Milyen módszerekkel és kommunikációval lehet felülkerekedni a válságon?

Már március első felében világossá vált, hogy a koronavírus járvány hosszú távon is hatással lesz a világgazdaságra. Sokkal kevesebbet lehet tudni azonban arról, hogy milyen lesz pontosan ez a hatás és hogyan érdemes egyáltalán kezelni? Négy ismert, hazai válságkommunikációs szakembert kérdeztünk meg arról, hogyan teljesítünk eddig, „fekete hattyúnak” számít-e a jelenlegi válság, milyen elméleti és gyakorlati tanácsaik vannak és hogyan lehet nyertesként kikerülni a krízisből.

A válságkommunikáció vagy kríziskommunikáció egyre nagyobb elismerést vív ki magának a kommunikációs szakmán belül, hiszen a globalizált, felgyorsult világunk egyre gyorsabb és egyre szélesebb körű reakciót követel meg a menedzsmenttől, ami több hibalehetőséget rejt magában. Nem számít persze minden egyes hiba válságnak.

Horváth Győző definíciója (Válságmenedzselés a gyakorlatban, 2003.) szerint a válság egy olyan eseményláncolat, amely jelentősen és általában negatív módon befolyásolja a cég további tevékenységét, piaci lehetőségeit, profitkilátásait. A hangsúly itt az „általában” szón van, hiszen ahogyan Szeles Péter és Nyárády Gáborné (Public Relations, 2004.) is megjegyzi, a válságot jellemző súlyos zavar kimenetele egyaránt lehet jó és rossz is.

Válságkommunikációs alapvetés, hogy a kríziskezelés akkor lesz hatékony, ha a vezetők idejében – még nyugalmi helyzetben – felkészülnek rá. Peter Frans Anthonissen népszerű válságkommunikációs könyvében (Kríziskommunikáció, 2009.) megfogalmazza, hogy a válságokra való felkészülést nehezíti, hogy nincsen rájuk általános recept, bármikor bárhol bekövetkezhetnek.

A nemzetközi szakmai párbeszédben a válságnak éppen a kiszámíthatatlan mivoltával kapcsolatosan többen is idézik Nassim Taleb Fekete Hattyú (2010.) című könyvét. A fekete hattyú a könyv alapján olyan rendkívül valószínűtlen események jelképe, melyek előre nem láthatóak, tömeghatást váltanak ki, és csak utólag magyarázhatók kevésbé esetlegesnek, megjósolhatónak. Ilyen események voltak a múltban a GoogleFacebookApple és más vállalatok sikerei vagy 2001. szeptember 11. is. A Wall Street Journal, a Forbes és más online magazinok (pl. ittitt és itt) véleménye eltér arról, hogy a pénzügyi szakember elmélete ráhúzható-e a koronavírus által kiváltott helyzetre, de ez a diverzitás csak alátámasztja, hogy mindenképpen érdemes elgondolkodni a kérdésen. A fekete hattyúkhoz köthető legfontosabb jelenség az, hogy még a létezésük eshetőségére sem gondolunk, ez pedig kizárja, hogy felkészülten várjuk a megjelenésüket.

A kialakult válság lehetséges értelmezéseiről és annak megfelelő kommunikálásáról Vas Dórával (kríziskommunikációs szaktanácsadó, MatrixPR Kft.), Bőhm Kornéllal (kríziskommunikációs tanácsadó, az Impact Works partnere), Perlaky-Papp Józseffel (a Budapesti Metropolitan Egyetem docense, nyilvánosság- és krízis stratéga) és Dr. Pintér Dániel Gergővel (PR-stratéga és krízismenedzsment szakértő, a Solutions Communications Account Directora, a Media 2.0 alapítója, az MPRSZ Kríziskommunikációs tagozatának elnöke, a Metropolitan Egyetem oktatója) beszélgettünk.

A cikk a Médiapiac.com oldalon jelent meg.

Teljes cikk

Online ülést tartott az etikai bizottság 

Az MPRSZ Etikai Bizottsága 2020.03.23-án online ülést tartott. Az ülés meghívott vendégeként Dr. Buday-Sántha Andrea válaszolt a bizottság kérdéseire. Az etikai kódex teljes körű áttekintése mellett annak fejlesztési irányairól is egyeztetett az ötfős testület. 

