb szereplői számottevően csökkentették költéseiket az év második negyedévétől kezdődően.”

Huszics György, a DIMSZ – Adatvezérelt Marketing Szövetség elnöke az adatvezérelt marketing (DM) piacot kommentálta: “A DIMSZ frissített mérési módszertana a 2022-es év vonatkozásában a korábbinál szélesebb spektrumon és nagyobb pontossággal volt képes megmutatni az adatvezérelt piac számait. Az adatvezérelt tortaszelet változását (+4% növekedés) a digitális területek – telemarketing (+11%) és email, adatbázis, CRM (+22%) – hajtották meg. A címzett reklámlevél becsült forgalma az előző évhez hasonlóan megközelítőleg 50 millió küldemény volt, a piac mérete meghaladta a 8,5 milliárd forintot, de a darabszám stagnált, ezért csak az áremelkedések hatására tudott a szegmens növekedni (+3%). A (papíralapú) címzetlen küldemények piacán visszaesést tapasztaltunk (-37%), ami összhangban áll a digitalizáció és az adatvezérelt technológiák folyamatos erősödésével, a kommunikációs csatornák szerepének átrendeződésével.”

2022-ben a marketingkutatási piac mérete 19,2 milliárd forint méretűre rúgott, amely 8%-os emelkedést jelent az előző évhez képest. „A pandémia kiváltotta visszaesést követően óvatos optimizmussal enyhe növekedést vártunk 2022-re. Ez a növekedés azonban nem tudott igazán kibontakozni, és a megnövekedett infláció végképp zárójelbe tette az ágazat bővülésének ígéretét.” – mondta el Kassai Endre, a Piackutatók Magyarországi Szövetségének elnöke a marketingkutatási piac számát részletezve.

Bacher János, az adatgyűjtést koordináló Impetus Research ügyvezetője hozzátette: „Nem volt reális esélye annak, hogy a marketingkutatási költésekben bekövetkező növekedés legalább az infláció szintjét elérje, így reálértékben jelentős árbevétel csökkenéssel szembesült a szakma. Ezt a helyzetet nehezítette a költségoldalon jelentkező nyomás, mely ollóba fogta a kutatócégeket. A fogyasztói piac jelentős átalakuláson megy át, így a megrendelőknek nagy szükségük lenne piaci információkra, de az előzetes várakozások alapján kevés az esélye, hogy 2023-ban reálértéken növekedjenek a költések.”

Sztaniszláv András, az MPRSZ elnöke elmondta: “Az elmúlt év sokat kedvezett a PR piacnak. Globálisan is általában 10% feletti bevételnövekedést jeleznek az ügynökségi mutatók, az erősödés itthon is folytatódott. Az MPRSZ számára megküldött adatok alapján 14%-os piacbővülést számoltuk, ez 16,96 milliárd forint méretű piacot feltételez Magyarországon.

Azt látjuk, hogy egyre több integrált ügynökség is foglalkozik tartalom-alapú megoldásokkal, így fontos, hogy ők is megértsék, milyen egyéb PR eszközök tudják segíteni az ő és ügyfeleik kommunikációját. A klasszikus(nak tartott) PR ügynökségek pedig egyre több feladatot tudnak elvégezni digitális, filmgyártás, de akár HR területen is.

A PR szerepe a koronavírus-válság alatt megerősödött és ez azóta is tart, amely pozitív várakozásokkal tölti el a szakmát.”

Rókusfalvy Gábor, a Magyarországi Rendezvényszervezők és -szolgáltatók Szövetségének alelnöke hangsúlyozta: „A rendezvényszektor erős évet zárt 2022-ben, olyannyira, hogy az árbevétel már meghaladta a pandémia előtti 2019-es számokat, pedig a rendezvényszervezőknek több nehézséggel is számolniuk kellett a tavalyi évben.

A járványügyi intézkedések miatt március 7-ig csak bizonyos szabályok betartásával lehetett rendezvényeket tartani (pl. maszkviselés, védettségi igazolvány megléte) és egyes országokból a Magyarország területére történő beutazás is korlátozva volt. Az orosz-ukrán háború kitörése és hazánk geopolitikai elhelyezkedése is okozott némi visszaesést a hazánkba tervezett nemzetközi rendezvények terén. A fentiek mellett az ősszel begyűrűző energiaár-növekedés is nehezítette a rendezvénypiaci szereplők helyzetét.

