Hogyan csábítsuk az irodánkba a legjobb munkavállalókat? – interjú Kádár Balázzsal

303

Az Iroda.hu kérdezte az MPRSZ Employer Branding tagozatának vezetőjét arról, hogyan csábíthatók be a legjobb munkavállalók az irodákba.

A cikk eredeti verziója itt olvasható.

  Sokan emlékezhetnek még a régi időkre, amikor a nagyobb cégek óvodákat, vállalati üdülőket működtettek, amelyek most is meglehetősen versenyképes juttatásnak számítanának. Az utóbbi néhány évben Magyarországon is előtérbe kerültek azok a plusz szolgáltatások, amelyekkel a kvalifikált munkaerőt várják a cégek. Az ok egyértelmű: megtartani a legjobbakat, hiszen a verseny fokozódik, a tehetségek száma pedig nem korlátlan, különösen egyes slágerfoglalkozásokban. Kádár Balázzsal, a Bindermann executive partnerével, a Magyar Public Relations Szövetség Employer Branding Tagozatának alapítójával és vezetőjével beszélgettünk az employer branding és a béren kívüli juttatások szerepéről, kapcsolatáról.

– Az utóbbi években hazánkban is erősödő tendencia, hogy egyes ágazatokban a cégek plusz szolgáltatásokkal, well-being csomagokkal próbálják meg a legjobbakat magukhoz vonzani, amely valójában az employer branding részeként értelmezhető. Ennek egyik leglátványosabb fejleménye, hogy a Nokia új fejlesztő központjában, a Skypark irodaházban a Corvin Sétányon óvodát adtak át a dolgozók gyermekei számára. Milyen hatást gyakorol ezzel a munkaadó az alkalmazottra?

– A munkahelyi feladatok és a családi élet összeegyeztetése egyre jelentősebb prioritást élvez a gyerekvállalást fontolgató, illetve a fiatalabb, családos munkavállalók körében. Ahol sikerül az egyensúlyt megteremteni, ott a munkavállalók kiegyensúlyozottabbak, amely a termelékenységre és a munkahelyi légkörre is rányomja jótékony bélyegét. Nagy segítség a kisgyerekes munkavállalóknak, hogyha egy vállalat úgy dönt: saját óvodát, napközit üzemeltet, hiszen ezzel nagyban megkönnyíti a „reggeli és délutáni családi logisztikát” és a szülő esetlegesen napközben is rá tud nézni a gyerekére. Fontos azt is megjegyezni, hogy 2017-től bővült a béren kívüli cafeteria juttatások köre, így a munkáltatók adómentesen támogathatják a munkavállalók gyermekeinek óvodai költségeit. Az új cafeteria elem a saját céges óvodák terjedését is segíti. A munkahelyi óvodák létesítése reneszánszát éli, azonban ezt a kiváltságot még mindig inkább a nagyobb vállalatok engedhetik meg maguknak.

– Közhelyszámba megy, hogy a munkáltatók versenyeznek a tehetséges, kvalifikált munkaerőért. Meddig mehetnek még el, hogy elcsábítsák a tehetségeket? Miféle trendek érvényesülnek a béren kívüli juttatások területén?

– Az érme egyik oldala a bevonzás, de egyre nagyobb hangsúlyt kap a megtartás és elkötelezés témaköre is. A bevonzás esetén különösen fontos jelentősége van annak, hogy a kiajánlott jövedelem az adott iparágban abszolút versenyképes legyen, továbbá lényeges szempontok még az izgalmas, kihívást jelentő feladatok, a nemzetközi karrierlehetőség, illetve a különböző modern, rugalmas munkavégzési formák a szellemi munkakörökben. Nagy szerepe van a munkahelyi közösségnek is, hiszen nagyon nem mindegy, hogy milyen a hangulat a cégnél – ez pedig a közösségi média révén hamar kideríthető.

A megtartás vonatkozásában néhány juttatási elemet emelnék ki a teljesség igénye nélkül, melyeket tanácsadói tapasztalataink szerint a vállalatok előszeretettel használnak és jótékonyan hatnak – az emberséges, tisztességes és korrekt bánásmód mellett – a dolgozói elkötelezettségre: cafeteria, munkába járási támogatás, különböző műszakpótlékok, bónuszok, iskolakezdési támogatás, ingyenes sportolási lehetőség, életbiztosítás, szociális támogatás, munkabérelőleg, egészségügyi szűrőprogramok, munkáltatói kölcsön, munkavállalói részvényprogramok, munkavállalói vásárlási kedvezmények, kedvezményes üdülés, céges autó egy bizonyos szint felett, ingyenes nyelvórák stb.

– Mindemellett a tapasztalatok szerint az iroda szerepe is előtérbe került.

– Így van. Ne menjünk el a munkahelyi környezet kialakítása mellett sem, hiszen nem mindegy, hogy a munkavállaló hol, milyen környezetben tölti el a munkaidejét. Azt tapasztaljuk, hogy az irodák egyre igényesebbek, a cégek egyre többet költenek a megfelelő kialakításra és a tudatformálásban jelentős szerepe van Az Év Iroda versenynek is. A technológiai szektorban (IT, telefónia) hatalmas a verseny e tekintetben is, és ez szerencsére terjed más iparágakban is. Valamint természetesen a technikai eszközök (pl. mobiltelefon, laptop) és az irodai szék állapota sem elhanyagolható.

– Melyek most a legáltalánosabb módszerek a munkaerő bevonzására és megtartására különböző juttatásokkal, és esetleg milyen extrém módszereket tudunk említeni?

– Egyre több helyen találkozunk menza támogatással, ingyen kávéval, teával, ásványvízzel, különböző speciális étkezési programokkal (bajor napok, wellness napok, vega napok stb.), illetve sok helyen adnak a dolgozóknak ingyenesen gyümölcsöt. Van, ahol munkahelyi jógát biztosítanak a munkatársaknak és a masszázs sem ritka munkaidőben. Van olyan ügyfelünk, akik sportnapot szerveznek, és olyan is akad, ahol külön túra- és futóközösség alakult, akik belső zárt Facebook-csoporton keresztül szervezik magukat és programjaikat. Különlegesnek számít például a céges síelés vagy akár egzotikus utak a sales csapat legjobbjai számára. De említhetjük még a tematikus családi céges rendezvényeket is (pl. mikulás, borkóstoló, farsang, halloween party, nyári vitorlázás).

Az már más kérdés, hogy a HR mennyire tudja a sok juttatást a dolgozók elé tárni és nyilvánvalóvá tenni, hogy ezek nem magától értetődő dolgok. Ehhez van szükség a megfelelő employer brandingre. Fontos azonban azt is kiemelni, hogy a béren kívüli juttatások vonzó rendszere nem egyenlő a munkáltatói márkaépítéssel, ugyan egy fontos szelete annak, azonban az employer branding összességében jóval több területre terjed ki, komplexebb és szerteágazóbb.

MEGOSZTÁS