A januári, az éves munkatervet megalkotó ülést követően másodszor ülésezett 2020-ban az MPRSZ etikai bizottsága. A cél az etikai kódex minél teljesebb körű jogi és szakmai értelmezése mellett a fejlesztési irányok meghatározása volt. Ebben a bizottságot Dr. Buday-Sántha Andrea jogász-közgazdász segítette. A Buday-Sántha Ügyvédi iroda irodavezető jogásza az MPRSZ Jogi és Etikai Bizottságának (JEB) háromszor újraválasztott elnökeként évtizedes tapasztalatot gyűjtött etikai ügyek megítélésében. A koronavírus terjedése miatt elrendelt veszélyhelyzethez alkalmazkodva az ülést videókonferencián keresztül tartotta meg a bizottság. A szervező és a technikai háttér biztosítója R. Nagy András volt.

Az ülésen az etikai bizottság teljes létszámban (Dr. Lakatos-Báldy Zsuzsanna a BGE docense,  R.Nagy András, a Próbakő Kft. ügyvezető igazgatója, Szőke Katalin kommunikációs tanácsadó, Varga Zita Hella, a Salt Kft. PR vezetője és Vas Dóra, a MatrixPR Kft. kríziskommunikációs szaktanácsadója) vett részt.

A Dr. Buday-Sántha Andrea vezetésével az MPRSZ hatályos etikai kódexének összes pontja jogi és szakmai értelmezésre került. Az etikai bizottság az elkövetkezendő években a natív tartalmakkal kapcsolatos 6/5. pont újragondolása, pontosítása mellett olyan specifikus szabályok belefoglalását határozta meg prioritásként, mint a fake news, dezinformáció, influencer együttműködések etikai szabályai. Elsőként a natív hirdetésekkel kapcsolatos normafrissítésbe szeretné széles körben bevonni az MPRSZ tagságát is a bizottság.

Meghosszabbított nevezés! – Employer Branding Award 2019

A kialakult koronavírus járványra és az alapvetően megváltozott helyzetre való tekintettel meghosszabbítjuk az Employer Branding Award 2019 nevezési határidejét, így a pályaműveket 2020. április 13-ig várjuk.

A pályázat egyedülálló, mert a legjobb hazai munkáltatói márkaépítési gyakorlatokat jutalmazza és mutatja be a szakmai közönségnek. Az idei pályázaton is közép-, illetve nagyvállalati kategóriákban éves Employer Branding stratégia bemutatásával, illetve rövidebb munkáltatói márkaépítési kampányokkal nevezhetnek a vállalatok a 2019-es évből. Újdonság az állami intézményi kategória, amelyben szintén várjuk a nevezéseket. Az induló vállalatok mércét állítanak versenytársaiknak, tükröt tartva a magyar munkáltatók többségének.

További információk és pályázati kiírás itt elérhető: www.employerbrandingaward.hu.

A pályázatok kizárólag elektronikus úton itt benyújthatóak 2020. április 13-ig: http://www.employerbrandingaward.hu/palyazat-benyujtasa/#palyazat-benyujtasa 

Az Employer Branding Award helyezés pontot ér a Kreatív által jegyzett PR Toplistán, így a díjazott vállalatok együttműködő partnerei  (ügynökségek) számíthatnak utólagos pontjóváírásra.

Hogyan járjanak el a cégek járvány idején?

Szakmai ajánlást tett közzé a Magyar PR Szövetség a koronavírussal kapcsolatos kommunikációs és szervezetirányítási tevékenységre vonatkozóan

2020. március 16. Budapest – Az elsősorban a kkv szektor képviselőinek és nagyvállalati vezetőknek szóló szakértői útmutató az egészségvédelemre vonatkozó javaslatok mellett legfőképp a cégek belső kommunikációjának, krízismenedzsmentjének szabályaira, valamint a külső partnerekkel történő kapcsolattartás ajánlott módjaira tér ki.

