Alapszabály

Alapszabály

A MAGYAR PUBLIC RELATIONS SZÖVETSÉG ALAPSZABÁLYA

melyet az MPRSZ Közgyűlése
2014. május 22-én módosított,
2015. május hó 11.-én módosított,
 2016. május hó 24-én módosított és
 elfogadott, valamint egységes szerkezetbe foglalt.

I. fejezet: Név, alapadatok, jogállás, célok

1. § Alapadatok

1.) Az egyesület neve:    MAGYAR PUBLIC RELATIONS SZÖVETSÉG (a továbbiakban: MPRSZ)
angolul:            HUNGARIAN PUBLIC RELATIONS ASSOCIATION (a továbbiakban:HUPRA)
franciául:          ASSOCIATION HONGROISE DES RELATIONS PUBLIQUES (a továbbiakban:AHRP)
németül:           PUBLIC RELATIONS VERBAND UNGARN (a továbbiakban: PRVU)
spanyolul:         ASOCIACIÓN HUNGARA DE RELACIONES PUBLICAS (a továbbiakban: AHRP)
2.) Az egyesület székhelye: 1065 Budapest, Nagymező u. 3.
3.) Az egyesület működési területe: Magyarország
4.) Az egyesület honlap címe: www.mprsz.hu

2. § Jogállás

1.) Az MPRSZ – a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (továbbiakban: Ptk.), valamint az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény (továbbiakban: Civil tv.) 4. § (1) bekezdése szerint működő – közhasznú egyesületként bejegyzett, egyesületi formában működő, autonóm, demokratikus szakmai szervezet, amely a tagok közös, tartós, Alapszabályban meghatározott céljainak folyamatos megvalósítására létesített, nyilvántartott tagsággal rendelkező jogi személy. Az MPRSZ
a.) pártoktól, egyházaktól, állami szervektől független;
b.) közvetlen politikai tevékenységet nem folytat;
c.) politikai szervezeteket, pártokat nem támogat és tőlük támogatást nem fogad el;
d.) országgyűlési képviselőjelöltet nem állít, és nem ajánl;
e.) tevékenységét a Közgyűlés által elfogadott Alapszabály, az Etikai kódex és a magyar jogszabályok előírásai szerint végzi.

3. § Célok

1.) Az MPRSZ a pr-szakemberek országos szakmai és etikai, egyéni illetve kollektív érdekképviseletét–érdekvédelmét ellátó, a pr-szakma elismertségének növelésén munkálkodó szervezet, amely
a) kiáll az együttműködésen, a nyílt párbeszéden alapuló kommunikáció elveinek gyakorlati érvényesítése mellett, fellép az ezeket korlátozó törekvések, intézkedések ellen;
b) szorgalmazza a társadalom és az egyes közösségek élete szempontjából meghatározó információkhoz való – a jogszabályokkal összhangban lévő – szabad hozzáférést;
c) erőfeszítéseket tesz a pr-szakma imázsának fejlesztése, tekintélyének erősítése, a jogszerű és etikus kommunikációs gyakorlat érdekében;
d) képviseli a pr-szakma érdekeit a szakmát érintő jogalkotási kérdésekben;
e) közreműködik a public relations elméleti és gyakorlati, szakmai és etikai normáinak megalkotásában, folyamatos gondozásában, a szakmai ismeretek fejlesztésében, terjesztésében;
f)  szorgalmazza és támogatja tagjainak képzését;
g) hozzájárul tagjainak szakmai ismertségéhez, nemzetközi és hazai elismeréséhez, segíti őket a munkáltatókkal, a megbízókkal, a médiával, a társszakmák képviselőivel való kapcsolatok javításában, a munkavégzés tisztességes, etikus feltételeinek megteremtésében, fejlesztésében.

4. § Kapcsolatrendszer

1.) Az MPRSZ
a.) nemzetközi kapcsolatokat tart fenn és tanulmányozza, értékeli és figyelembe veszi a kommunikációs tevékenység nemzetközi irányelveit, szabályait, ajánlásait;
b.) kapcsolatot tart a kommunikációs társszakmák művelőit tömörítő magyarországi Szövetségekkel, Szövetségekkel;
c.) kapcsolatot tart a tudományos kutató és az oktatási műhelyekkel annak érdekében, hogy hozzájáruljon a public relations tevékenység tudományos elméleti és gyakorlati fejlesztéséhez.

5. § Működés

1.) Az MPRSZ életének szervezése érdekében különböző fórumokat működtet.
2.) Az MPRSZ folyamatosan kapcsolatot tart tagjaival és növeli tagjainak számát.
3.) Az MPRSZ kitüntetéseket és szakmai díjakat hozhat létre, kitüntetésekre, jutalmakra tesz javaslatot, s ilyeneket maga is adományoz.
4.) Az MPRSZ szakmai pályázatokat írhat ki és díjazottjainak elismerő oklevelet nyújthat át.
5.) Az MPRSZ az alap (közhasznú) célok megvalósításával közvetlenül összefüggő gazdasági-vállalkozási tevékenységet folytathat, szolgáltatást nyújthat, mely másodlagos tevékenység nem veszélyeztetheti az MPRSZ alapcél szerinti tevékenységét.

II.  fejezet: Tagok jogállása

6. § Tagsági formák, jogok és kötelességek

1.)  Tagsági viszony
A tagfelvételről való döntés az Elnökség feladatköre. Az MPRSZ -szel tagsági viszony létesítését kezdeményezheti minden természetes személy állampolgárságtól függetlenül, valamint minden olyan jogi személy, illetve minden olyan intézmény aki/amely azonosul az MPRSZ céljaival, elfogadja Alapszabályát, Etikai kódexét, valamint megfelel az MPRSZ Alapszabályában, a tagsági formának megfelelően előírt további feltételeknek, és akinek/amelynek a tagsági kérelmét az Elnökség elfogadja és jóváhagyja. A tagsági jogok nem forgalomképesek és nem örökölhetők, a tagok személyes adatai nem nyilvánosak.

1.1. Az MPRSZ tagság formái:
1.1.1. Természetes személyek, egyéni tagok:
a.)     teljes jogú tag;
b.)    örökös tag;
c.)     tiszteletbeli tag.
1.1.2. Jogi személyek, jogi tagok:
a.)     vállalati tag;
b.)    ügynökségi tag;
c.)    civil szervezet.

1.2. A tagsági viszonyhoz kapcsolódó felvételi eljárás:
a.)     A MPRSZ–be való teljes jogú tagként történő belépési szándékot írásban kell kezdeményezni (kérelmezni). A vállalati, ügynökségi és civil szervezeti tagnak nyilatkozatban kell kifejezni belépési szándékát. A tagság iránti kérelemnek/nyilatkozatnak tartalmaznia kell, hogy a jelentkező ismeri és elfogadja az MPRSZ Alapszabályát, Etikai kódexét, valamint a belépni szándékozó a Közgyűlés, az Elnökség és az Etikai Bizottság mindenkori döntéseit magára nézve kötelezőnek ismeri el.
b.)    A tagsági viszony létesítésével kapcsolatos határozatokat az Elnökség a kezdeményezés jellegének megfelelő írásos vagy online dokumentum benyújtását követő ülésén egyszerű többséggel, (50%+1 fő) hozza meg.
c.) A tagsági viszony az Elnökség elfogadó határozatának napjával jön létre.
d.) A határozatról 30 napon belül írásban tájékoztatni kell az érintettet.

1.3. A tagsági viszony megszűnése
Megszűnik a tagsági jogviszony:
a.)  a tag kilépésével,
ha a tag, írásban jelenti be kilépési szándékát az Elnökségnek;
b.)  a tagsági jogviszony MPRSZ általi felmondásával,
– bármely Szövetségi tag, vagy Szövetségi szerv kezdeményezésére, indoklással együtt beterjesztett írásos javaslatára – a Közgyűlés egyszerű többséggel, (50%+1 fő) hozott határozatával,
ba.) ha a tagságnak a belépéssel kapcsolatos nyilatkozatban szereplő feltételei már nem állnak fenn, azokban lényeges változás következett be, és erről az MPRSZ hivatalból értesült,
bb.) ha az Elnökség – időszakonként történő – felszólítására a tag a belépéskori feltételek meglétét hitelt érdemlően igazolni nem tudja, vagy ezt elmulasztja.
c)    a tag kizárásával,
ca.) ha az MPRSZ Elnöksége a kéthavonként megismételt háromszori kísérlet ellenére sem tudott kapcsolatot teremteni a tag által korábban hivatalosan megadott címeken,
cb.)  ha a tag vállalt kötelezettségeinek az MPRSZ érdekeit sértő módon nem tesz eleget, továbbá
cc.) amennyiben a tag vagy vezető tisztségviselő az MPRSZ Alapszabályát, közgyűlési határozatát, Etikai kódexét súlyosan, vagy ismételten sértő magatartása, előírásaiba ütköző cselekedete, vagy az MPRSZ céljaival ellentétes tevékenysége miatt, a Közgyűlés – bármely Szövetségi tag vagy Szövetségi szerv kezdeményezésére – a taggal szemben kizárási eljárást folytat le,
A kizárás alá vont tagot értesíteni kell az eljárás megindításáról. Lehetőséget kell részére biztosítani a védelmében felhozható tények és bizonyítékok előadására.
A tag kizárását kimondó, a Közgyűlés egyszerű többséggel (50%+1 fő) hozott határozatát, 30 napos felmondási határidővel, írásba kell foglalni, indoklással kell ellátni, és igazolható módon közölni kell vele. Az indoklásnak tartalmaznia kell a kizárás alapjául szolgáló tényeket és bizonyítékokat, továbbá a jogorvoslati lehetőségről való tájékoztatást. A kizárásról szóló határozatot a taggal közölni kell, és igazolható módon átadni/kézbesíteni kell részére.
d.)    a tag halálával;
e.)     a vállalati, ügynökségi, civil tag bármilyen okból történő, jogutód nélküli megszűnésével.
f.)    amennyiben éves tagdíját határidőig felszólítás ellenére nem fizette be. A felszólítást igazolható módon kell megtenni, és abban megfelelő határidőt kell biztosítani tagdíj megfizetésére, továbbá figyelmeztetni kell a tagot a fizetés elmulasztásának következményére.