Mindezek ellenére a 2022-es évben a korábbihoz képest 20%-os átlag árbevétel növekedés volt tapasztalható a szektorban. Ez a jelentős emelkedés többek között a pandémia utáni robbanásszerű nyitásnak, az őszig tartó gazdasági erősödésnek, a választási év eredményezte nagyobb rendezvénytartási igénynek és az állami rendezvényköltések növekedésének volt köszönhető (pl.: augusztus 20-i rendezvények).”

Baráth Károly, az Ambient Szövetség elnöke hozzátette: „2021-es évben az Ambient piac újra magára talált és a jelentős csökkenés után kétszámjegyű (19,55%) növekedést produkált. 2022-as év elején ez a jelentős növekedés folytatódott és úgy tűnt, reálisan elérhető ebben az évben is a kétszámjegyű növekedés, de Q2-ben és Q3-ban az Ambient piac is jelentősen visszaesett. A teljes évre vetítve a 2022-es évben egy kismértékű növekedést sikerült elérnünk.

2023-ra már ismét dinamikus növekedéssel számolunk. 2022. Q4-re megnyugodott a piac és olyan megrendelők jelentek meg az Ambient szerktorban, melyek eddig nem használták ezeket az eszközöket. Az új hirdetők megjelenése friss lendületet adott, és reményeink szerint 2023-ban teljesen le fogjuk dolgozni a korábbi évek visszaesését.”

 

 

 

További információ:

Magyar Reklámszövetség, MRSZ OOH Szövetség, Ambient Szövetség:

IAB Hungary

Magyar Elektronikus Műsorszolgáltatók Egyesülete (MEME)

Magyar Lapkiadók Egyesülete (MLE)

Helyi Rádiók Országos Egyesülete (HEROE)

  • Ürge Dezső, elnök (dezso@slagerfm.hu)

Cinema City/New Age Advertising

Magyarországi Rendezvényszervezők és -szolgáltatók Szövetsége

  • Vaskó Tünde, főtitkár (06 30 485 2778/ fotitkar@maresz.hu)

DIMSZ – Adatvezérelt Marketing Szövetség

Magyar Public Relations Szövetség

MAKSZ – Magyarországi Kommunikációs Ügynökségek Szövetsége

Marketingkutatás -Impetus Research

 

[1] Az idén már 23. éve kiadott piaci számokkal az MRSZ és társszövetségeinek célja, hogy minden évben feltérképezze, meghatározza a piac méretét, hosszútávon összehasonlítható és ilyen módon elemezhető adatokat szolgáltasson.

[2] Az MRSZ Médiatorta célja, hogy pontosabban felmérje a hirdetők befektetéseit a médiában történő közzétételi költségek terén.

[3] A Reklámszövetség a kommunikációs tortával egy olyan teljeskörű piaci adatot kíván publikálni, amely tükrözi a hirdetők teljes külső marketingkommunikációs befektetéseinek méretét, változását.

[4] Tartalmazza: kreatív- és médiaügynökségi szolgáltatások, esemény, adatvezérelt (DM), marketingkutatás, PR, ambient szektorokat / Nem tartalmazza a média tortát és a gyártási költségeket.

[5] A Barométer felmérés részeként 2022. december és 2023. január között kérdeztünk rá az iparági szereplők körében a kata adónem kivezetésének következményeire.

[6] A Miniszterelnökség– amely az elmúlt években az egyik legnagyobb hirdetővé lépett elő a reklámpiacon –, április és június között alig hetedét költötte a 2021-ben ebben az időszakban ilyenkor elköltött pénzeknek. A Szerencsejáték Zrt.-t is láthatóan a 2021-es költések kétharmadára fogta vissza a hirdetésekre elköltött pénzeket. A Magyar Turisztikai Ügynökség (MTÜ) pedig kevesebb mint a negyedére vágta vissza a hirdetési pénzt.

[7] Megszűntették a FourFourTwo nevű focis magazin magyar kiadását, majd a City7 nevű ingyenes hetilapot is. Júniusban a Figyelő és a Világgazdaság nyomtatott kiadását is kivezették, összevontáka Ripostot és a Borsot. Megszűnt a nyomtatott Magyar Hírlap, a Pesti TV és a 168 Órát is felfüggesztették.