Magyarország Kormánya rendkívüli jogrendet hirdetett, veszélyhelyzet elrendeléséről döntött 2020. március 11-i ülésén. A Magyar Public Relations Szövetség Kríziskommunikációs Tagozatában dolgozó szakemberek felelősséget érezve a koronavírus-járvány kapcsán kialakult pandémiás helyzet gyors és hatékony megelőzésében, részletes szakmai ajánlást tettek közzé, melyben összehangolt, minden vállalatot érintő intézkedési tervek bevezetését sürgetik. Az útmutató nemcsak az infekciókontroll fontosságára és a munkavállalók biztonsága érdekében előírandó szabályokra hívja fel a figyelmet, de a digitális eszközökben, online kapcsolattartásban rejlő lehetőségeket is bemutatja.

„Jelen helyzetben különösen fontosnak tartjuk, hogy felkészült, etikus szakemberek irányítsák a hazai cégek üzleti és munkaszervezési folyamatait; olyan vezetők, akik akár a gazdasági szempontok háttérbe szorításával köteleződnek el a dolgozók egészségének védelme, a fenntartható fejlődés és a társadalmi felelősségvállalás mellett.” – mondta Dr. Pintér Dániel Gergő, az MPRSZ Kríziskommunikációs Tagozatának elnöke és a kiadvány főszerkesztője. A szakértő minden hazai vállalatot arra kér, hogy ne halogassa tovább a válságstáb felállítását, fontolja meg a vészforgatókönyvek, kríziskommunikációs tervek kidolgozását és életbe léptetését, valamint azonnali hatállyal tegye nyilvánosan is elérhetővé a koronavírus prevenciójával kapcsolatban bevezetett legjobb gyakorlatait. „Javasoljuk a cégvezetők számára, hogy allokáljanak külön büdzsét a veszélyeztetett dolgozói csoportok támogatása, a szükséges prevenciós eszközök beszerzése, az általános katasztrófa és polgárvédelmi ismeretek átadása, valamint a szóvivők, kommunikációs menedzserek képzése érdekében.” – tette hozzá Dr. Pintér Dániel Gergő, aki szerint a hivatalos vállalati kommunikáció során kiemelten fontos a megnyugtatásra és tényszerűségre törekvés. „Az álhírek, spekulációk, félrevezető információk terjedésének megakadályozása érdekében elengedhetetlen kerülni a pánikkeltő, érzelemgazdag megfogalmazásokat. – figyelmeztet a krízismenedzsment szakértő.

Az elmúlt napok kivételes kihívások elé állította a vezetőket. Meg kell szervezni a működés fenntartását, nem lehet tervezni, de már most gondolni kell a jövőre. Szükség van következetes és érthető kommunikációra, mert ez ad biztonságot ebben a nehéz időszakban. A kríziskommunikáció, a válságra való felkészülés, a pandémiás terv számos menedzser napi munkájában most jelenik meg először. Elsősorban nekik szerettünk volna segíteni ezzel a szakmai ajánlással.” – mondta Vas Dóra, az MPRSZ Etikai Bizottságának elnöke, a kiadvány társszerzője.

„Egy krízishelyzetben – minden tanulás és felkészülés mellett is – az első lépések általában a pánik és a kapkodás reakciói. Ilyenkor a higgadt, tervezett, stratégiai szemléletű kommunikáció sokat segít minden szervezet működésében. A hasonló válságokban megnő a PR szerepe, hiszen a rendezvények, a reklámok, az értékesítést támogató kommunikációs aktivitásokat általában azonnal és drasztikusan megvágják a cégek, de a vállalati kommunikációra szükség van a biztonságos működéshez is. Örülök, hogy a Magyar Public Relations Szövetség Kríziskommunikációs Tagozatának két kiváló szakértője gyorsan és pontosan szedte össze más szakemberek segítségével a legfontosabb teendőket. Bízunk benne, hogy tagjaink és a vállalatvezetők számára ez egy hasznos kiadvány lesz. Az MPRSZ szolgáltató profiljának következő lépéseként egy szakmai csoport létrehozását tervezzük tagjaink számára, ahol tapasztalatcsere, tanácsadás és hasznos szolgáltatások megosztására vállalkozunk.” – tette hozzá Sztaniszláv András, az MPRSZ elnöke.