2.)    A tag jogai és kötelezettségei
2.1. Az MPRSZ tagjait egyenlő jogok illetik meg, kivéve, az Alapszabály által meghatározott különleges jogállású tagságot, akik a jelen Alapszabályban meghatározott korlátozások/kedvezmények mellett gyakorolhatják jogaikat.
2.2. Az Szövetség tagja jogosult:
a.)   az Szövetség tevékenységében részt venni;
b.)   tagsági jogait személyesen, vagy képviselőn keresztül, meghatalmazott által gyakorolni;
c.)  a Közgyűlésen részt venni, szavazati jogát gyakorolni, a Közgyűlés rendjének megfelelően felszólalni,   kérdéseket feltenni, javaslatokat és észrevételeket tenni.

2.3. Az MPRSZ tagjait egyenlő kötelezettségek terhelik, kivéve az Alapszabály által meghatározott különleges jogállású tagságot, akiket a jelen Alapszabályban meghatározott korlátozások/kedvezmények szerint terheli kötelezettség.
a.)   Az MPRSZ tagja köteles az Alapszabályban meghatározott tagi kötelezettségek teljesítésére.
b.)   Az MPRSZ tagja nem veszélyeztetheti a Szövetség céljainak megvalósítását és annak tevékenységét.

2.4. Határozat meghozatalakor nem szavazhat az,
a) akit a határozat kötelezettség vagy felelősség alól mentesít vagy a jogi személy terhére másfajta előnyben részesít;
b) akivel a határozat szerint szerződést kell kötni;
c) aki ellen a határozat alapján pert kell indítani;
d) akinek olyan hozzátartozója érdekelt a döntésben, aki a jogi személynek nem tagja vagy alapítója;
e) aki a döntésben érdekelt más szervezettel többségi befolyáson alapuló kapcsolatban áll; vagy
f) aki egyébként személyesen érdekelt a döntésben.

3.) Teljes jogú tagság (1.1.1. a.) pont)
Teljes jogú tag lehet az a természetes személy, aki ezt a 6. § 1. pontja szerint kezdeményezte, s akinek tagság iránti kérelmét az Elnökség elfogadta.
a.)   Teljes jogú tag joga, hogy:
1)    válasszon és választható legyen az MPRSZ bármely tisztségére;
2)    javaslatot tegyen az MPRSZ testületeihez, kezdeményezzen új szolgáltatásokat, rendezvényeket, szakmai programokat;
3)    állásfoglalást kérjen szakmai, érdekképviseleti, etikai kérdésekben az MPRSZ -től, illetve annak illetékes Bizottságaitól, testületeitől;
4)    előzetes egyeztetést követően betekintsen az MPRSZ okirataiba;
5)    igénybe vegye az MPRSZ szolgáltatásait, az MPRSZ által nyújtott kedvezményeket, és az MPRSZ szakmai érdekképviseletét;
6)    használja „A Magyar Public Relations Szövetség teljes jogú tagja” címet.
b.)   A teljes jogú tag köteles:
1)    magatartásával és szakmai munkájával erősíteni és óvni a pr-szakma és az MPRSZ tekintélyét;
2)    betartani az MPRSZ Alapszabályában és Etikai kódexében foglaltakat;
3)    támogatni az MPRSZ tevékenységét, előmozdítani érdekképviseleti és szakmai céljainak elérését;
4)    az előírt módon megfizetni a tagdíjat.

4.)  Vállalati tagság (1.1.2. a.) pont)
4.1.Vállalati tag lehet az a jogi személy, amely tagság iránti kérelmét a 6. § 1. pont szerint kezdeményezte, valamint a 6. § 1.2. a pont szerint írásban benyújtotta és kezdeményezését az Elnökség elfogadta.
4.2. A vállalati tag az ezzel megbízott delegált tagja útján gyakorolja tagsági jogait és vállalásait.
A vállalati tagsággal rendelkező jogi személy (által delegált természetes személy útján) teljes jogú tagnak tekintendők, és ezért gyakorolhatja a teljes jogú tagok jogait és kötelességeit.
4.3. A vállalati tag jogosult „A Magyar Public Relations Szövetség Vállalati Tagja” címet használni.

5.) Ügynökségi tagság (1.1.2. b.) pont)
5.1. Ügynökségi tag lehet az a magyar jogi személy, vagy jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaságként, jogi személyű gazdasági társaságként bejegyzett PR-ügynökség, amely tagság iránti kérelmét a 6. § 1. pont szerint kezdeményezte és azt az Elnökség elfogadta.
5.2. Az ügynökségi tag a belépési nyilatkozatában megjelölt és egyben a képviseletével megbízott, delegált tagja útján gyakorolja tagsági jogait és vállalásait.
5.3. Az ügynökségi  tag jogosult „A Magyar Public Relations Szövetség Ügynökségi Tagja” címet használni.

6.)  Civil tagság (1.1.2. c) pont)
6.1. Civil tag lehet az a civil szervezet, amely ily módon kíván kapcsolódni az MPRSZ egyes tagozatainak munkájához, amely tagság iránti kérelmét a 6. § 1. pont szerint kezdeményezte és azt az Elnökség elfogadta.
6.2. A civil tag a belépési nyilatkozatában megjelölt és egyben a képviseletével megbízott, delegált tagja útján gyakorolja a tagsági jogait és vállalásait.
6.3. A civil  tag jogosult „A Magyar Public Relations Szövetség Civil Tagja” címet használni.

7.) Tiszteletbeli tagság (1.1.1. c.) pont)
7.1. Tiszteletbeli tag lehet az a természetes személy, akit kimagasló – a pr szakmát érintő – érdemei elismeréseként az MPRSZ Elnöksége 2/3-os támogatása mellett a Közgyűlés elé írásos indoklással terjeszt, s akit a Közgyűlés többségi (50%+1 fő), nyílt szavazással tiszteletbeli tagnak elfogad.
a.)     A tiszteletbeli tag tanácskozási joggal vehet részt az MPRSZ szerveinek ülésén, illetve munkájában.
b.)     A tiszteletbeli tag jogosult „A Magyar Public Relations Szövetség Tiszteletbeli Tagja” címet használni.
c.)     Tiszteletbeli tagnak az Elnökség, a Felügyelő- és az Etikai Bizottság aktív tagjai nem jelölhetők.
d.)     A tiszteletbeli tagsági cím etikai eljárásban visszavonható az MPRSZ Elnöksége 2/3-os támogatása mellett a Közgyűlés elé írásos indoklással terjesztett javaslattal a Közgyűlés többségi (50%+1 fő), nyílt szavazással elfogadott határozatával.
e.)     A határozatról 3 napon belül írásban tájékoztatni kell az érintettet.

8.) Örökös tag (1.1.1. b.) pont)
8.1.Örökös tag lehet az a jelenlegi vagy korábbi MPRSZ tag természetes személy, akit az MPRSZ céljainak előmozdítása érdekében kifejtett kimagasló érdemei elismeréseként az MPRSZ Elnöksége egyhangú határozata mellett a Közgyűlés elé írásos indoklással előterjeszt, s akit a Közgyűlés 2/3-os, nyílt szavazással örökös tagnak elfogad.
a.) Örökös tagnak választható:
–    aki munkássága, illetve tevékenysége során elévülhetetlen érdemeket szerez a pr – tevékenység magyarországi meghonosítása, oktatása, művelése, népszerűsítése, elismertetése terén, és egyúttal
–    tagsági viszonya gyakorlása során elévülhetetlen érdemeket szerezve hozzájárult az MPRSZ megerősödéséhez, hazai és nemzetközi elismertetéséhez, céljainak eléréséhez.
b.) Az örökös tag tanácskozási joggal vehet részt az MPRSZ szerveinek ülésén, illetve munkájában és jogosult „A Magyar Public Relations Szövetség Örökös Tagja” címet használni.
c.) Örökös tagnak az Elnökség, a Felügyelő- és az Etikai Bizottság aktív tagjai nem jelölhetők.

III. fejezet: Az MPRSZ szervei

7. § Az MPRSZ szervei
a.) Közgyűlés
b.) Elnökség
c.) Felügyelő Bizottság
d.) Etikai Bizottság
e.) Állandó és ideiglenes bizottságok
f.) Végrehajtó szervezet
g.) Tisztségviselők

8. § Közgyűlés

1.) Az MPRSZ legfelsőbb döntéshozó szerve a tagok Közgyűlése. A Közgyűlés ülései nyilvánosak, amely nyilvánosság jogszabályokba meghatározott esetekben korlátozható.

2.) A Közgyűlés hatáskörébe tartozik:
a.) az MPRSZ céljainak, feladatainak, működési irányelveinek meghatározása;
b.) az Alapszabály megalkotása és módosítása;
c.) az Etikai Kódex megalkotása és módosítása;
d.) az Szövetség egyesülésének, szétválásának és megszűnésének kimondása, ez utóbbi esetben határozathozatal az MPRSZ vagyonának felhasználásáról;
e.) a hazai és/vagy a nemzetközi szervezetekhez való csatlakozásról, illetve más hazai vagy nemzetközi szervezetekbe történő belépésről, csatlakozásról való döntés;
f.)  az MPRSZ elnökének és valamennyi tisztségviselőjének megválasztása és felmentése, a választás folyamatában a jelölőlisták elfogadása, a választott MPRSZ tisztségviselők visszahívása és díjazásuk megállapítása;
g.) a tiszteletbeli tag és az örökös tag cím odaítélése és a tiszteletbeli tagság visszavonása;
h.) egyéb címek alapítása és adományozása;
i.)  a Közgyűlés napirendjének elfogadása;
j.)  az MPRSZ, az Elnökség, a Felügyelő Bizottság, az Etikai Bizottság munkájáról szóló éves és más beszámolók – ezen belül az ügyvezető szervnek a Szövetség vagyoni helyzetéről szóló jelentésének – megvitatása és az elfogadásról szóló határozathozatal, illetve a közhasznúsági melléklet elfogadása;
k.) a vezető tisztségviselő feletti munkáltatói jogok gyakorlása, ha a vezető tisztségviselő az MPRSZ-vel munkaviszonyban áll;
l.) az olyan szerződés megkötésének jóváhagyása, amelyet a Szövetség saját tagjával, vezető tisztségviselőjével, a Felügyelő bizottság tagjával, vagy ezek hozzátartozójával köt;
m.) a jelenlegi és korábbi Szövetségi tagok, a vezető tisztségviselők és a felügyelőbizottsági tagok, vagy más Szövetségi szervek tagjai elleni kártérítési igények érvényesítéséről való döntés;
n.) a Felügyelő Bizottság tagjainak megválasztása, visszahívásuk és díjazásuk megállapítása;
o.) a választott könyvvizsgáló megválasztása, visszahívása és díjazásának megállapítása;
p.) a végelszámoló kijelölése;
q.) az Elnökség előterjesztése alapján a szakmafejlesztést, illetve a szakmai érdekeket érintő kezdeményezések, programok, határozati javaslatok, Elnökségi munkaprogramok elfogadása;
r.)  A tagozatok jogorvoslati kérelmeinek elbírálása;
s.) az Elnökség előterjesztése alapján az MPRSZ éves költségvetésének jóváhagyása;
t.) az MPRSZ éves költségvetésének teljesítéséről, valamint a vagyongazdálkodásról és a közhasznú-ságról szóló (éves beszámoló és mellékletei) írásos melléklet elfogadása;
u.) a Közgyűléshez intézett javaslatok, jelentések feletti döntés,
x.) döntés mindazon kérdésekben, amelyekben az Alapszabály a tagnak panasz-, illetve fellebbezési jogot biztosít az Elnökség, a Felügyelő Bizottság, az Etikai Bizottság által hozott döntése ellen.