[8] A Barométer felméréssorozat részeként 2022. december és 2023. január között kérdeztünk rá a piaci várakozásokra a médiaköltések alakulása terén. A Magyar Reklámszövetség és a Scores Group kutatóintézet felméréssorozatának célja, hogy feltérképezze a kommunikációs iparág mindenkori aktuális helyzetét és jövőbeli kilátásait az MRSZ tagjai és társszövetségei tagjainak vezetői, mint az iparág meghatározó szereplői körében. 820 cégvezető vett részt a kutatásban (98 fő válaszolt minden kérdésre). Minden médiatípus képviseltette magát: a hirdetők, médiatulajdonosok, ügynökségek és a szolgáltatói szektor képviselői is. A legkülönbözőbb méretű, többnyire magyar tulajdonú cégek kerültek a mintába.

 

[9] Az MNB 2023. évi inflációs prognózisának (15-19,5%) középértékével számolva.

[10] kreatív- és médiaügynökségi szolgáltatások, esemény, adatvezérelt marketing (DM), marketingkutatás, PR, ambient szektorok

[11] A kommunikációs torta a net-net költéseket tartalmazza átfedések nélkül. Magába foglalja a médiatortát; az adatvezérelt marketinget (direktmarketing), az ambientet; a kreatív- és médiaügynökségi szolgáltatásokat (beleértve az ügynökségeken átfutó gyártásokat), az eseményeket, az ügyfelek által finanszírozott marketing kutatásokat, a PR-t, valamint a médiatulajdonosoknál jelentkező, hirdetők felé továbbhárított gyártási költségeket.

[12] kreatív- és médiaügynökségi szolgáltatások, esemény, adatvezérelt marketing (DM), marketingkutatás, public relations (PR), ambient

[13] Az adatvezérelt marketing szám mögötti módszertani változás lényege: (1) A címzetlen reklámküldemények setében a mérés  bevétel helyett példányszám alapján történik a piac nagyobb szeletére rálátva. (2) A digitális csatornánál bővült a költésbe bevontak köre: azoknak a technológiai szolgáltatóknak a bevételeit is tartalmazza, akiknek a fő tevékenységük az email marketing és a telemarketing folyamatok technológiai támogatása.

A múzeumi kommunikáció folyamat, amely a látogatóval közösen hozza létre a jelentést

Beszámoló a Néprajzi Múzeum Kommunikációs Főosztályán tett látogatásról

A nemzetközi jelenlétre angol nyelvű Twitter profillal erősít rá, hazai közönségét tematikus blogokon és közösségi média csoportokon keresztül is bővíti. Minden projektben arra törekszik, hogy közérthetővé tegye, mivel foglalkozik az etnográfia, és dinamikus, a kortárs világ problémáira fogékony tudományágként tegye azt érdekessé. Így teremt kapcsolatot közönségével és stakeholdereivel a Néprajzi Múzeum, követve a kommunikációs osztályán kidolgozott, nagyon tudatosan alakított stratégiát. A kulturális PR tagozat legutóbbi találkozóján Berényi Marianna, a Kommunikációs Főosztály vezetője, és munkatársa, Hering Orsolya mutatták be tevékenységüket a szakmai érdeklődőknek. Az előadáson elhangzottakat foglaljuk össze az alábbiakban során.

A tagozat látogatása a Múzeumban (fotó: Balogh Máté)

Kutatás, tervezés, trendfigyelés – és menedzsment pozíció

Talán ezzel a négy szóval lehet legrövidebben leírni a Néprajzi Múzeumban zajló kommunikációs munkát. A néprajztudomány és a múzeumi szakma helyzetének, valamint a közönség igényeinek folyamatos monitorozásával, az erre alapuló tervezéssel, és a legújabb kommunikációs eszközökkel éri el a Múzeum, hogy ne csak megtartsa, hanem gyarapítsa is látogatóinak számát. Az eredményekhez az is hozzátesz, hogy a kommunikáció megbecsült helyet foglal el, menedzsmentfunkcióként működik.