Az évtizedes piaci tapasztalatokkal rendelkező vállalati kommunikációs, marketing és menedzsment tanácsadók észrevételei alapján készült útmutató az alábbi linken érhető el. Az észrevételeket, kéréseket a titkarsag@mprsz.hu email címre várjuk, további információk az MPRSZ Kríziskommunikációs tagozatának munkájával kapcsolatban pedig honlapunkon találhatók.

További információkért kérjük, hogy lépjen kapcsolatba munkatársainkkal:

Dr. Pintér Dániel Gergő Vas Dóra
Elnök, MPRSZ Kríziskommunikációs Tagozat Elnök, MPRSZ Etikai Bizottság
Tel: +36 30 603 1128 Tel: +36 70 318 6152
E-mail: pinter.daniel.gergo@mprsz.hu E-mail: vas.dora@mprsz.hu


 

 

Új válaszokra kényszerít minket a tudomány

Rácz Gábor válságstratégával, az MPRSZ örökös tagjával Varga Zita Hella, a Salt Communications PR vezetője, az MPRSZ etikai bizottságának tagja  beszélgetett.

A kommunikációs pályafutásodon végigtekintve, mire vagy a legbüszkébb?

Ha csak és kizárólag a PR, kommunikáció területet kérdezed, akkor a nyári egyetem és a PR Akadémia. 2009-ben kaptuk a felkérést. hogy adjunk elő Csíkszeredában. Anyai ágon székely is vagyok, ez talán a dumámon és a külsőmön is visszaköszön (nevet), természetesen azonnal igent mondtam. 6 évig csináltuk küldetéstudatból, üzletileg senki nem profitált belőle, de lelkileg rettenetesen jó dolog volt. Ezekre akár szervezőként, akár előadóként gondolok vissza, büszkeséggel tölt el. Arról nem is beszélve, hogy ez alatt az idő alatt kineveltünk ott egy-két nagyon tehetséges embert, akik még ma is kommunikációs területen dolgoznak a két haza valamelyikében.

Ez után jött a PR Akadémia, ami még jobb volt. Ugyanis a nyári egyetemen az alapoknál kellett kezdeni, a legalapvetőbb PR és kommunikációs tudást adtuk át a résztvevőknek. A PR Akadémia a szakma csúcsa, csupa olyan témáról beszéltünk, ami napjainkban már égeti a bőrünket, de a jövő PR-es nemzedékének a napi rutinja lesz, és majd ezzel kell foglalkoznia. Én például az Etika jövőjéről beszéltem, hogy 50 év múlva milyen kérdésekkel fog szembenézni a PR. Tehát egyszerre érintettük a jelent és a jövőt, a legjobb szakemberek részvételével.

PR-es területen erre vagyok a legbüszkébb, hogy abból a tudásból, amelyet a nemzedékem összegyűjtött, megpróbáltunk átadni.

Hogy jött az életedbe az MPRSZ?

Egész másként, mint most. 10 évig kormányfőtanácsos voltam, nemzetközi, államközi ifjúságpolitikai kérdésekkel foglalkoztam, de 1994-ben a multik világába kerültem, a British American Tobacco pécsi dohánygyár kommunikációs igazgatója lettem, budapesti székhellyel. Ebben az időben az MPRSZ hatalmas volt és borzasztóan erős, 642 tagja volt. Ha valaki kommunikációs területen dolgozott, mint én, egy olyan hatalmas cégnél amelyik akkoriban a magyar költségvetés 1%-át fizette be adóba, elképzelhetetlen lett volna, hogy nem lép be a PR szövetségbe. Büszke voltam rá, hogy két héten belül megismertem a PR Szövetség teljes vezetését!  Akkoriban olyan ereje volt a szövetségnek és a szakmának, hogy az ember úgy érezte volna, hogy ha nem lép be, lemarad a kocsiról.

Mi történt akkor az elmúlt évtizedekben?