3.) A Közgyűlés összehívása, lebonyolítása
a.) Rendes Közgyűlést évente egyszer össze kell hívni. A Közgyűlés helyszíne a mindenkori meghívóban megjelölt hely.
b.) Tisztújító Közgyűlésre háromévente kerül sor, a tisztségviselők megbízatása 3 évre szól.
c.) Rendkívüli Közgyűlést kell összehívni az Elnökség javaslatára, valamint 30 napon belül akkor, ha ezt legalább az MPRSZ tagjainak 1/3-a azonos indoklással kéri, vagy ha a Felügyelő Bizottság ilyen határozatot hoz, illetve ha azt a bíróság elrendeli. Ugyancsak rendkívüli Közgyűlést kell összehívni akkor, ha valamely – a Közgyűlés által választott – testület tartósan határozatképtelenné válik.
d.)  Az Elnökség köteles rendkívüli Közgyűlést összehívni a szükséges intézkedések megtétele céljából, ha
da.) az MPRSZ vagyona az esedékes tartozásokat nem fedezi;
db.) az MPRSZ előreláthatóan nem lesz képes a tartozásokat esedékességkor teljesíteni; vagy
dc.) az MPRSZ céljainak elérése veszélybe került.
e.) A d.) bekezdés alapján összehívott Közgyűlésen a tagok kötelesek az összehívásra okot adó körülmény megszűntetése érdekében intézkedést tenni, vagy a Szövetség megszűntetéséről dönteni.
f.) A Közgyűlés összehívása, a napirend-javaslat közzététele az Elnökség kötelessége. Amennyiben a Közgyűlés összehívására a Felügyelő Bizottság határozata miatt kerül sor, úgy az összehívás és a napirend-javaslat közzététele a Felügyelő Bizottság kötelezettsége. A Közgyűlésre a tagságot az eseményt megelőző 15 nappal korábban írásban, igazolható módon kell meghívni a Szövetség nevének és székhelyének, valamint a napirend, az időpont és a helyszín pontos megjelölésével.
g.) A napirendet a meghívóban olyan részletességgel kell feltüntetni, hogy a szavazásra jogosultak a tárgyalni kívánt témakörökben álláspontjukat kialakíthassák.
h.) A döntéshozó szerv ülésén a szabályszerűen közölt napirenden szereplő kérdésben hozható határozat, kivéve, ha valamennyi részvételre jogosult jelen van és a napirenden nem szereplő kérdés megtárgyalásához egyhangúlag hozzájárul.
i.) A közgyűlési meghívó kézbesítésétől vagy közzétételétől számított az alapszabályban meghatározott időn belül a tagok és az MPRSZ szervei a közgyűlést összehívó szervtől vagy személytől a napirend kiegészítését kérhetik, a kiegészítés indokolásával. A napirend kiegészítésének tárgyában a közgyűlést összehívó szerv vagy személy jogosult dönteni. Ha a napirend kiegészítése iránti kérelemről a közgyűlést összehívó szerv vagy személy nem dönt, vagy azt elutasítja, a közgyűlés a napirend elfogadásáról szóló határozat meghozatalát megelőzően külön dönt a napirend kiegészítésének tárgyában. Amennyiben a napirend kiegészítésre kerül, az új napirendi pontokról a tagokat igazolható módon értesíteni kell.
j.) Ha a döntéshozó szerv ülését nem szabályszerűen hívták össze, az ülést akkor lehet megtartani, ha az ülésen valamennyi részvételre jogosult jelen van, és egyhangúlag hozzájárul az ülés megtartásához.
k.) A szabályosan összehívott Közgyűlés a szavazati joggal rendelkező tagok 50% + 1 fő jelenléte esetén határozatképes. Ha egy tag valamely ügyben nem szavazhat, őt az adott határozat meghozatalánál a határozatképesség megállapítása során, figyelmen kívül kell hagyni. A tanácskozási joggal rendelkező tagok határozatképesség megállapításánál nem kerülnek beszámításra, szavazati joggal nem rendelkeznek és nem válaszhatók.
l.) Határozatképtelenség esetére Közgyűlést lehet összehívni az eredeti Közgyűlés tervezett napján az eredetileg kitűzött időponthoz képest 1 óra elteltével az eredeti napirendi pontokkal. A határozatképtelenség miatt így összehívott, ismételt Közgyűlés a megjelentek számára való tekintet nélkül határozatképes. Az eredeti Közgyűlésre szóló meghívóban erről a lehetőségről tájékoztatni kell a meghívottakat.
m.) Szavazati joga annak az MPRSZ tagnak van, aki megfelel a tagságra vonatkozó, az Alapszabályban előírt feltételeknek.
n.) A Közgyűlés megkezdésekor a jelen lévők maguk közül egyszerű többségi szavazással választják meg a levezető Elnököt, jegyzőkönyvvezetőt, jegyzőkönyv hitelesítőket és szavazatszámlálókat.
o.) A Közgyűlés a határozatokat általában nyílt, a jelenlévők egyszerű többségi szavazásával (50%+1 fő) hozza meg, azonban az MPRSZ Alapszabályát, Etikai kódexét megváltoztató, valamint az éves beszámoló és az örökös tagra vonatkozó határozat esetén a jelen lévők által leadott szavazatok minősített, 3/4-es többségére van szükség. Az MPRSZ céljait megváltoztató, az MPRSZ megszűnését elrendelő határozat esetén a szavazati joggal rendelkező tagok 3/4-es többségére van szükség
p.) Az MPRSZ tisztségviselőit (az Elnökség tagjait, az Elnököt, az Alelnököt, a Felügyelő Bizottság Elnökét és tagjait, az Etikai Bizottság Elnökét és tagjait) a leadott érvényes szavazatok egyszerű többségével (50% + 1 fő) titkos szavazással kell választani.
q.) Titkos szavazást kell elrendelni akkor is, ha ezt a Közgyűlésen jelenlévő szavazati jogú tagok 25%-a szükségesnek tartja. Titkos szavazás minden esetben szavazólapon történik.
r.) A Közgyűlésen jegyzőkönyvet kell vezetni, s azt a Közgyűlést követő 14 napon belül hitelesíttetni.
s.) A tisztújító Közgyűlés előtt 60 nappal az Elnökség javaslatára, a Felügyelő Bizottsággal egyetértésben, a Szövetség tagjaiból páratlan számú, legalább három főből álló Jelölő Bizottságot kell alakítani, amelynek megalakulásáról és a személyi javaslatoknak a Jelölő Bizottsághoz történő eljuttatásának módjáról a tagságot tájékoztatni kell. A Jelölő Bizottság a tagsággal való minél szélesebb körű konzultációt követően a tisztújító Közgyűlés előtt egy héttel a Szövetség az adatvédelmi szabályok betartásával zárt módon közzéteszi a beérkezett javaslatokat, majd ezek és a többes jelölés szempontjának figyelembe vételével a Közgyűlésen javaslatot tesz a lehetséges Szövetségi tisztségviselők személyére. A jelölő listák véglegesítését követően a Jelölő Bizottság mandátumát lejártnak kell tekinteni.
t.) A tisztújító Közgyűlésen bármely érvényes szavazati joggal rendelkező MPRSZ tag újabb javaslattal élhet mindaddig, amíg a jelölő listákat a Közgyűlésen jelenlévők egyszerű többségi (50% + 1 fő) szavazásukkal nem véglegesítik.
u.) A tisztújító Közgyűlésen titkos és írásban történő szavazás során kell az MPRSZ tisztségviselőit megválasztani. Megválasztottnak az tekinthető, aki az érvényes szavazatokból legalább 50% + 1 fő szavazatát elnyerte. Szavazategyenlőség esetén további kétszer megismételt szavazás tartható. Amennyiben a másodszor megismételt szavazás során is szavazategyenlőség áll fenn, úgy a határozati javaslatot elutasítottnak kell tekinteni.
v.) Az etikai vagy bírósági eljárásban való elmarasztalás, vagy a testületi ülésektől való tartós távollét (90nap), illetve a tagsági viszony megszűntetésére okot adó egyéb esetek miatt Elnökségi határozattal a testületi munkavégzés alól mentesített tag formailag a testület tagja marad, ameddig a Közgyűlés e tárgyban nem határoz. Az érintettnek átmeneti időben feladatokat nem kell végeznie, a testületi üléseken nincs szavazati joga, a testületet nem képviselheti. A testületi tag végleges felmentése, vagy a tisztségbe való visszahelyezése azonban a Közgyűlés kizárólagos joga. Amennyiben a Közgyűlés az e tárgyú előterjesztést nem hagyja jóvá, úgy a tisztségviselő jogai helyreállnak.

9. § Elnökség

1.) Két Közgyűlés között az MPRSZ legfőbb szerve a Közgyűlés által, az MPRSZ szavazati jogú tagjai közül titkos szavazással, az Alapszabály vonatkozó rendelkezései szerint megválasztott Elnökség, mely az MPRSZ ügyvezető, döntés-előkészítő és döntéshozó, ugyanakkor végrehajtó-ügyintéző és képviseleti testülete is, amely felelősséggel tartozik az MPRSZ Alapszabály szerinti, a bevételek által fedezett működtetéséért.