Berényi Marianna előadásának részlete

Kutatás – folyamatos reflexió az etnográfia és a múzeumok helyzetére

A Múzeum számára komoly kihívást jelent az etnográfia (néprajztudomány) világszerte tapasztalható egzisztenciális válsága. Ráadásul a közönség egyre kevésbé tud erről a tudományterületről, hiszen az nem része az alapoktatásnak. A másik meghatározó keret a múzeumok megváltozott helyzete: működésmódjuk, közönséghez való viszonyuk jelentősen átalakult az elmúlt évtizedekben, és ez a kommunikáció szerepét és feladatait is módosította. A múzeumi kommunikáció már nem közvetítő tevékenység, hanem folyamat, amelynek során az információ és a jelentés létrejön – egész pontosan közösen hozza létre a látogató és a múzeum. A történetmesélés, az értelmezési szabadság, a személyes kérdésfelvetés támogatása vált hangsúlyossá, mert a nézők minden kommunikációs helyzetben azt a jelentést keresik, amely megfelel a személyes érdeklődésüknek, kérdésfelvetéseiknek.

A Múzeum kommunikációs munkatársai maguk is mérik és naprakészen követik ezeket a folyamatokat, erre alapozva hozzák meg döntéseiket.

Tervezés

A Múzeum kommunikációs eredményeiben nagy szerepe van a gondos tervezésnek, hosszú távú stratégiának.  A cél az, hogy a Múzeum minden megnyilvánulásában – a kiállítási koncepciótól az Instagram posztig – megvalósítsa és tükrözze a küldetési nyilatkozatban megfogalmazottakat. Az intézmény nyitott kulturális térként definiálja magát, amely a tudást reflexív gondolkodásra késztető élmények és tapasztalatok formájában adja át, és „ahol összeér a múlt a mával, a tudomány a tanítással, ahol kultúrák és generációk találkoznak és beszélnek egymással” (részlet a küldetésnyilatkozatból). A korszerű tudásátadás és párbeszéd tere ez, ezt támogatja minden kommunikációs aktivitás is.

Berényi Marianna előadásának részlete

Trendfigyelés

A kommunikációs munkatársak folyamatosan figyelik a látogatók igényeit és információszerzési szokásait, hogy olyan formában közvetítsék a Múzeumban felhalmozott tudást, amely a nézőket megállítja, odafigyelésre készteti és bevonja. Közönségüket sok szempont alapján, sokrétűen szegmentálják, és arra törekszenek, hogy minden szegmenshez máshogyan szóljanak. (Erre példák a virtuális térből a tematikus appok, blogok, csoportok: a díjnyertes motívumalkotó alkalmazás, amelyben 1001, a gyűjtemény tárgyairól származó motívumból alkothatjuk meg saját motívumainkat; az Etnofotó – A Néprajzi Múzeum fotó- és filmblogja, vagy a NEM A TIGRIS elnevezésű Facebook csoport).

A digitális megoldásokhoz és csatornákhoz kísérletezően nyúlnak, és külön hangsúlyt helyeznek arra, hogy a posztok a platformnak megfelelő formában célzottan annak közönségéhez szóljanak (ilyen a Múzeum a Twitteren, a Facebookon és az Instagramon). A TikTokon például azért nincsenek jelen, mert egyelőre nincs olyan munkatárs, aki szakértője lenne a felületnek.

Múzeum Instagram oldalának részlete (instagram.com/museumofethnography/)

Menedzsmentfunkció és jól felépített belső kommunikáció

A kihívásokhoz jól alkalmazkodó és a trendekre figyelő működés azért is valósulhat meg, mert a Néprajzi Múzeumban a kommunikáció menedzsmentfunkció. A főosztály közvetlenül a főigazgatóság alá tartozik, a döntésekben a munkatársak szakmai véleménye az elsődlegesen mérvadó. Ez nemcsak az innovációt és a stratégia következetes megvalósítását segíti elő, hanem azt is, hogy az intézmény minden munkatársa megismerje és elismerje a kommunikációs munka jelentőségét. Ennek eredményei már látszanak: a kollégák ma már tudják és elfogadják, hogy a kommunikáció nem a programok utolsó, csupán kiegészítő fázisát jelenti, hanem a tervezés kezdetétől szerves része a projekteknek. Nem hozzáteszik, hanem beleszövik a folyamatokba. A kommunikációs munkatársak állandó interakcióban vannak a Múzeum többi osztályával, és arra törekszenek, hogy a kollégák ismerjék és átlássák a tevékenységüket. Megmutatják, hogy a kommunikáció mindenkinek a munkáját támogatja, sőt, a legtöbb esetben kifejezetten ez ad értelmet a sok befektetett energiának, hiszen segít elérni a célt: széles közönséghez eljuttatni az erőfeszítések eredményeit.