25 év telt el, és sok minden történt. Szerintem a legnagyobb probléma az, hogy a szakma akkreditációját nem sikerült megteremteni. Ma Magyarországon az PR-es, aki azt állítja magáról. Ez szépen lassan erodálta a szövetséget, érdek nem volt benne, hogy az ember benne legyen, tehát csak mi, fanatikusok maradtunk ott, egy idő után főként az idősebb generáció, akik megélték a nagy időket, és azt gondolták, hogy ennek van értelme, ezt kéne csinálni. Szerintem voltak olyan idők, amikor 25-nél többen nem voltunk tagok. A másik ok, szerintem, az anyagi helyzet. A 90-es évek nagy inflációját a tagdíjak nem követték le, mert az volt a mondás, hogy szegények a PR-esek. 6000 forint volt az éves tagdíj és ennyi maradt 8 évig, mindemellett pedig hiányoztak a nagy szponzorok is. Ez elszegényítette a szövetséget, nem tudott olyan programokat csinálni, amilyeneket kellett volna.

Említetted, hogy a PR Akadémián az Etika jövőjéről beszéltél, erre mindenképpen térjünk vissza, de kezdjük az alapoknál. Szerinted milyen az etikus viselkedés a PR-ben?

Ez olyan kérdés, hogy milyen az igaz szerelem? Egy nagy közhely, amire jó nagy közhelyeket lehet válaszolni. Most mondjam azt, hogy tartsuk be a tízparancsolatot? Az európai társadalmak mindegyike logikailag a görög-római, erkölcsileg a zsidó keresztény kultúrából vezethető le. Mindennek az alapja a tízparancsolat, a faragott képek meg a jóisten szerepe változhat, de az erkölcsi értékek nem. Tehát amikor én etikáról beszélek, akkor azt mondom, hogy belül mindenki érzi, hogy mi az, ami szembe megy, mi az, ami nem megy szembe az európai kultúrával.

A PR-nek, mivel reflektorfényben van, példamutató szerepe kell legyen, tehát a PR-ben erősebb kell legyen az etika. Ne lopj a szomszédos ügynökségtől, ne próbáld elorozni előlük a klienseket, ne ígérj alájuk, ne ajánlj olyat, amihez nem értesz. De kezdem a legegyszerűbbel: nem szabad hazudni, mert visszaüt. Nálam az integrált kommunikáció azt jelenti, hogy a külső, a belső és a marketing kommunikációs üzenetek konzisztensek, tehát ugyanabból az elemekből épülnek fel, és nem üthetik egymást, nem mondhatok mást befelé, mint kifelé. Mert ez visszaüt, egy idő után minden kiderül. Mondok egy példát, a dohányipart azzal támadták, hogy megszokást erősítő anyagokat teszünk a termékbe. Amerikában elérték a jogászok, hogy minden dohányipari vállalatnak húsz évre visszamenőleg a teljes irattárát nyilvánossá kellett tennie, a sajtó átkutathatott minden belső levelezést, minden belső feljegyzést. A sajtó két évig kutakodott nálunk is, és semmit nem találtak. Ezért mondom, hogy nem szabad hazudni, mert akár tíz év múlva is kiderülhet.

Tehát összegezve azt gondolom, hogy etikus magatartás az, amikor betartom az adott társadalom, mikroközösség, közösség, kontinens erkölcsi törvényeit – az írottról nem beszélek, mert az kötelességem, hogy betartsam.

Tehát akkor válik etikátlanná a kommunikáció, amikor valaki nem tartja be az erkölcsi törvényeket?

Így van, a kulcsszavak: a hazugság, a korrupció, a tisztességes verseny hatályon kívüli helyezése. Biztosan ismeri mindenki azt a példát, amikor leültetnek négy embert, és tíz körben el kell adniuk valamit. Van egy adott árlista, amely alapján tisztes profitot hoz az eladás, de ha valaki eltér ettől, meg is duplázhatja azt. Az első három körben általában még betartják az üzleti feltételeket a résztvevők, az ötödik, hatodik körnél valaki már biztosan felrúgja, és elveszíti az etikai fókuszt. Ekkor lesz etikátlan, amikor csak az érdekel valakit, hogy ő nyerjen, mindegy milyen áron, csak neki legyen jó.

Te, aki ilyen régóta benne vagy a szakmában, hogy látod, változott az etikus magatartás a kommunikációban? Ha igen, milyen irányban? 