2.) Az Elnökség tagjai
a.)     Az Elnökség 11 főből áll: Elnök, 3 Alelnök és 7 Elnökségi tag. Az Elnökség valamennyi tagja egyenlő jogokat élvez.
b.)     Az Elnökség üléseit szükség szerint, de évente legalább 8 alkalommal tartja. Az Elnökség akkor határozatképes, ha valamennyi tagját – az Elnökség ülését 7 nappal megelőzően írásban, igazolható módon, a napirendi pontok közlésével, az időpont és a helyszín pontos megjelölésével – meghívták, és a tagok több mint fele jelen van. Az Elnökség határozatait egyszerű szótöbbséggel, és nyílt szavazással hozza. Szavazategyenlőség esetén az adott kérdést még egyszer vitára, majd pedig szavazásra kell bocsátani. Ha ezt követően is szavazategyenlőség áll elő, akkor meg kell állapítani, hogy a kérdésben a határozathozatal nem vezetett eredményre.
c.)     Az Elnök, az Alelnökök és az Elnökségi tagok (továbbiakban: Elnökség) tartós akadályoztatásuk esetén lemondásukat írásban nyújthatják be az Elnökségnek. Ebben az esetben pótlásukról a következő közgyűlésen az Alapszabály vonatkozó rendelkezései szerint kell gondoskodni.
d.)     Az egész Elnökség lemondását a Közgyűlésnek kell bejelenteni, azonban a lemondott Elnökség ennek minden jogi következményével ügyvivőként funkcionál az új Elnökség Közgyűlés által történő megválasztásáig.

3.) Kizáró és összeférhetetlenségi okok
a.)     Vezető tisztségviselő az a nagykorú személy lehet, akinek cselekvőképességét a tevékenysége ellátásához szükséges körben nem korlátozták.
b.)     Nem lehet vezető tisztségviselő az, akit bűncselekmény elkövetése miatt jogerősen szabadságvesztés büntetésre ítéltek, amíg a büntetett előélethez fűződő hátrányos következmények alól nem mentesült.
c.)     Nem lehet vezető tisztségviselő az, akit e foglalkozástól jogerősen eltiltottak. Akit valamely foglalkozástól jogerős bírói ítélettel eltiltottak, az eltiltás hatálya alatt az ítéletben megjelölt tevékenységet folytató jogi személy vezető tisztségviselője nem lehet.
d.)     Az eltiltást kimondó határozatban megszabott időtartamig nem lehet vezető tisztségviselő az, akit eltiltottak a vezető tisztségviselői tevékenységtől.

4.) Az Elnökség feladatai
a.)     Az Elnökség munkáját az MPRSZ Közgyűlésének felhatalmazása alapján, az általa készített és a Közgyűlés által elfogadott munkaprogram szerint végzi.
b.)     Az Elnökség tagjai megbízásuk ideje alatt kötelesek az MPRSZ Alapszabályának, Etikai kódexének szellemében és betűje szerint tudásuk, képességeik legjavát nyújtva tevékenykedni az MPRSZ céljainak elérése érdekében.
c)   Az elnökség kötelezően napirendre tűzi azokat a javaslatokat, melyeket az elnökségi ülésen jelenlevő elnökségi tagok egyszerű többséggel megszavaznak.
d.)     Az Elnökség tagjai a Közgyűlés és az Elnökség testületi döntéseit figyelembe véve – az Elnök meghatalmazása esetén – önállóan képviselik az Szövetséget harmadik személyek előtt.
e.)     Az Elnökség az MPRSZ hazai és nemzetközi tekintélyének növeléséért köteles dolgozni.
f.)     Az Elnökség állást foglal, illetve ezt kezdeményezi is a pr – szakmát és a szakma művelőit érintő elvi kérdésekben, továbbá a jogszabály- és állásfoglalás-tervezetekkel kapcsolatban.
g.)      Az Elnökség feladata a Közgyűlésnek az Alapszabályban meghatározottak szerinti előkészítése és összehívása, a tagság és a Szövetség szerveinek értesítése. A meghívónak tartalmaznia kell: a Szövetség nevének és székhelyének megjelölését, a Közgyűlés helyét, idejét, napirendi pontjait, az azokhoz kapcsolódó előterjesztéseket, a határozatképességre, a képviseleti jogra vonatkozó szabályokat, valamint a megismételt Közgyűléssel kapcsolatos információkat.
h.)     Az Elnökség dönt a tagsági viszonnyal kapcsolatos eljárásokban.
i.)     Az Elnökség a jogszabályoknak megfelelően tervezi, irányítja az MPRSZ gazdálkodását, benyújtja az éves költségvetést a Közgyűlésnek, felel a beszámoló jelentés, az éves pénzügyi mérleg valamint a közhasznúsági melléklet elkészítéséért és Közgyűlés elé terjesztéséért, nyilvánosságra hozataláért és az illetékes bírósági letétbe helyezéséért, az adatszolgáltatás rendjéért, az MPRSZ vagyonáért, s azért, hogy a bevételek a Közgyűlés által elfogadott célok elérése érdekében hasznosuljanak.
j.)   Az Elnökség feladata a Szövetség napi ügyeinek vitele, a hatáskörébe tartozó ügyekben a döntések meghozatala, a Szövetség vagyonának kezelése, annak felhasználására vonatkozó döntések meghozatala és végrehajtása.
k)    Az Elnökség meghatározza a tagdíjfizetés rendjét. (17. § Tagdíj, támogatások)
l.)  Az Elnökség dönt az eseti bizottságok, munkacsoportok és tagozatok felállításáról és vezetőinek kinevezéséről, tagjainak felkéréséről.
m.)  Az Elnökség, az Alapszabályban meghatározott feltételek fennállása esetén kezdeményezheti a választott  tisztségviselők visszahívását.
n.)   Az Elnökség feladata a tagság nyilvántartása, a Szövetség határozatainak, szervezeti okiratainak és egyéb könyveinek vezetése, a működéssel kapcsolatos iratok megőrzése.
o.)   Az Elnökség javaslatot tehet tagozat/ok létrehozására.
p.)  Az Elnökség feladata a Szövetséget érintő megszűnési ok fennállásának mindenkori vizsgálata és annak bekövetkezte esetén az e törvényben előírt intézkedések megtétele.
q.)   Az Elnökség köteles a Közgyűlést összehívni a 8.§.3.d. pontjában rögzítettek esetén.

5.) Az Elnökség működése
a.)     Az Elnökség, s ezen keresztül az MPRSZ tevékenységét az Elnök – az Alapszabály, a Közgyűlés, az Elnökség és egyéb szervek testületi döntéseit, valamint az Elnökség által elfogadott ügyrendet figyelembe véve – irányítja.
b.)     Az Elnök munkáltatói jogokat gyakorol a titkárság dolgozói felett, képviseli az MPRSZ-t a nyilvánosság fórumain, harmadik jogi és természetes személyekkel szemben, valamint a bíróságok és a hatóságok előtt, Elnököl az Elnökség ülésein.
c.) Az Elnök kapcsolatot tart a szakmai és egyéb szervezetekkel, képviseli az MPRSZ-t a médiában és       rendezvényeken, de ezen jogait átruházhatja az Elnökség bármely tagjára.
d.) Az Elnök hívja össze az Elnökségi üléseket a napirendi pontok megjelölésével, tesz javaslatot a kiemelt témákra, irányítja a szavazásokat.
e.)  Az Elnök az Elnökség döntéseit illetően jogosult állásfoglalást kérni a Felügyelő Bizottságtól és az Etikai Bizottságtól, és ez halasztó hatállyal bír.
f.) Az MPRSZ bankszámlája felett az Elnök önállóan rendelkezik, akadályoztatása esetén általa erre feljogosított két Elnökségi tag együttes aláírása szükséges. Az okiratot csak az Elnök akadályoztatása esetén az általa erre feljogosított két Elnökségi tag együttes aláírásával hitelesek.
g.)     Az Elnökség tagjait és a Bizottsági Elnököket a tevékenységük ellátása kapcsán felmerült kiadások után, az Elnökség döntésére, költségtérítés illetheti meg, az elfogadott éves költségvetés keretein belül.
h.)     Az Elnökség a Közgyűlés határozataival és az Alapszabállyal összhangban lévő munkaprogram alapján dolgozik, amit az Elnök írásos előterjesztésére a Közgyűlés hagy jóvá.
i.)      Az Elnökség ülései nyilvánosak, amely nyilvánosság jogszabályokba meghatározott esetekben korlátozható.  Elnökségi ülést szükség szerint, de legalább évente 8 alkalommal kell tartani, továbbá akkor is, ha ezt legalább három Elnökségi tag kéri. Az Elnökségi ülést az Elnök, akadályoztatása esetén az általa erre feljogosított két Elnökségi tag hívja össze.
j.)     Az Elnökségi ülésekre tanácskozási joggal meg kell hívni a Felügyelő-, és az Etikai Bizottság képviselőjét.
k.)      Az Elnökség üléseiről jegyzőkönyvet kell készíteni, a határozatokat a Határozatok könyvébe kell bevezetni és az MPRSZ honlapján (www.mprsz.hu) közzé kell tenni.

6.) Az Elnökség határozat hozatalában nem vehet részt az a személy,vagy annak közeli hozzátartozója [Ptk. Záró rendelkezések 8:1.§ (1) 1-2. pont szerint, „közeli hozzátartozó: a házastárs, az egyeneságbeli rokon, az örökbefogadott, a mostoha és a neveltgyermek, az örökbefogadó-, a mostoha- és a nevelőszülő, valamint a testvér, hozzátartozó továbbá: az élettárs, az egyeneságbeli rokon házastársa, a házastárs egyeneságbeli rokona és testvére, és a testvér házastársa” szerint] a határozat alapján:
a) akit a határozat kötelezettség vagy felelősség alól mentesít vagy a jogi személy terhére másfajta előnyben részesít;
b) akivel a határozat szerint szerződést kell kötni;
c) aki ellen a határozat alapján pert kell indítani;
d) akinek olyan hozzátartozója érdekelt a döntésben, aki a jogi személynek nem tagja vagy alapítója;
e) aki a döntésben érdekelt más szervezettel többségi befolyáson alapuló kapcsolatban áll; vagy
f) aki egyébként személyesen érdekelt a döntésben.
Nem minősül előnynek a közhasznú szervezet cél szerinti juttatásai keretében a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatás, illetve az MPRSZ által tagjának, a tagsági jogviszony alapján nyújtott, létesítő okiratnak megfelelő cél szerinti juttatás.

7.) Az Elnök feladatai, jogai és kötelezettségei
a)      az MPRSZ operatív működésének irányítása;
b)    az MPRSZ képviselete;
c)       az Elnökség üléseinek összehívása, napirendi pontjainak meghatározása és levezetése;
d)        a társszakmai szervezetekkel és Szövetségekkel történő kapcsolattartás és együttműködés;
e)      az MPRSZ munkavállalói felett a munkáltatói jogok gyakorlása;
f)      utalványozási jog gyakorlása, akadályoztatása esetén erre feljogosított két Elnökségi tag együttes aláírása szükséges;
g)       a Közgyűlés, és az Elnökség által hozott döntések nyilvántartásának vezetése;
h)      minden olyan ügy, amit az Alapszabály, vagy közgyűlési határozat az Elnök feladatkörébe utal.