A kulturális PR tagozat olyan műhely, amely a kommunikáció szerepét és gyakorlatát vizsgálja a kultúra területén. Szervezetek, projektek kampányait és stratégiáit, napi működését, és az ezeket megtervező és megvalósító kommunikációs munkatársakat mutatja be személyes betekintéssel és beszélgetésekkel. Találkozói nyitottak az MPRSZ minden tagja számára.

Szőke Katalin

Kutatás: lassan lépeget a nemi egyenlőség felé a PR-ipar

A női PR-szakemberek több mint fele tapasztalt már munkahelyi diszkriminációt, derült ki a Global Women in PR (GWPR), az ICCO (International Communications Consultancy Organisation) ágazati csoportjának negyedik éves jelentéséből. A közel 500 tapasztalt női PR-szakember válaszait elemző beszámolóval az a GWPR célja, hogy felmérje a nők helyzetét a PR-iparban, és segítsen megérteni az őket érintő problémákat.

A jelentés része a GWPR ötéves tervének, amely a PR-ipar nemek közötti egyenlőséggel kapcsolatos előrehaladásának mérésére irányul. Annak ellenére, hogy a globális PR-ipar dolgozóinak kétharmada nő, az igazgatótanácsokban továbbra is a férfiak dominálnak.

A jelentésben kiemelik, hogy a Covid-19 világjárvány jelentős változásokat hozott a PR-szakmában dolgozó nők munkarendjében: 92%-uk rugalmasan, 81%-uk távmunkában dolgozik. Mindez remek lehetőséget teremtett a nők számára, a megkérdezettek 71%-a szerint ez lehetővé teszi, hogy egyensúlyt teremtsenek a karrierépítés és nevelési, gondozási feladataik között. Az elemzők szerint a rugalmas munkavégzés hosszabb távon is megmaradhat, a válaszadó szakemberek 92%-a arra számít, hogy a jövőben is rugalmasan fog dolgozni. A munkáltatók hozzáállása is pozitív irányba változott, kétharmaduk pozitív gyakorlatnak tekinti a flexibilis munkavégzést.

A jelentésből az is kiderült, hogy a nemek közötti egyenlőség az /igazgatóságokban továbbra sem valósul meg, az igazgatótanácsi székek többségét férfiak foglalják el. Ezt megerősíti, hogy a nők 50%-a úgy véli, hogy akinek gyermeke van, azt hátrányos megkülönböztetés éri a karrierépítés terén. A legtöbb női szakember nemi- (27%) és életkor-alapú diszkriminációról számolt be (23%). A jelentésben leírták, hogy a sokszínűségi és befogadási szabályozás terén még sok a tennivaló, mivel a vállalatoknak csak egyharmada fogalmaz meg életkori esélyegyenlőségi célokat a politikáiban.

Tízből csaknem nyolc nő úgy véli, hogy a nők jelenléte az igazgatótanácsban segítheti a munkamódszerek és kreativitás javítását. Jó hír, hogy a válaszadók 60%-a szerint már történt előrelépés a nők vezetői pozícióba kerülését akadályozó tényezők elhárítása terén.

Ludvig Orsolya, az MPRSZ elnökségi tagja, a Mathias Corvinus Collegium Kommunikációs Műhelyének vezetője elmondta: „Úgy vélem, szakmai, illetve karrier szempontból is kiemelkedő jelentőségű a személyes példamutatás . Nőként lehetőségünk van megmutatni, hogyan lehet empátiával, nyitottsággal, felelősen fordulni célcsoportok felé. Jómagam háromgyerekes anyaként irányítottam multinacionális nagyvállalatok vállalati kommunikációs tevékenységét, jelenleg pedig a jövő generációival foglalkozom oktatóként. Igyekszem transzparensen megmutatni, hogy egyrészt nem vagyok UFO, és nem nehézségektől mentes az ilyen “éjjelnappali multitasking”, másrészt viszont azt is, hogy egyáltalán nem lehetetlen, van mód megélni a szakmai és a családi szerepemet is.”