Ezt őszintén szólva nem tudnám megmondani, de a kommunikáció önmagában annyira megváltozott, hogy ez azokkal a normákkal, amelyekkel én tanultam, és én csináltam, már követhetetlen. A sajtólisták naponta változnak. A napilapok gyakorlatilag szinte megszűntek, a televíziós csatornákat hírforrásként alig lehet használni, rádiót szintén. Minden áthelyeződött az internetre, de ott is olyan specializálódás kezdődött meg, amivel néha lehetetlen lépést tartani. Rendre jelennek meg az új fogalmak, új irányok, a PR-esek nagyrésze sem ismeri mindet, de megint csak az lesz, hogy mindenki mindent vállal, csak még a fogalmat se fogja érteni, hogy a forrást megtalálja hozzá meg a csatornát, ahol ezt el lehet indítani.

Állítom, hogy az ügynökségeknél nincsenek erre fölkészülve, de ez talán nem is baj, mert ezek nem iskolák, hanem ügynökségek. Ha belátják a tudatlanságukat, de specializálódnak, felveszik azt a munkatársat, aki viszont ért hozzá, akkor jó irányba indulnak el.

Szóval nem tudom, hogy az etikai része, hogyan változott, mert a kommunikációs része olyan fokon változott, hogy én se tudom követni. Azt látom, hogy a munkának a zöme az írásos munka, neten keresztül zajlik, különböző új módszerekkel, és ez újabb típusú szakembereket igényel.

Az új technológiák valóban új kihívásokat hoztak, vagy csak a korábbiakat helyezték más megvilágításba? Gondolok itt például a fake newsra.

Örülök, hogy ezt említed, ez az egyik téma, amelyről többször tartottam előadást. Ez nemcsak technikájában, de etikailag is egy vadonatúj dolog. A legtöbb fake news esetében nem tudják kitalálni, hogy igaz-e vagy sem. Ez azért is van, mert ezek a hírek tényszerűek, vagy annak tűnnek, és annak, aki az információt továbbadja, etikailag sokkal nagyobb a felelőssége, hogy utánanézzen a hír valódiságának. Ha minden csak egy forrásra mutat, már el is kezdhet gyanakodni. Úgy gondolom, 25 évvel ezelőtt könnyebb volt kideríteni a hírek valódiságát, és sokkal alaposabban dolgoztak, a forrás ellenőrzése első számú fókusz volt.

Hogy látod az etika jövőjét a PR szakmában?

Nézd, ezt csírájában kell megfogni, mert a génátültetések, a génmódosítások miatt új problémákkal kell szembenéznünk. Az USA-ban jelenleg tizenöt olyan tinédzser korú gyerek futkos, akinek a géntérkép szerint bizonyíthatóan három szülője van, mert megtalálták a meddőség okát a mitokondriumban, kivágták a szükséges részt és egészséges asszonyokéval helyettesítették. Gondoljunk bele, hogy ez milyen etikai kérdéseket vet fel. És ha lehet három szülője egy gyereknek, akkor lehet negyvenhat is!  Már most arról beszélnek, hogy ki lehet alakítani a tökéletes katonákat, egy elit réteget. A 2000-es évek elején egy amerikai nőnél bejelentették, hogy saját kérésére klónozták, ebből nagy felháborodás volt, azóta ilyet nem jelentettek be. Ez két dolgot jelent, vagy nem volt klónozás, vagy csak nem jelentették be.

Mindezek rengeteg etikai kérdést felvetnek. Tegyük fel, hogy majd legálisan lehet bizonyos dolgokat csinálni, nincs veszélye, de ellenőrzés sincsen: ki vehet részt benne, akinek van pénze, idejön, és soron kívül megcsináltatja, egyes országok bűnöző elitjeit fogjuk újra termelni, az ember istent fog játszani?