10. § Felügyelő Bizottság

1.) A Felügyelő Bizottság az MPRSZ szerveinek a jogszabályok, az Alapszabály és az Szövetségi határozatok szerinti működésének, gazdálkodásának és pénzkezelésének ellenőrzésére és felügyeletére hivatott szerv. Ennek során a vezető tisztségviselőktől jelentést, a szervezet munkavállalóitól pedig tájékoztatást vagy felvilágosítást kérhet, továbbá az MPRSZ könyveibe és irataiba betekinthet, azokat megvizsgálhatja.

2.) A Felügyelő Bizottság tagjai, kapcsolata a tagsággal, a testületekkel
a.)     A felügyelő Bizottság a Közgyűlés által az MPRSZ szavazati jogú tagjai közül titkos szavazással, az Alapszabály vonatkozó rendelkezései szerint megválasztott három személyből, ezen belül egy Elnökből és két tagból áll.
b.)     A Felügyelő Bizottság munkáját az MPRSZ minden tagja köteles támogatni.
c.)     A Felügyelő Bizottság bármely tagja tanácskozási joggal részt vehet a választott testületek ülésein.
d.)     A Felügyelő Bizottság tagjai megbízatásuk tartama alatt más MPRSZ tisztséget nem viselhetnek.

3.) A Felügyelő Bizottság feladata
a.)     az MPRSZ szerveinek és tisztségviselőinek a jogszabályok, az Alapszabály szerinti működésének és a közgyűlési hatá¬rozatok végrehajtásának, betartásának ellenőrzése;
b.)     az MPRSZ vagyonának és a bevételek felhasználásának ellenőrzése és felügyelete;
c.)     minden gazdasági év végén a zárómérleg, a gazdasági ügyvitel, a pénz- és vagyonkezelés, közhasz¬núsági melléklet, valamint az ezekre vonatkozó könyvelés, iratok részletes – szükség esetén szakértő bevonásával történő – megvizsgálása, a vizsgálat eredményéről az Elnökség tájékoztatása, a Közgyűlésnek szóló beszámoló készítése;
d.)     szükség szerint célvizsgálat kezdeményezése és lefolytatása;
e.)     az általa észlelt minden szabálytalanságról az Elnökség, és a Közgyűlés tájékoztatása;
f.)      az MPRSZ működésével, gazdálkodásával vagy Alapszabály szerinti működésével kapcsolatos, a tagság részéről kapott indítványok kivizsgálása;
g.)     az MPRSZ pénzügyi helyzetének mindenkori állapotáról a tagság igény szerinti tájékoztatása;
h.)     az Alapszabályban meghatározott feltételek mellett a Közgyűlés vagy az Elnökség összehívásának kezdeményezése, össze¬hívása, ha arról szerez tudomást, hogy
1, az MPRSZ működése során olyan jogszabálysértés vagy a szervezet érdekeit egyébként súlyosan sértő esemény (mulasztás) történt, amelynek megszüntetése vagy következményeinek elhárítása, illetve enyhítése az intézkedésre jogosult vezető szerv döntését teszi szükségessé.
2, a vezető tisztségviselők felelősségét megalapozó tény merül fel.
i.) köteles haladéktalanul értesíteni a törvényességi ellenőrzést ellátó szervet, ha az Elnökség a törvényes        működés helyreállítása érdekében szükséges intézkedéseket nem teszi meg.

4.) A Felügyelő Bizottság működése és jogosítványai
A Felügyelő Bizottság
a.)     a jelen Alapszabályban foglaltak szerint működik, ügyrendjét, működésének szabályait maga állapítja meg;
b.)     akkor határozatképes, ha legalább két tagja jelen van;
c.)     határozatait egyszerű szótöbbséggel hozza, szavazategyenlőség esetén a javaslatot elvetettnek kell tekinteni;
d.)     minden évben legalább egy alkalommal jelentést tesz munkájáról a Közgyűlésnek;
e.)   működéséért – az Alapszabály előírásainak figyelembe vétele mellett – a Közgyűlésnek felel.

5.) Nem lehet a Felügyelő Bizottság Elnöke vagy tagja az a személy, aki
a)     az MPRSZ Elnöke vagy az Elnökség tagja,
b)     az MPRSZ-vel a megbízatásán kívüli más tevékenység kifejtésére irányuló munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban áll, ha jogszabály másképp nem rendelkezik,
c)     az MPRSZ cél szerinti juttatásából részesül – kivéve a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatásokat, és az MPRSZ által tagjának a tagsági jogviszony alapján nyújtott, Alapszabálynak megfelelő cél szerinti juttatást -, illetve
d)     a fentebb meghatározott személyek hozzátartozója.

11. § Etikai Bizottság

1.) Az Etikai Bizottság célja az MPRSZ szabályszerű működésének, a pr – tevékenység jogszerű művelésének elősegítése a vonatkozó jogszabályok és a public relations Etikai Kódex alapján, továbbá a pr – szakma jogi szabályozásának fejlesztése és a vonatkozó kodifikációs munkákban történő részvétel.

2.) Az Etikai Bizottság tagjai, kapcsolata a tagsággal, a testületekkel, a társszakmákkal és a jogalkotókkal
a.)     Az Etikai Bizottság a Közgyűlés által az MPRSZ teljes jogú tagjai közül titkos szavazással, az Alapszabály vonatkozó rendelkezései szerint megválasztott 5 személyből, ezen belül 1 Elnökből és 4 tagból áll.
b.)     Az Etikai Bizottság a tagsággal és az MPRSZ testületeivel, a társszakmák Etikai Bizottságaival az együttműködés, a nyitottság, a körültekintő megfontoltság elveire való támaszkodás jegyében végzi tevékenységét.
c.)     Az Etikai Bizottság bármely tagja tanácskozási joggal részt vehet a választott testületek ülésein.
d.)     Az Etikai Bizottság tagjai megbízatásuk tartama alatt más az MPRSZ tisztséget nem viselhetnek.

3.) Az Etikai Bizottság feladata
a.)     beadványok, felkérések alapján az MPRSZ tagjainak ügyeiben etikai vonatkozású vizsgálatok el¬vég-zése;
b.)      a tagsági viszonyt, a tisztségviselők megbízását érintő etikai ügyekben javaslattétel az Elnökségnek.
c.)     az MPRSZ Etikai kódexét szükség szerint felülvizsgálja, annak megújítása végett és azt előterjeszti az Elnökségnek, ill. a Közgyűlésnek.
d.)     az MPRSZ választott tisztségviselőit és tagjait érintő fegyelmi eljárások lefolytatása, és javaslattétel az Elnökségnek a fegyelmi határozatokban.

4.) Az Etikai Bizottság működése
Az Etikai Bizottság
a.)     a jelen Alapszabályban foglaltak szerint működik, működésének szabályait maga állapítja meg;
b.)     egyrészt saját ülésein hoz határozatokat, másrészt kiemelt fontosságú jogi, etikai és fegyelmi kérdésekben alkalmi konzultációs testületet állít fel, illetve lehetőség szerint, szakértők bevonásával alakítja ki javaslatait, végleges állásfoglalásait;
c.)     az Alapszabály, illetve az Etikai kódex előírásainak figyelembe vételével határozatokat hoz a neki címzett beadványokról, illetve elvi ajánlásokat fogalmaz meg az éves munkatervében szereplő témakörökben;
d.)     akkor határozatképes, ha tagjai közül legalább három jelen van;
e.)     a beadványokkal kapcsolatos határozatait egyszerű szótöbbséggel, a beérkezéstől számított 30 napon belül hozza meg, amit egyszer 30 nappal meghosszabbíthat, ha az adott ügy jelentősége ezt indokolja;
f.)      az MPRSZ választott tisztségviselői megbízatásának megszüntetését érintő beadványokkal, esetekkel kapcsolatban az Elnökségnek tesz javaslatot;
g.)     elvi állásfoglalásokat az MPRSZ Elnökségének előzetes tájékoztatása mellett, az Elnökség felhatalmazása alapján hoz nyilvánosságra;
h.)   munkájához szakértők közreműködését veheti igénybe;
i.)    minden évben legalább 1 alkalommal jelentést tesz a Közgyűlésnek;
j.) esetenként közös Bizottságot hozhat létre más szakmai szervezetek Etikai Bizottságával, illetve szakértő szervezetekkel, az Elnökséggel való előzetes egyeztetés, és erre irányuló Elnökségi felhatalmazás alapján;
k.) Működéséért – az Alapszabály előírásainak figyelembe vétele mellett – a Közgyűlésnek felel.

12. § Állandó és ideiglenes Bizottságok
1.)     Az Elnökség meghatározott feladat megoldására állandó és ideiglenes Bizottságot hozhat létre, amelynek működési szabályait, beszámoltatásának módját, az alapszabállyal összhangban maga határozza meg.

13. § Végrehajtó szervezet
1.)     Az MPRSZ végrehajtó szervezete a titkárság. Feladata az Elnökség munkájának segítése és döntéseinek végrehajtása.
2.)     A titkárság tagjai munkájukért fizetést kapnak. A titkárság alkalmazottai fölött az Elnök gyakorolja a munkáltatói jogokat, ő irányítja tevékenységüket.
3.)     A titkárság kijelölt tagjai állandó meghívottai az Elnökség üléseinek, amennyiben az Elnök vagy Elnökség az ülés során erről másként nem dönt.
4.)     Az MPRSZ alkalmazottai nem tölthetnek be választott tisztséget.

14.§ Tisztségviselők
1.)   Az MPRSZ tisztségviselői:
•    Elnök,
•    Alelnök
•    Elnökségi tag,
•    Felügyelő Bizottság Elnöke,
•    Felügyelő Bizottsági tag,
•    Etikai Bizottság Elnöke,
•    Etikai Bizottsági tag.