Panulin Ildikó, az MPRSZ elnökségi tagja, a Szerencsejáték Zrt. vállalati kommunikációs főosztályvezetője elmondta: “Eddigi munkáim során számos élethelyzettel találkoztam, rádiósként, majd kommunikációs szakemberként többféle tudást és tapasztalatot összegyűjtöttem, amelyek mind-mind hozzátettek az egyéni fejlődésemhez, ezáltal az életemhez és a munkámhoz egyaránt. Én osztom azok véleményét, akik szerint a nő és a férfi közötti különbséget inkább kulturális gyökereink , mintsem a biológiai különbségeink határozzák meg. Ma már a fiataloknál a nemek közötti különbség az életcélokat és a szakmai karriert illetően kevésbé éles, mint 50 évvel ezelőtt megszokott volt, elég, ha a férfiak családban betöltött szerepének változására gondolunk, vagy az egyre sokasodó női vezetőkre. Ez a folyamat vezethet ahhoz, hogy egyre inkább a tudás számítson, és nem az egyéb tényezők, mint a nem, a kor vagy a származás.”

A GWPR az ICCO egyik legfontosabb tagszervezete, amely országos networking csoportokat tömörít. Ügynökségeket, csapatokat, szabadúszókat foglal magában világszerte. A szervezet elkötelezett a nemek közötti egyenlőség előmozdítása, valamint annak biztosítása mellett, hogy a nők megkapják a PR-iparban való érvényesüléshez a szükséges támogatást, erőforrásokat és lehetőségeket.

 

Elindult a nevezés a 2023-as PREXA versenyre

A díj mostantól még többet ér az APEX PR-rangsorban

 A Magyar PR Szövetség idén is meghirdeti a PR Excellence Hungary Award (PREXA) versenyt. A díjra 2022-ben, Magyarországon megvalósított PR-tevékenységekkel lehet jelentkezni. A pályázat lehetőséget biztosít az iparág szakemberei számára, hogy bemutassák legjobb megoldásaikat, melyeket a zsűri szakmai szempontok alapján értékel majd. Az MPRSZ célja, hogy példát mutasson a kommunikációs iparágnak, díjazva a kiemelkedő hírnevet, bizalmat és hitelességet építő projekteket. Az idei győztesek még nagyobb eséllyel indulhatnak a Kreatív által minden évben kiosztott APEX-helyezésekért, mivel a PREXA-díjak súlya 3,5-re emelkedett.

A versenyre 2023-ban is 13 iparágban és 14 kategóriában lehet nevezni. A kampányokon túl a zsűri kiosztja az Év Kiváló PR-szakembere Díjat és a 35 év alatti legkiemelkedőbb szakembernek járó Utánpótlás Díjat is. E két díj esetében az előzsűri által összeállított listából a főzsűri választja ki a díjazottakat. Az MPRSZ az Év Ügynökségét is kihirdeti.

Sztaniszláv András, a Magyar PR Szövetség elnöke elmondta: “az MPRSZ folyamatosan fejleszti a díjait, mivel fontos számunkra, hogy bemutathassuk a kiemelkedő megoldásokat és teret adjunk a legjobb szakembereknek. Ezzel a díjjal a szakma megítélésének javítása és a jó példák kiemelése a célunk. Emiatt a shortlist-es pályamunkákat idén is nyilvánosan fogják prezentálni a nevezők. A PREXA egyik különlegessége a nemzetközi zsűri, ami egyben előszobája a külföldi megmérettetésnek.”

APEX-helyezés múlhat a díjon

A Kreatív Magazin által minden évben kiadott PR Toplista összeállításakor immár nagyobb súlyt kap egy PREXA-helyezés, a magyar díjazott kampányok súlya 3,5 lett az eddigi 3 helyett, a nemzetközi díjaké pedig 4, ami azonos a Kreatív Prizma súlyával. Egy bronz minősítés 8,75, egy ezüst 17,5, egy arany 28, egy fődíj pedig 42 pontot ér. Emellett a shortlist-re kerülő magyar kampányok 3 pontot érnek. Sztaniszláv András szerint ez a felminősítés jól mutatja, hogy az MPRSZ díjai egyre nagyobb létjogosultsággal rendelkeznek és mérvadónak számítanak az egész kommunikációs ipar számára.