Tehát van egy olyan etikai halmaz, amit kezelni kell majd. Nincs mese, a PR-nek kell ezt a folyamatot irányítania, szükséges, hogy erre olyan bevett társadalmi mozgásformák legyenek, amelyek többé-kevésbé elfogadottak lesznek mindenki által. Nem tudom ezek mik lesznek, mert ezt az adott társadalom fogja eldönteni, de kézben kell tartani első perctől kezdve. Nagyon erős kontroll kell, és az etikának erős szerepe kell legyen, mert a tudomány erre nem képes. Ennek a századnak a PR etikája sokkal keményebb kérdésekkel fog foglalkozni, mint azzal, hogy van-e PR cikk vagy nincsen.

 

Életút

A Budapest Műszaki Egyetem Vegyészmérnöki Kara elvégzése után (1976) egyetemi oktatóként dolgozott a BME-n. 1979-1994 között nemzetközi kapcsolatokkal foglalkozott, kezdetben ifjúsági szervezeti szinten, majd az államapparátusban. 1984-ben a Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetemen mérnök-közgazdász képesítést szerzett. 1994-ben a multikhoz igazolt: a British American Tobacco Pécsi Dohánygyár Hungary pr igazgatója volt 2002-ig. 1996-ban marketing doktori címet szerzett a Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetemen, válságmenedzselés-válságkommunikáció szakterületen. 2003-2004 között a Weber Shandwick GJW lobbi-igazgatója, majd egy saját vállalkozás után 2006-2008. között a MÁV Cargo Zrt. kommunikációs vezetője és szóvivője lett. 2008-2010 között a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztériumban kommunikációs tanácsadóként dolgozott a miniszter mellett. 2011-2013 között a Nemzeti Külgazdasági Hivatal Kommunikációs és Rendezvényszervezési Főosztályát vezette. 2013 novemberétől nyugdíjba vonulásáig a Nemzetgazdasági Minisztérium közigazgatási főtanácsadója volt. Jelenleg egyetemi és főiskolai oktató, címzetes főiskolai docens, az MPRSZ örökös tagja.

Az interjú 2020. februárjában készült

Visszaszámlálás: Employer Branding Award 2019 beadás!

Vállalati kultúrájuk előre mutató, munkavállalóik munkakörülményei kiemelkedőek? Legyen az Ön vállalata is a díjazottak között! Várják pályázatukat az Employer Branding Awardra 2020. március 20-ig. 

Ötödik alkalommal hirdeti meg az MPRSZ az Employer Branding Awardot. A pályázat célja a legjobb hazai munkáltatói márkaépítési gyakorlatok jutalmazása, bemutatása és megismertetése a szakmai közönséggel.
A Díj azon HR- és kommunikációs szakemberek és osztályok együttműködését hivatott elismerni, melyek a legkiválóbb Employer Branding kampányokat, stratégiákat dolgozták ki és hajtották végre, mind a szervezeten belül, mind azon kívül.

A Díj segít összegyűjteni és közzétenni a legjobb gyakorlatokat annak érdekében, hogy a magyarországi munkahelyeink minél örömtelibbek, egészségesebbek, igényesebbek és jövedelemezőbbek legyenek.

 

Az Employer Branding Award honlapján az összes fontos információt egy helyen megtalálhatják az érdeklődök: www.employerbrandingaward.hu. A Magyar PR Szövetség a jelentkezéseket 2020. március 20-ig várja. Az eredményhirdetés és ünnepélyes díjátadó 2020 tavaszán várható.

Megújul a Magyar PR Szövetség arculata- Az új kreatív irányt a Brightly készítette el

A közel három évtizede működő Magyar PR Szövetség 2019 végén új elnököt és vezető tisztségviselőket választott. A szövetség számára a szervezeti megújulás stratégiai fontosságú, melynek része az arculat megújítása is, ebben pedig a Brightly Kommunikációs Ügynökség nyújtott kreatív támogatást.

Az MPRSZ hamarosan 30 éves jubileumát ünnepli, így remek alkalom nyílt a szövetség arculatának frissítésére is. A színeiben, formájában és gondolatmenetében is a trendeket követő új logó erősíti a szövetség szolgáltatói profilját. „A korábbi logó korszerűsítését tartottuk a legfontosabb feladatunknak úgy, hogy közben mind színeiben, mind formájában megőrizzük a játékosságát, a szövegbuborékra utaló „P” és „R” betűkkel.” – emelte ki Lőrincz Róbert a Brightly kreatívigazgatója.