2.) Az MPRSZ Elnökét munkájában az Elnök által erre feljogosított Elnökségi tagok helyettesítik, illetve a bizottsági Elnökök tartós, legalább 3 hónapon túli akadályoztatása esetén a Felügyelő Bizottság kezdeményezésére, és az Alapszabály egyéb rendelkezéseivel összhangban, helyetteseket kell kijelölni az adott testületek munkájának vezetésére. Az ily módon kijelölt helyettes személyeket, testületi tagokat Megbízott Elnököknek kell tekinteni.
Az Elnököt eseti akadályoztatása esetén az Elnök által erre kijelölt, az érintett üggyel megbízott Elnökségi tagok vagy Bizottsági Elnök helyettesíti, az Alelnököt pedig az Elnökség erre vonatkozó határozatában kijelölt Elnökségi tag.
3.)    A tisztségviselők az ilyen tisztséget betöltő személyektől elvárható fokozott gondossággal, az MPRSZ érdekeinek elsődlegessége alapján kötelesek eljárni. A jogszabályok, az Alapszabály, illetve az MPRSZ szervei által hozott határozatok, kötelezettségeik vétkes megszegésével az MPRSZ-nek okozott károkért a szerződésszegéssel okozott kárért való felelősség szabályai szerint felelnek.

4.) Megszűnik a tisztségviselő megbízatása:
•    a megbízás időtartamának lejártával;
•    visszahívással;
•    törvényben szabályozott kizáró ok bekövetkeztével;
•    lemondással;
•    elhalálozással,
•    tagsági jogviszony megszűnésével.

5.) A tisztségviselő visszahívható, ha:
•    eljárásával, munkájával vagy magatartásával az MPRSZ jó hírnevét sérti;
•    olyan erkölcstelen életmódot folytat, amely méltatlanná teszi az MPRSZ tisztségére;
•    az MPRSZ működésének szándékos akadályozása, nehezítése, ellehetetlenítése esetén;
•    ha az Alapszabályban, vagy jogszabályban foglalt kötelezettségének nem tesz eleget, tisztségéből fakadó kötelezettségeit nem teljesíti;
•    tisztsége ellátásában 3 hónapot meghaladó időtartamra akadályoztatva van.
a.)      A tisztségviselő visszahívására vonatkozó eljárás lefolytatására a 8. § 3.) pont szabályait kell megfelelően alkalmazni, a jelen pontban rögzítettek figyelembe vételével.
b.)      A visszahívást legalább három tag vagy a Felügyelő Bizottság írásban kezdeményezheti az Elnökségénél.
c.)     A tisztségviselő visszahívását helybenhagyó Közgyűlés összehívására, határozatképességére, a megismételt Közgyűlésre és a szavazásra egyebekben az általános szabályok vonatkoznak. Az Elnök visszahívására irányuló indítványozás esetén rendkívüli Közgyűlést kell összehívni, és annak általános szabályai a mérvadóak és követendőek.
d.)      A Közgyűlésre az érintett tisztségviselőt írásban kell meghívni, ajánlott postai küldemény útján, és a meghívóhoz mellékelni kell a visszahívásról szóló írásos előterjesztés másolatát is.
6.)  A Közgyűlésen fegyelmi biztosként – az Elnökség által – az Elnökség tagjai közül egyszerű többséggel megválasztott tag jár el, előadva, hogy miért indokolt a tisztségviselő visszahívása, és előterjeszti a jogsértést, vagy a visszahívási okot alátámasztó bizonyítékokat is.
a.)     Az érintett tisztségviselő számára lehetőséget kell biztosítani, hogy védekezését érdemben előadhassa, vétlenségét igazolja, és ennek érdekében bármely törvényes eszközt igénybe vehessen.
b.)     A Közgyűlés egyszerű szavazattöbbséggel határozatot hoz, mellyel az MPRSZ tisztségviselőt visszahívja, vagy a visszahívásra irányuló kérelmet elutasítja. A határozat ellen nincs helye fellebbezésnek. A határozatot a Közgyűlésen szóban ki kell hirdetni, és azt röviden indokolni kell. A határozatot 15 napon belül írásban is, az Elnök által készítendő részletes indokolással ellátva meg kell küldeni az érintett tisztségviselőnek, valamint a visszahívást kezdeményezőknek.
c.)     Amennyiben az érintett tisztségviselő, a kizárt tisztségviselő, vagy az indítványozó tagok valamelyike a Közgyűlés határozatát törvénysértőnek vagy alapszabályba ütközőnek tartja, a közléstől számított 30 napon belül a Fővárosi Törvényszéken megtámadhatja, a megtámadásnak a végrehajtásra nézve nincs halasztó hatálya. A határozat az eljárás alá vont tisztségviselővel szemben, valamint az indítványozó tagokkal szemben az írásos kézbesítéssel minősül közöltnek.
7.) A tisztségviselő tisztségéről bármikor lemondhat, azonban ha az MPRSZ működőképessége ezt megkívánja, a lemondás csak annak bejelentésétől számított  60. napon válik hatályossá, kivéve, ha a Közgyűlés az új tisztségviselő megválasztásáról már ezt megelőzően gondoskodott. A lemondás hatályossá válásáig a tisztségviselő a halaszthatatlan döntések meghozatalában, illetve az ilyen intézkedések megtételében köteles részt venni.
8.) A tisztségviselők jogviszonyára a Ptk. megbízási szerződésre vonatkozó szabályai megfelelően irányadóak.
9.) Más közhasznú szervezet megszűnését követő 3 évig nem lehet az MPRSZ vezető tisztségviselője (Elnökségének tagja) az a személy, aki olyan közhasznú szervezetnél töltött be – annak megszűntét megelőző két évben legalább egy évig – vezető tisztséget, amely az adózás rendjéről szóló törvény szerinti köztartozását nem egyenlítette ki.
a)  amely jogutód nélkül szűnt meg úgy, hogy az állami adó- és vámhatóságnál nyilvántartott adó- és vámtartozását nem egyenlítette ki,
b)  amellyel szemben az állami adó- és vámhatóság jelentős összegű adóhiányt tárt fel,
c)  amellyel szemben az állami adó- és vámhatóság üzletlezárás intézkedést alkalmazott, vagy üzletlezárást helyettesítő bírságot szabott ki,
d)  amelynek adószámát az állami adó- és vámhatóság az adózás rendjéről szóló törvény szerint felfüggesztette vagy törölte.
10.) A vezető tisztségviselő, illetve az ennek jelölt személy köteles valamennyi érintett közhasznú szervezetet előzetesen tájékoztatni arról, hogy ilyen tisztséget egyidejűleg más közhasznú szervezetnél is betölt.

11.) A vezető tisztségviselő(k) felelőssége
11.1. Az MPRSZ vezető tisztségviselőjének minősül az MPRSZ Elnöke, Alelnökei és az Elnökség tagjai.
11.2. Az MPRSZ jogutód nélküli megszűnése után a vezető tisztségviselővel/tisztségviselőkkel szemben e minőségükben az Egyesületnek okozott károk miatti kártérítési igényt – a jogerős bírósági törléstől számított egy éven belül – az MPRSZ törlésének időpontjában tagsági jogviszonyban álló tag, vagy az érvényesítheti, akinek a megszűnéskor fennmaradó egyesületi vagyont át kell adni, vagy ha lett volna vagyon, át kellett volna adni.
11.3. Az MPRSZ megszűnését megelőző két évben vezető tisztségviselő(k) az Egyesület megszűnésétől számított 2 évig egyetemlegesen kötelesek helytállni az MPRSZ hitelezőivel szemben mindazon tartozásokért, amelyeket az Egyesület vagyona, vagy a vagyoni hozzájárulást nem szolgáló egyesületi tagoknak a jogi személy általános szabályai szerint helytállási kötelezettsége nem fedezett.
11.4.Ha az egyesület jogutód nélkül megszűnik, a hitelezők kielégítetlen követelésük erejéig kártérítési igényt érvényesíthetnek az egyesület vezető tisztségviselőivel szemben a szerződésen kívül okozott károkért való felelősség szabályai szerint, ha a vezető tisztségviselő az egyesület fizetésképtelenségével fenyegető helyzet beállta után a hitelezői érdekeket nem vette figyelembe. Ez a rendelkezés végelszámolással történő megszűnés esetén nem alkalmazható.

15. § Tagozatok

1.) A tagozatok az MPRSZ szakmai életének meghatározó, önszerveződésen alapuló formája. A tagozat az MPRSZ szakmai műhelye, amely nem önálló szervezeti egység. Célja, hogy a hasonló szakmai orientációjú egymáshoz közel álló érdeklődésű tagok számára állandó szervezeti és működési keretet biztosítson.
2.) A tagozatoknak az lehet tagja, aki az MPRSZ tagja és tagsági díjat fizet, és akit a tagozatok vezetése a tagozatokba felvesz. Az MPRSZ tagja több tagozatok munkájában is részt vehet.
3.) Új tagozatok alapítását az MPRSZ 5 tagja kezdeményezheti. Az alakuló tagozatok első ülésén a tagozatok célját meg kell határozni, vezetőséget, ezen belül Elnököt, titkárt kell választani.
A megalakulási szándékot a Elnökség elé kell terjeszteni. Az Elnökség dönt az új tagozat/ok létrehozásáról, elutasító határozat esetén 30 napon belül a Közgyűléshez lehet fellebbezni.
Az Elnökség döntése alapján a létrejövő tagozatok kötelesek 3 hónapon belül munkaprogramot készíteni, azt az MPRSZ honlapján (www.mprsz.hu) megjelentetni.
4.) A tagozatok minden évben munkaprogramot és pénzügyi tervet készítenek. Azt a tagozatot, amely az éves beszámolóját, a következő év pénzügyi és munkatervét nem adja le a határidőig, vagy valamilyen okból tartósan nem működik, az Elnökség határozattal megszüntetheti. A határozat ellen a Közgyűléshez 30 napon belüli fellebbezéssel lehet élni.
5.) A tagozat vezetőségének, Elnökének, titkárának megbízatása a Közgyűlést követő első tagozati ülésig tart. A tisztújításról a tagozat titkos szavazással dönt.
6.) A tagozatok céljaik megvalósításához pénzügyi támogatókat szerezhetnek.
7.) A tagozatok munkáját az MPRSZ Titkársága segíti.
8.) A tagozat megszűnik, ha létszáma 5 fő alá csökken.