További információ a pontszámokról és a díjak súlyáról itt található: LINK

Érdemes minél előbb beadni a pályázatokat

A kampányok nevezése március 1-én nyílik meg és 2023. április 25-én zárul. A 2023. március 21-ig beérkezett pályázatokra early bird nevezési díj vonatkozik, míg március 21-től április 19-ig a normál nevezési díj érvényes. A végső, late entry határidő április 25-e.

A beérkezett munkákból idén egy szakmai előzsűri állít fel shortlist-et, melyet május 10-én jelent be az MPRSZ. Ezt követi majd a beválogatott pályamunkák élő, nyilvános prezentációja május 17-én, melyet a főzsűri fog értékelni. Az eredményhirdetés dátuma június 8. Az angol nyelvű pályázatokat nemzetközi zsűri bírálja majd el.

Nagy sikere volt az MI-ről szóló kerekasztal-beszélgetésnek 

Szövetségünk Drinks&Links zártkörű networking rendezvénysorozatának első alkalmán megtöltötték a termet a szakemberek. A kommunikációs szakmában dolgozóknak szóló esemény a Mad Dog Coffee-ban zajlott, itt találkoztak a szektor szereplői, hogy a mesterséges intelligencia PR-re gyakorolt hatásáról beszélgessenek. A jelenlévők közül szinte már mindenki kipróbálta az OpenAI szöveggeneráló nyelvi modelljét, amely az elmúlt hónapokban az ágazatot érintő beszélgetések fő témájává vált. 

Az MPRSZ elnöke, Sztaniszláv András MI által generált köszöntő beszéde után interaktív kerekasztal-beszélgetés vette kezdetét. Ennek során Szatmári Péter, a FleishmanHillard Café account igazgatjóa, Dojcsák Dániel, a ShiwaForce marketingkommunikációs igazgatója és Tóth István, a Talk-A-Bot kommunikációs igazgatója vitatta meg a piacra betörő technológia lehetséges hatásait. A szakértők összességében egyetértettek abban, hogy bár a mesterséges intelligencia új kihívásokat jelenthet, új lehetőségeket is kínál a kommunikációs iparág számára. Egyes feladatok kiszervezésével a szolgáltatások minősége ugyanis javulhat, mivel a dolgozóknak több ideje marad majd az értékteremtő munkára.  

A résztvevők kézfeltartásos szavazása alapján a PR-szakemberek túlnyomó többsége lehetőségként, mintsem iparágunkat fenyegető tényezőként tekint az MI-re. A személyes kapcsolatok továbbra is fontosak maradnak a PR-ben, a munkatapasztalat pedig felértékelődik. Az új technológia betörése által gyengültek a piacralépés korlátjai, de tapasztalatot és kapcsolatokat nem tud bárki kiépíteni, csak hosszú évek munkája árán.  

 

Az MPRSZ elnöke, Sztaniszláv András elmondta: „az ilyen rendezvényeknek kiemelt szerepe van az iparágban, hiszen lehetőséget biztosítanak arra, hogy megosszuk egymással a legújabb trendeket és tapasztalatokat, és hogy megvitassuk az aktuális kihívásokat, lehetőségeket.”

A Drinks&Links rendezvénysorozat nem csak szakmai szempontból fontos, hiszen az előadások után a szakemberek kötetlenül tudnak beszélgetni, egymással találkozni. 

Az MPRSZ minden hónap utolsó csütörtökén rendez Drinks&Links eseményt, a következő esemény március 30-án lesz. Részletek hamarosan!

Fotók: Németh László

 

Magyarország első akkreditált PR-ügynöksége a Ferling

A Ferling kapta meg elsőként hazánkban az ICCO tanúsítványát

Magyarországon a Ferling kapta meg elsőként az ICCO (International Communications Consultancy Organisation) akkreditációját. A világszerte használt, nemzetközi kritériumok alapján kialakított tanúsítvány az ügynökségek magas szintű szolgáltatásnyújtás és minőség melletti elkötelezettségének elsőszámú szakmai elismerése. Az akkreditáció a Magyar Public Relations Szövetség (MPRSZ) közreműködésével vált elérhetővé hazánkban, amelynek célja a nemzetközi szabványokat és legjobb gyakorlatokat követő ügynökségek tanúsítása és kiemelése. A folyamatot nemzetközi ügynökségvezetők, agency expert auditorok végezhetik az ICCO Nemzetközi Akkreditációs Kritériumai (CMS) alapján, az MPRSZ-szel szorosan együttműködve.