A pr-szakma egyik legfontosabb célkitűzése a bizalomépítés, mely az MPRSZ számára is mindig kiemelt feladat volt. Ezt a tevékenységet pedig már új külsővel folytatja a szövetség. A megújulás ugyanakkor jóval több, mint egy logócsere. Az egyéni, vállalati és ügynökségi tagok ezentúl használhatják a tagsági formájuknak megfelelő logót névjegyeiken, email aláírásokban és weboldalon. Az év első hónapjaiban a tagozatok is megújultak, több helyen új elnök és tagság lát neki a szakmafejlesztési munkának – az arculat megújításával ők is olyan eszközhöz jutottak, amivel könnyebb lesz a piacon pozícionálni magukat.

„A tavasz során megjelennek majd kisebb kiadványaink, ajánlásaink, amik mind az új arculati világnak megfelelő külalakban tűnnek fel. A szövetség számos ponton megújul, de ennek a folyamatnak még csak az elején tartunk. Egyik kiemelt irány, hogy a szakma felé piaci szolgáltatásokat nyújtsunk. Célunk volt, hogy az új logó méltó eleme legyen ennek az aktivitásnak. Köszönjük, hogy a Brightly pro-bono elvállalta ezt a feladatot; a végeredménnyel nagyon elégedett vagyok.” – fűzte hozzá Sztaniszláv András, az MPRSZ elnöke.

A logó minden szerzői joga az MPRSZ-t illeti meg, így annak használata csak a szervezet írásos engedélyével használható. Az arculati kézikönyv, valamint a logók az alábbi címről letölthetők. Kérjük minden partnerünket, hogy a mai naptól kizárólag az új logónkat és kizárólag az arculati előírásoknak megfelelően használják: MPRSZ Arculat

HÁTTÉRINFORMÁCIÓ:

Magyar Public Relations Szövetség (MPRSZ)

A magyarországi PR szakma érdekképviseleti és szolgáltató szerve. A szövetség 1990-ben alakult, közel 100 tagja között egyéni tagok, ügynökségek és a vállalati kommunikációs csapatok is megtalálhatók.

Az MPRSZ a pr-szakemberek országos szakmai és etikai, egyéni illetve kollektív érdekképviseletét–érdekvédelmét ellátó, a pr-szakma elismertségének növelésén munkálkodó szervezet, amely kiáll az együttműködésen, a nyílt párbeszéden alapuló kommunikáció elveinek gyakorlati érvényesítése mellett, fellép az ezeket korlátozó törekvések, intézkedések ellen.

Munkáját tagozatok, Tanácsadó, valamint Etikai Bizottság segíti, szervezi a PR Excellence Hungary és az Employer Branding Awardot

A szövetség az International Communication Consultancy Organisation (ICCO) tagja, valamint stratégiai partnere a Chartered Institute of Public Relations (CIPR) és az International PR Association (IPRA) szervezeteknek.

Pályázható az Employer Branding Award 2019!

(Példaértékű Munkáltatói Márkaépítés Díja 2019)

A Magyar Public Relations Szövetség (MPRSZ) Employer Branding Tagozata – a munkáltatói márkaépítés hazai intézményi formálója – ötödik alkalommal hirdeti meg az Employer Branding Awardot.

Pályázható az Employer Branding Award 2019!

(Példaértékű Munkáltatói Márkaépítés Díja 2019)

A Magyar Public Relations Szövetség (MPRSZ) Employer Branding Tagozata – a munkáltatói márkaépítés hazai intézményi formálója – ötödik alkalommal hirdeti meg az Employer Branding Awardot.

Nyilvánosságra hozták az MPRSZ következő ciklusának célkitűzéseit

Szakmafejlesztés, új szolgáltatások a tagoknak és megújuló szervezeti működés.

Megtartotta elnökségi ülését a Magyar PR Szövetség, ahol elfogadták a következő három év célkitűzéseit, továbbá meghatározták a 2020-as év taktikai tervét is. A közel három évtizede alakult szövetség megérett a változásra, ennek megfelelően számos újdonság bevezetését szavazta meg az elnökség.