IV. fejezet: Az MPRSZ gazdálkodása és pénzügyei

16. § Bevételek, költségek kezelése, könyvvezetés

1.) Az MPRSZ bevétele tagdíjakból, valamint egyéb, a közös célt szolgáló bevételekből és támogatásokból képződik.
Az MPRSZ bevételei (Civil tv. 20. § (1)-(4)):
1.1.) Az MPRSZ az alapcél szerinti (közhasznú) tevékenysége tekintetében elkülönítve mutatja ki legalább a következő bevételeket:
a) egyesület esetében a tagdíjat;
b) a személyi jövedelemadó meghatározott részének az adózó rendelkezése szerint kiutalt összegét;
c) az alapcél szerinti (közhasznú) tevékenysége költségei, ráfordításai ellentételezésére visszafizetési kötelezettség nélkül kapott támogatást, ideértve az alapcél szerinti (közhasznú) tevékenysége keretében megvalósuló fejlesztés céljára kapott támogatást;
d) az a)-c) pont hatálya alá nem tartozó, az alapcél szerinti (közhasznú) tevékenységéhez kapott adományt;
e) az alapcél szerinti (közhasznú) tevékenysége keretében nyújtott szolgáltatás, teljesített termékértékesítés bevételét, ideértve különösen
ea) a kizárólag az alapcél szerinti (közhasznú) tevékenységet szolgáló dolog, jogátruházásának, illetve átengedésének ellenértékét, valamint
eb) a részben az alapcél szerinti (közhasznú) tevékenységet szolgáló dolog, jogátruházásának, illetve átengedésének ellenértékéből a dolog, illetve a jog korábbi alapcél szerinti (közhasznú) használatával arányos részt;
f) az a)-e) pont hatálya alá nem tartozó, gazdasági-vállalkozási tevékenységnek nem minősülő tevékenysége révén megszerzett bevételt, így különösen
fa) a pénzeszköz betétbe, értékpapírba, társasági részesedésbe történő elhelyezése révén megszerzett (elért)   kamatot, osztalékot, árfolyamnyereséget és más bevételt,
fb) az ingatlan megszerzése, használatának átengedése és átruházása révén megszerzett bevételt.
1.2) Az MPRSZ az alapcél szerinti (közhasznú) tevékenysége költségei, ráfordításai ellentételezésére visszafizetési kötelezettség nélkül kapott támogatásokat, valamint az alapcél szerinti (közhasznú) tevékenységéhez kapott adományokat a következő részletezésben mutatja ki:
a) az államháztartási forrásból kapott támogatás, illetve adomány;
b) az Európai Unió költségvetéséből, külföldi állam államháztartásából, nemzetközi szervezettől, vagy nemzetközi szerződés rendelkezése alapján kapott támogatás, illetve adomány;
c) más civil szervezettől kapott támogatás, illetve adomány.
1.3) Az MPRSZ az államháztartási forrásból kapott támogatást, illetve adományt (az Európai Unió strukturális alapjaiból vagy a Kohéziós Alapból származó támogatást, illetve adományt minden esetben külön kiemelve) a következő részletezésben mutatja ki:
a) a központi költségvetésből kapott támogatás, illetve adomány;
b) az elkülönített állami pénzalapokból kapott támogatás, illetve adomány;
c) a helyi önkormányzatoktól, kisebbségi önkormányzatoktól, önkormányzati társulástól kapott támogatás, illetve adomány.
1.4) A civil szervezet az alapcél szerinti (közhasznú) tevékenysége költségei, ráfordításai ellentételezésére kapott támogatásokról olyan elkülönített számviteli nyilvántartást vezet, amelynek alapján támogatásonként megállapítható és ellenőrizhető a kapott támogatás felhasználása.
1.5.) Az MPRSZ anyagi eszközeit az Alapszabály által meghatározott tevékenység pénzügyi kiadásainak fedezetére, titkárságának működtetésére, valamint a feladatok elvégzéséhez szükséges költségek fedezetére használja fel.

2.) Az MPRSZ kiadásai (Civil tv. 21. § (1)-(3)):
2.1. Az MPRSZ a gazdasági-vállalkozási tevékenység esetén azokat a költségeket, ráfordításokat, amelyek sem az alapcél szerinti (közhasznú) tevékenységéhez, sem a gazdasági-vállalkozási tevékenységéhez nem rendelhetők közvetlenül hozzá, a bevételek (ide nem értve az ilyen költséget, ráfordítást ellentételező bevételt) összege arányában osztja meg a két tevékenység között.
2.2.Az 2.1. bekezdés szerinti költségnek, ráfordításnak minősül különösen a civilszervezet vezető tisztségviselőjét megillető tiszteletdíj és más juttatás, valamint az azokhoz kapcsolódó közteher (kivéve, ha a vezető tisztségviselők közötti munkamegosztás alapján egyértelműen megállapítható, hogy ezek a költségek, ráfordítások mely tevékenységhez kapcsolódnak), továbbá a székhely fenntartásával, a nem kizárólag meghatározott tevékenységhez kapcsolódóan fenntartott pénzforgalmi számla vezetésével kapcsolatban felmerült költség, ráfordítás.
2.3. Az MPRSZ az 2.1 bekezdés szerinti költséget, ráfordítást ellentételező bevételt (így különösen az ilyen költség, ráfordítás fedezetére kapott támogatást és a fedezetére képzett céltartalék feloldott összegét) az alapjául szolgáló költségeknek, ráfordításoknak megfelelően osztja meg az alapcél szerinti (közhasznú) tevékenysége és gazdasági-vállalkozási tevékenysége bevételei között.

3.) Az MPRSZ pénzügyi és számviteli rendjének a vonatkozó jogszabályok (különös tekintettel a 2011. évi. CLXXV törvény könyvvezetési szabálya), valamint a Közgyűlés által meghatározott keretek szerinti betartásáért, a gazdasági beszámolók elkészítésért az Elnök a felelős, aki munkájának szakszerű végzéséhez megfelelő szakértőt, könyvelőt von be, támaszkodik a Felügyelő Bizottságra, s a Felügyelő Bizottsággal egyetemben beszámolási kötelezettséggel tartozik az Elnökségnek és a Közgyűlésnek.

4.) A költségtérítés szabályait az Elnökség ügyrendjében kell meghatározni figyelemmel arra, hogy a költségek kizárólag az MPRSZ működését szolgálhatják.

5.) Az egymást követő Elnökségek kötelesek teljes leltárt (anyagiak és a dokumentáció) és pontos vagyonnyilvántartást, kimutatást kötelesek átadni a soron következő választott testületnek. Az átadást-átvételt a leköszönő és az újonnan megválasztott Felügyelő Bizottságok együttesen felügyelik.

17. § Tagdíj, támogatások

1.) Az MPRSZ tagjai – a tiszteletbeli, az örökös, valamint a pártoló tagok kivételével -, tagdíjfizetéssel járulnak hozzá a költségekhez.
1.1.) Az MPRSZ tagjainak – a jelen alapszabály módosításának (2016) évében – éves tagdíjfizetési kötelezettségének összege:
– a teljes jogú tagság éves díja: 12.000,- Ft,
– a vállalati tagság éves díja: 300.000,- Ft,
– az ügynökségi tagság éves díja: 50.000,- Ft,
– a civil szervezeti tagság éves díja: 30.000,- Ft.
Az ezt követő években ennek mértékét az Elnökség határozza meg, oly módon, hogy az éves tagdíj mértékéről – tagsági formánként – évente, az adott év első elnökségi ülésén dönt, melyet az MPRSZ a honlapján hozza nyilvánosságra, és a tagokat a tagsági díjakról tájékoztató levélben is értesíti.
1.2.) A tagdíj rendelkezésre bocsátása az MPRSZ a honlapján nyilvánosságra hozott bankszámlájára való átutalással vagy a pénztárba történő készpénz befizetéssel teljesítendő.
1.3.) Az MPRSZ tagjai az éves tagdíjat az adott év első negyedévének végéig (03.31.ig,, de ennek elmaradása esetén, legkésőbb az Elnökség által számukra küldött felszólításban meghatározott határidő leteltéig) kötelesek teljesíteni. Az MPRSZ-be az adott év június 30-ig belépő új tagok az éves tagdíj teljes összegét, az ezt követően belépők az éves tagdíj felét kötelesek teljesíteni.
1.4.) A tagnak a saját befizetésével kapcsolatos információkat soron kívül meg kell adni. Egyébként a tagdíjfizetés té¬nyére, időpontjára vonatkozó adatok, valamint a nyilvántartások nem nyilvánosak, azokba a titkárság munkatársain kívül csak az Elnökség és a Felügyelő Bizottság tagjai jogosultak betekinteni.
2.) Az MPRSZ tagjai egyéb anyagi, erkölcsi és más jellegű támogatással járulhatnak hozzá a költségekhez, különös tekintettel a vállalati tag, az ügynökségi és a civil (6.§ 4.-6.) tagság, de ez nem helyettesíti a tagdíj befizetési kötelezettségét.

V. fejezet: Az Szövetség nyilvántartási, nyilvánossági szabályai

18. §  A Közgyűlés, az Elnökség, a Felügyelő Bizottság és az Etikai Bizottság üléseiről jegyzőkönyv készül. A jegyzőkönyv tartalmazza az ülés helyét és időpontját, a jelenlévőket, az ülésen lezajlott fontosabb eseményeket, nyilatkozatokat, határozatokat és a határozatokra leadott szavazatok és ellenszavazatok számát, illetve a szavazástól tartózkodókat, vagy az abban részt nem vevőket. A jegyzőkönyvet aláírja az Elnökség, a Felügyelő Bizottság és az Etikai Bizottság esetében annak hitelesítésre felhatalmazott 1 tagja, Közgyűlés esetén az Elnök és a Közgyűlés által nyílt szavazással, egyszerű többséggel erre megválasztott két hitelesítő tag.

19. §   Az Elnök köteles mind a Közgyűlés, mind az Elnökség által hozott döntések nyilvántartását naprakészen vezetni. A nyilvántartásból a döntések tartalma, időpontja és hatálya, illetve a döntést támogatók, és ellenzők számaránya megállapítható kell legyen.
A Felügyelő Bizottság és az Etikai Bizottság döntéseinek nyilvántartásáról azok Elnöke gondoskodik.

20. §   Az Elnök köteles a Közgyűlés és az Elnökség által hozott olyan határozatokat, amelyek bármely tagra vonatkozóan jogokat és kötelezettségeket állapít meg, illetve harmadik személyt (beleértve a hatóságokat is) érinthet, a döntés meghozatalától számított 3 napon belül, írásban, ajánlott postai küldeményként feladva/e-mail útján az érintettnek is megküldeni.
a.)     Amennyiben a kézbesítés a hatályos jogszabályok szerint nem tekinthető kézbesítettnek, úgy köteles ennek tudomásra jutásától számított 15 napon belül közleményként a saját honlapján nyilvánosságra hozni ennek tényét.
b.)     A Közgyűlési, az Elnökségi, a Felügyelő Bizottsági és az Etikai Bizottsági döntéseket a meghozatalukat követő 8 napon belül az Szövetség saját honlapján is nyilvánosságra kell hozni.