A CMS az ISO és az “Investors in People” rendszer elemeit egyesíti egyéb releváns kritériumokkal. A CMS a PR- és kommunikációs ügynökségek egyetlen világszerte elismert tanúsítványa, amely bizonyítja, hogy az ügynökség szakszerűen és megfelelő irányelvek mentén működik. A folyamat során többek között olyan meghatározó elemeket vizsgálnak a szakértők, mint az etikus működés, a szolgáltatásfejlesztés és a humánmenedzsment funkciók.

„Ez az akkreditáció szervesen illeszkedik abba a stratégiai programba, amelynek eredményeként a FERLING néhány éven belül egy munkavállalói és vezetői részesedést is kínáló részvénytársasággá alakul majd át. Célunk a tulajdonosok személyes közreműködése nélkül is fenntartható, magas szintű, transzparens vállalati működés. Olyan ügynökségi gyakorlat, amely folyamatos szakmai előrelépést, stabilitást, jövedelmezőséget és ezzel együtt növekvő cégértéket tud biztosítani” – mondta Ferling József, a cég alapító tulajdonosa.

(Patrik Schober, Ferling József, Sztaniszláv András)

Sztaniszláv András, az MPRSZ elnöke elmondta: „úgy gondoljuk, hogy a tanúsítvány megszerzése mind szakmai, mind üzleti szempontból is megtérül iparágunk szereplőinek. Ez az akkreditáció egyfajta minőségmenedzsment; a nemzetközi szabvánnyal biztosítható, hogy az ezt megszerző ügynökségek azonos standerdek mellett működnek. Reméljük, hogy a tanúsítványt előbb-utóbb a vállalati beszerzők is elismerik. Ehhez többek között azzal kívánunk hozzájárulni, hogy az akkreditáció a PREXA-versenyen is többletpontokat jelent majd.” 

Az akkreditált ügynökségek rendelkeznek egy hivatalos elismeréssel, mely szerint a vállalat nemzetközileg meghatározott kritériumoknak megfelelően működik. A Ferling akkreditációja pozitív fejlemény a magyarországi PR-ipar számára, és követendő mércét állít a többi ügynökség elé. „A szakértők az ügynökségek folyamatait külső szemszögből, függetlenül vizsgálják. Az akkreditáció célja a jó gyakorlatok elterjesztése és a fejlesztési lehetőségek beazonosítása, így az ellenőrzés mellett egyfajta tanácsadói funkció betöltése is” – tette hozzá Sztaniszláv András.

Az akkreditációs igény benyújtásáról és a folyamatról további információ itt érhető el: https://www.mprsz.hu/akkreditacio/

 

Könyvajánló: KOMMUNIKÁCIÓ-ETIKA-JOG

Megjelent Buday-Sántha Andrea, főiskolai docens, az MPRSZ tiszteletbeli tagjának legújabb könyve KOMMUNIKACIO-ETIKA-JOG: A kommunikáció etikai és jogi alapjai címmel a B. SWAN Partners Kiadó gondozásában.

A kötet célja, hogy bemutassa a kommunikáció, a kommunikációs etika és kommunikációs jog alapfogalmait, jellemzőit, alkotóelemeit és összefüggéseit, valamint főbb irányait és kihívásait.

A könyv segítséget nyújthat, egyfajta iránytűként szolgálhat a mindennapokban felmerülő  kommunikációs, etikai és jogi kérdésekben egyaránt.

A 2023. február 08-én megrendezett könyvbemutatón Dr. Rácz Gábor és Sárosi Péter, a könyv lektorai “korszakalkotó jelentőségű”, “időtálló” műnek értékelték, és ajánlják kommunikációs, pr szakembereknek, valamint a téma iránt érdeklődőknek.

Az MPRSZ tagok 15%-os kedvezménnyel vásárolhatják meg a könyvet.

A kedvezményes ár: 5.950,-Ft.

Megrendelem