21. § Az MPRSZ akár a tagok, vagy a tagok képviseletében eljáró személyek közül, akár kívülálló, kellő szakértelemmel rendelkező könyvelőt foglalkoztat, akit az Elnökség bíz meg. A könyvelő nem tisztségviselő. A könyvelő részére díjazás állapítható meg.

22. § Az MPRSZ beszámolóit, a közhasznúsági mellékletet, jelen Alapszabály szerinti alapcéljának megvalósításával kapcsolatos és gazdasági – vállalkozási tevékenységének legfontosabb adatait, valamint az általa végzett szolgáltatás igénybevételének módját a tárgyévet követő évben, legkésőbb május 30.-áig köteles a vonatkozó törvényi előírás szerint letétbe helyezni és közzétenni, valamint a saját honlapján is nyilvánosságra hozza ezeket és adatainak lekérdezését a Civil Információs Portál számára lehetővé teszi.

23. §  Az MPRSZ működésével, szolgáltatásainak igénybevétele módjával kapcsolatosan a nyilvánosságot biztosítja, egyrészt a jogszabályokban meghatározott módon (közzétételi kötelezettség), másrészt az Alapszabályban szabályozott irat-betekintési és felvilágosítás-adási jog rögzítésével.
a.)     Az Elnök köteles gondoskodni az MPRSZ működésével kapcsolatosan keletkezett iratokba való betekintésről, illetve azokról felvilágosítást adni.
b.)     Az iratokba való betekintés iránti igényt (kérelmet) írásban kell az Elnök részére megküldeni.
c.)     Az Elnök köteles bármely jogszabály által felhatalmazott szerv vagy személy által kért iratbetekintést haladéktalanul; egyéb esetekben az iratbetekintést kérővel történt megállapodás szerinti határidőben, illetve jogszabály vagy hatósági határozat által előírt határidőben teljesíteni.

VI. Fejezet: Az MPRSZ közhasznú jogállásával kapcsolatos külön szabályok

24. § Az MPRSZ által végzett közhasznú tevékenység

1.) Az MPRSZ alapcéljainak megvalósítása során az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény (34. § (1) bekezdése) szerint közhasznú tevékenységeket folytat.

2.) MPRSZ közhasznú tevékenységei:
a.) Közhasznú tevékenység megnevezése: tudományos tevékenység, kutatás
Közhasznú feladat megnevezése:
Együttműködés a középtávú tudomány-, technológia- és innováció-politikai stratégia kialakításában, valamint – a vonatkozó jogszabályi rendelkezések szerint- e közfeladat támogatása érdekében szerepet vállal a kutatási célok, területek, módszerek feltérképezésében, és ezeknek a kormányzat illetve más állami szervezetek felé történő közvetítésében, és elősegíti, támogatja tagjainak tudományos, kutatási tevékenységét, eredmények nyilvánosságát.
Jogszabályhely:
– 2014. évi LXXVI. törvény a tudományos kutatásról, fejlesztésről és innovációról 2. § a), 4. § d), e) pontjai, az 5. § (2) d), e) pontjai és (3) bek., valamint a 10.§ (1) m pontja), és a 11.§ (2) bek.

b) Közhasznú tevékenység megnevezése: nevelés és oktatás, képességfejlesztés, ismeretterjesztés
Közhasznú feladat megnevezése:
– Hazai és külföldi felsőoktatási intézményekkel és szakmai Társszövetségekkel (pl. MPSZ, MMSZ, MSZE) történő együttműködés keretei közt közös ismeretterjesztés, oktatás, képzés, szakirányú továbbképzés folytatása, szakmai előadások tartása, konferenciák (pl. Public Relations Akadémia, nyári egyetem), szakmai fórumok, workshop – ok (pl. Kávéházi esték) rendezése, és szakmai kiadványok, könyvek (pl. PR a gyakorlatban) kiadása keretei közt.
– A felnőttképzési tevékenység keretei közt, a felnőttképzési törvénynek megfelelő, saját képzési programja alapján megvalósuló iskolarendszeren kívüli olyan képzése, amely célja szerint meghatározott képzettség megszerzésére, kompetencia elsajátítására irányuló szakmai képzés, a felnőttképzéshez kapcsolódó szolgáltatás.
– Közreműködik a kommunikációs-, és pr – képzést folytató intézmények szakmai fejlesztésében, ellenőrzésében, szakmai ajánlások, véleményezések, fejlesztési szempontok megfogalmazásában és azok felülvizsgálatában, államvizsgákon történő részvétel útján.
– köznevelési Hídprogramok keretében folyó nevelés-oktatás, felnőttoktatás, fejlesztő nevelés-oktatás, szakmai szolgáltatás.
Jogszabályhely:
– 2011. évi CCIV. törvény a nemzeti felsőoktatásról 7. §. (6) bek.;
– 2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről 4. § (1) a), m), u); 74. § (1). bek;
– 2011. évi CLXXXVII. törvény a szakképzésről 12, 18, 58 és 59. §-ai;
– 2013. évi LXXVII. törvény a felnőttképzésről 1. § (1) c) és a 3. § (1) – (3) bek.

c) Közhasznú tevékenység megnevezése: jogalkotásban történő részvétel, a kommunikáció-, pr- szakmai érdekképviselet, a kommunikációs jogok védelme, fejlesztése
Közhasznú feladat megnevezése:
– emberi és állampolgári – ezen belül a kommunikációs – jogok védelme körében az államra háruló kötelezettségek teljesítésének elősegítése érdekében feltárja, jogalkotási javaslatokat készít, és az állami szervek tudomására hozza az emberi jogokat, illetve a kommunikáció szabadságát sértő magatartásokat.
Jogszabályhely:
-2010. évi CIV. törvény a sajtószabadságról és a médiatartalmak alapvető szabályairól 4. § (1) bek;
– 2010. évi CXXX. törvény a jogalkotásról 19. § (1)-(3) bek.;
– 2010. évi CXXXI. törvény a jogszabályok előkészítésében való társadalmi részvételről 8. § (1) bek, és 13. §  (1), (2) a), e) pontjai.

25.§ Az MPRSZ nem zárja ki, hogy tagjain kívül más is részesülhessen a közhasznú szolgáltatásaiból.

26.§1.)Az MPRSZ gazdasági-vállalkozási tevékenységet csak közhasznú vagy a létesítő okiratban meghatározott alapcél szerinti tevékenység megvalósítását nem veszélyeztetve végez, és a gazdálkodása során elért eredményét nem osztja fel, azt a jelen Alapszabályban meghatározott alapcél szerint, közhasznú tevékenységére fordítja.
2.) A közhasznú szervezet a vezető tisztségviselőt, a támogatót, az önkéntest, valamint e személyek közeli hozzátartozóját – a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető szolgáltatások, illetve az Szövetség által tagjának a tagsági jogviszony alapján nyújtott, létesítő okiratnak megfelelő juttatások kivételével – cél szerinti juttatásban nem részesítheti.
3.) A közhasznú szervezet bármely cél szerinti juttatását – a létesítő okiratban meghatározott szabályok szerint – pályázathoz kötheti. Ebben az esetben a pályázati felhívás nem tartalmazhat olyan feltételeket, amelyekből – az eset összes körülményeinek mérlegelésével – megállapítható, hogy a pályázatnak előre meghatározott nyertese van (színlelt pályázat).
4.) A közhasznú szervezet beszámolójába, közhasznúsági mellékletébe bárki betekinthet, és abból saját költségére másolatot készíthet.

27. § Az MPRSZ Közgyűlése a tisztségviselők (ügyintézők és képviselők) megválasztásánál a Polgári Törvénykönyvnek, az Egyesületekről szóló jogszabályoknak figyelembe vételével jár el.

VII. fejezet: Vegyes rendelkezések

28. § Az MPRSZ megszűnése

1.) Az MPRSZ jogutóddal szűnik meg, ha a Közgyűlés az MPRSZ szétválásáról, vagy más egyesülettel való egyesüléséről dönt; vagy az arra jogosult szerv feloszlatja, illetőleg megszűnését megállapítja.
2.) Az MPRSZ jogutód nélkül megszűnik, ha a tagok kimondják megszűnését, arra jogosult szerv megszünteti, megszűnését megállapítja, feloszlatja, vagy ha
a.) az MPRSZ megvalósította célját, vagy a céljának megvalósítása lehetetlenné vált, és tagjai új célt nem határoztak meg.
b.) az MPRSZ tagjainak száma hat hónapon keresztül nem éri el a tíz főt.
3.) Az MPRSZ jogutód nélküli megszűnése esetén a megszüntető határozat intézkedik az MPRSZ vagyonának rendeltetéséről is, amit a bíróság jogszabályban meghatározott szervezetnek juttat. A vagyon feletti rendelkezési jog a Szövetség törlésével száll át az új jogosultra.
4.) Az MPRSZ jogutóddal történő megszűnésére (egyesülésére, szétválására) a 2011. évi CLXXV. törvény (továbbiakban: Civil tv.) II/A. fejezet rendelkezéseit kell alkalmazni.

29. § Jogorvoslati lehetőségek

1.)     A jelen Alapszabályban rögzített jogorvoslati lehetőséggel minden tag jogosult élni, továbbá a vonatkozó jogszabályokban rögzített illetékes bírósághoz jogorvoslatért fordulni, a 2. pontban megjelölt kitétellel.
2.)  Az Szövetség a tagsági jogviszonyból, továbbá az Szövetségi szervek és a tagok egymás közötti jogviszonyából eredő jogvitákra a Fővárosi Törvényszék illetékességét köti ki.

30.§ Hatályba lépés

Jelen Alapszabályt az MPRSZ 2016. május 24.-i Közgyűlése módosította, elfogadta, illetve egységes szerkezetbe foglalta. Az itt nem szabályozott kérdésekben, a Polgári Törvénykönyv (2013. évi V. tv.) vonatkozó előírásai, az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény, a civil szervezetek bírósági nyilvántartásáról és az ezzel összefüggő eljárási szabályokról szóló 2011. évi CLXXVI. törvény, valamint a civil szervezetek gazdálkodása, az adománygyűjtés és a közhasznúság egyes kérdéseiről szóló 350/2011. (XII. 30.) Korm. rendelet szabályai az érvényesek és az irányadóak.
Kelt, Budapest, 2016. május 24. napján.

Nyilatkozat
Alulírott Lakatos Zsófia, mint az MPRSZ törvényes képviselője ezúton igazolom, hogy az Alapszabály jelen egységes szerkezetbe foglalt szövege megfelel 2016. május 24.-én megtartott Közgyűlésen elfogadott módosítások szerinti hatályos tartalomnak.

Budapest, 2016. május 24.

 

A dokumentum PDF formátumban letölthető innen.